,,Ti mégsem hallgassatok a szörnyülködőkre
És meg ne vessétek őket:
Mindannyian és egyformán
Testvéreim vagytok.”
(József Attila: Tanítások)
A tíz napon át tartó Művészetek Völgye fesztivál színes programsorozatai között állandó helyet kapott a Hobo Klub udvarán a zene és a költészet egyvelege. Éppen ezért a későn érkezők is könnyen betekintést nyerhettek Földes László Hobo szemléletvilágába: így a péntek délutáni beszélgetés József Attila alakja köré szerveződött. A fesztivál művészetekre való nyitottsága a helyszín szempontjából is megmutatkozik, hiszen a szervezők három egymás melletti településre gyűjtötték össze a különböző eseményeket. Ebből adódóan a különféle helyszínek közötti barangolások már önmagukban is maradandó élményekkel gazdagíthatják a résztvevőket. Az utazás azonban nem ér véget az érkezés pillanatával – az élménysorozat József Attila költészetével folytatódik, s mint Hobo mondja: nem a rocksztár, hanem a költő nagyszerűsége és a beléje vetett hitünk teszi különlegessé ezt a pillanatot.
Hobo személyisége nem hazudtolta meg önmagát, már az első tíz percben egy telefonbeszélgetés által betekintést nyerhettünk a zenész magánéletébe, melyből rögtön ki is derült, hogy másnap a Pest-Buda udvarban meseolvasással szórakoztatja az érdeklődőket, s főként a gyerekeket. A pár perces megszakítás után hamar visszakanyarodtunk a beszélgetés lényegére, amely tulajdonképpen a József Attila-estek kialakulásának körülményeit járta körül; ezen belül is a beszélgetés ívét Hobónak a költőhöz való viszonya alkotta meg. Pontosan ez a kapcsolat segített hozzá a József Attila-versek köré szerveződő előadás-sorozatok megszületéséhez. Elmondása szerint József Attila sokkal többet jelent neki, mint egy puszta költőt: a zenész ugyanis a vallásban sosem tudta meghatározni önmagát, viszont a Tanítások című József Attila-művet kezébe véve „egy rettenetesen sokat szenvedett ember” üzenetei segítették őt az önértelmezésben. Érvényességük a mai napig érzékelhető, nem csupán Hobónál: „József Attila benne van az emberekben”. A zenész apja csavargónak titulálta fiát, melynek jelentése kétféleképpen is értelmezhető, egyrészt a világot megismerni kívánó vándor, másrészt a menekülő idegen – elmondása szerint ő az utóbbiba sorolható. Ez az állapot pedig újból a költő felé terelte útját, ugyanis József Attila válasz volt számára minden bizonytalan élethelyzetben.
Hobo szerint a mai világban tévesen és túlzó kényszerrel összefüggésbe kívánják hozni a költészetet – köztük József Attiláét is – a politikával, elfedve ezáltal az irodalom valódi értékeit. Ennek ellenére a költő természetesen felismerte a politikai és társadalmi ügyeket, a zenész ezért meg is jegyezte, József Attila versei mögött iszonyatos mennyiségű információ bújik meg, és ezek a zenében „elsodorták” őt. A zenész monológjából az is felsejlik, hogy a költő verseit képtelenség mindig ugyanabban a stílusban előadni, nincs egy előre meghatározott és előírt szabályrendszer, s pontosan ebben rejlik egyik legfőbb különlegessége: vidáman és dühösen megmutatkozva is egyforma értéket képvisel.
Ahogyan azt Hobo többször is elmondta, József Attila mind az ő, mind pedig az emberek életét végigkíséri, s hogy ezt kellőképpen alátámassza, több személyes anekdotát is elmesélt a közönségnek. József Attila-estjének többek között egy börtön is teret adott, ahol egy rab a rocksztár tiszteletére kívánta elszavalni A hetedik című verset. A szavalás Hobo közreműködésével jött létre, mely tulajdonképpen nem is a zenész, hanem a költő iránti megbecsülést és nélkülözhetetlenséget erősítette. Egy másik esetben Hobo egy idegen férfi személyes traumájával találta szembe magát. Többszöri kérése váratlannak és némiképp dühítőnek hatott, a valódi indok azonban eltörölte előítéleteit. A férfi haldokló kedvese kívánságát szerette volna teljesíteni, amely egy Hobo általi József Attila-vers elszavalása volt. Az énekest nem csupán a tragikus történet döbbentette meg, hanem a költő iránti tagadhatatlan közelség is. Ezért Hobo meghatottan teljesítette a nő kívánságát és szavalta el az Óda című költeményt. Mindez megerősítette abban a hitében, hogy az embereknek szükségük van József Attilára és költészetére.
A beszélgetés végére konklúzióként hangzottak el a Kossuth-díjas magyar bluesénekes és dalszerző meglátásai is, miszerint a jelenkori társadalom – az általános véleménnyel szemben – igényt tart a kultúra ezen ágazatára, ez is bizonyítja mindazt, hogy a József Attila-estek telt házasak. A közönséget a költészet maga vonzza be, nem csak a Hobo iránti rajongás.
Az utóbbi negyven év alatt több mint egymillió embernek adott elő József Attila-verseket, s ez a tapasztalat arra is megtanította, hogy ,,eltűnjön’’ a versek mögött, és hagyja szabadon szárnyalni a költő egyéniségét: ,,Olyan, mintha szívlapáttal vernének, a versek elmondatják magukat általam.’’
„Tamás karaktere és emlékezete egyedülálló, mindannyiunk számára közös nevező” – olvashattuk a február 27-re szóló programleírásban. S valóban, mi sem mutatja ezt jobban, mint egy hatalmas terem, telis-tele emberekkel, akik még szívükben őrzik Cseh Tamás emlékét, és akik csupán azért gyűltek össze, hogy végig kísérjék a művész élettörténetét. S bár azt gondolnánk, hogy röpke másfél óra aligha elegendő egy hosszú és tartalmas életút feltárásához, mégis bátran kijelenthetjük, a Vecsei H. Miklós rendezésében előadott koncert tökéletesen rácáfolt erre.
Nemes Nagy Ágnes tájlíráját bemutató időszaki kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amely verseken, kéziratokon, archív felvételeken és interjúkon keresztül mutatja be a költő egész életművében megjelenő sajátos tájlírát. A Mindenek ellenére föld – Nemes Nagy Ágnes tájképei című időszaki kiállításon a költő rajzai is megtekinthetők. A kiállítás péntektől várja a látogatókat.
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.
A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.
A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.