„Testünk, vérünk érte adni, a hazához hívnek lenni” – honvédereklyék 1848/49-ből címmel nyílt időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az ünnepélyes megnyitó október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján volt. Beszédet mondott Varga Benedek, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, a tárlatot Benkő Tibor honvédelmi miniszter nyitotta meg.
A kiállítás különlegessége, hogy egy magángyűjtemény tárgyait láthatjuk: az 1848/49-es szabadságharc korát tükröző fegyvereket, honvédportrékat, díszkardokat, litográfiákat, valamint felszerelési relikviákat. Ezek Varga Benedek szerint nemcsak a szabadságharc korát és történetét tükrözik, hanem szomorú bejfejezését is. Mivel a kiállítás megnyitója a nemzeti gyásznapon volt, előzetes kérdések fogalmazódtak meg bennem: mit jelent számunkra a vértanúk emlékezete, élő tapasztalattá kell-e tenni a kiemelt történelmi eseményeket? A kérdéseket Pataki Ferenc Kollektív emlékezet és emlékezetpolitika című írása alapján is tovább lehetne bővíteni, árnyalni: „Mit is ünneplünk a nevezetes napokon? Melyek a legfontosabb nemzeti szimbólumok, és mi a jelentésük? […] Melyek a honi történelem korszakfordító eseményei, és miért éppen azok?”
A történettudomány ma már kellő részletességgel tárgyalja a magyar történelmet meghatározó időszakokat, a kutatások gyakran a tényekkel való szembenézést hangsúlyozzák. A tényekhez jól kapcsolhatók a tárgyak s az egyes események tárgyi emlékezete. Jan Assmann A kulturális emlékezet című nagy hatású kultúraelméleti munkájában négyféle emlékezetet különböztet meg: a mimetikus emlékezetet, a tárgyak emlékezetét, a kommunikatív és a kulturális emlékezetet. Érdemes ez alapján gondolkodni azon, hogyan kapcsolódik össze ezeken a tárlatokon a tárgyi emlékezet a kulturális emlékezettel, hogy vajon az elmúlt korokból ránk hagyományozódó tárgyak segítenek-e emlékezni és kapcsolódni a nagy korszakok embereihez, hőseihez? Assmann szerint „az emlékezetet övező dolog világ” segítségével a múlt szimbolikus alakzatokká formálódhat, azaz a múltat képviselő tárgyak eszmeiséget képviselnek. E felől az aspektus felől közelített a tárlathoz Benkő Tibor honvédelmi miniszter is: egyrészt a tárgyak Máday Norbert múltunk iránti feltétlen elköteleződését szemléltetik, másrészt történetük mögött meg kell látnunk az embert, a szenvedést, a kínokat, amelyekben a magyarságnak része volt. Lényeges ugyanakkor, hogy az új nemzedék felismerje bennük azt az elszántságot, amiről a több mint ezer éves történelmünk szól. A honvédelmi miniszter kiemelte, hogy az országnak szüksége van olyan emberekre, akik ápolják a múltat. Ezért is köszöntötte a hazafias szemléletű jelenlévőket, beszédében pedig gróf Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke nevének felelevenítésével kapcsolódott a nemzeti gyásznaphoz, mivel Batthyány Lajosnak a hazáért, a szabadságért, a magyar nép függetlenségéért kellett vértanúhalált halnia.
Emellett a kiállítás a múlt több aspektusára hívja fel a figyelmet. Varga Benedek megfogalmazásában a megtekinthető tárgyak mint a szabadságharc ikonikus tárgyai, a magyar fegyvergyűjtemény múltjára is kitekintést adnak. A fegyverek gyűjtése a múlt egy nagyon fontos aspektusát reprezentálta és tette megérthetővé; mindig is előkelő foglalatosság volt, melyet a kastélyok, főúri rezidenciák felecsülhetlen pusztításának ténye tesz még értékesebbé. Ezért értékteremtő Máday Norbert munkája: megmentette a megsemmisüléstől nemzeti történelmünk relikviáit. Máday Norbert olyan gyűjtő, aki hisz benne, hogy nemzeti történelmünk általa őrzött emlékei mindenki gazdagodását szolgálják – fogalmazott.
Máday Norbert felidézte a közel harminc éve végzett gyűjtőmunka kezdeteit, amit az is összeköt a jelennel, hogy máig missziójának tekinti a külföldön található tárgyak hazahozatalát. Beszédében fontosnak tartotta a kiállított tárgyakkal való kapcsolatteremtést, hogy megérezzük az 1848-as generáció üzenetét, mert így többek, gazdagabbak, igazabbak leszünk. A kiállítás megnyitóját követően mutatták be Pengén csillanó arcok című könyvét.
Új kiállítás nyílt december 1-jén a Magyarság Háza Galériában Krisztus születésének misztériuma címmel. Alapvetően Lukács evangéliuma révén, a festészet eszközeivel kapcsolódtak a művészek Krisztushoz, a születéshez és a misztériumhoz.
Kulturális öngondoskodás, szövetség, közösségépítés, válságálló struktúra kialakítása – ilyen kulcsszavak köré épül Demeter Szilárd vezetői koncepciója, melyet a szakmai bizottság a részletes meghallgatást követően egyhangúlag támogatásra javasolt.
Bánatot váltunk szerelemre – ezzel az idézettel szólította meg a Nagy László és Szécsi Margit szerelemtörténetét és kicsit élettörténetét is felidéző műsor a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, Juhász Anna, Vecsei H. Miklós, Hegedűs Bori és Tempfli Erik közreműködésével az irodalom iránt érdeklődőket november 29-én, a MOMKult Kupolatermében. A program egyik apropója, hogy idén lenne 95 éves Szécsi Margit költő, és 45 éve halt meg Nagy László költő.
Vajon miként rezonál a Kárpát-medence és a diaszpóra kortárs magyar festőművészeinek lelkében a kétezer éves téma, Krisztus születésének misztériuma? Milyen képi világot álmodnak vászonra ma, 2023-ban, megidézve a szent szöveget? Ezekben a kérdésekben fogalmazódott meg a Krisztus-kiállítás létrehozásának alapgondolata.
Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.
A Magyar Írószövetség, az Orpheusz Kiadó és az Arany János Alapítvány kettős könyvbemutatóra invitálja az érdeklődő közönséget, melynek keretében Tallián Mariann Törvényen kívüliek és Lázár Balázs Karantén(y)ek című kötete kerül a fókuszba. A két alkotó – és Rózsássy Barbara szerkesztő – már több közös projektben is részt vett, nevükhöz tucatnyi versszínházi előadás köthető.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.