Szerző |

A Trianoni békeszerződés a magyar költészetben – angol nyelvű virtuális könyvbemutató a Danube Institute-ban

Paradox lehet egy olyan könyv megjelenésének örülni, ami az emberek fájdalmáról, tragédiájáról vagy éppen haragjáról szól. A száz évvel ezelőtt aláírt trianoni békediktátum ilyen esemény volt. A döntés következményeivel foglalkozó szépirodalmi művekből készült angol nyelvű válogatás most mégis öröm lehet számunkra – mutatott rá John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke az intézetben rendezett virtuális könyvbemutatón.

Ugyanazt látod te is? – Interjú Lea Sauerrel

Nem emlékszem olyan időszakra, amikor ne írtam volna. Első szövegem egy állatoknak szóló musical volt, nyolc- vagy kilencéves koromban. Ha belegondolok, azt hiszem, azért kezdtem el írni, mert egy apró faluban nőttem fel, ahol gyakran úgy éreztem, el vagyok zárva a világtól, így az írás egy módja lehetett annak, hogy feltárjam és megmutassam az embereknek, mi minden egyéb van ezen kívül. Az írás számomra mindig magában foglalja a kérdést: ugyanazt látod te is? A szüleim nem olvasnak, szerintük az olvasás, vagy ami még rosszabb, az írás, csupán időpazarlás.

Pál-Lukács Zsófia

Képek olvasása: az irodalomtörténet arcképcsarnoka – Kiállítás nyílt Székely Aladár fotóiból

A kiállított fotókat figyelve joggal tesszük fel a kérdést, hogy milyen igényekkel lépett föl Székely Aladár, amikor ezeket a képeket készítette? Hogyan került például a műtermébe Ady Diósiné Brüll Adéllal? Milyen háttérmunka előzhette meg az Adyról és Csinszkáról készült közös fényképeket, vagy az Ady és Babits barátságát őrző fotót? Ehhez társulnak egyéb reprezentációk, hiszen a fotóművész Váci utcai műtermében nemcsak Ady és barátai voltak gyakori vendégek, hanem a Nyolcak festői vagy a Nemzeti Színház művészei is, akikről szintén portréfotográfiákat készített.

„Végtelenre állított tekintet” – Élő festészet címmel nyílt kiállítás a San Marco Galériában

A lényegi belátások legfőbb szövegkörnyezete idén az aktualizálás volt, kitekintés a pandémia által okozott sajátos léthelyzetre. Ez mint téma több szempontból visszaköszön a tárlaton, hiszen nemcsak a kiállítást megnyitók és az Atlasz Gábor festőművész és mozgásszínházi rendező által előadott emlékezetes performansz utalt erre, de a képek is közvetítik mindazt a tartalmat, amellyel kapcsolatba kerültünk a koronavírus okán.

„Írott szó volt az egész életem.”

Ferdinandy Györgynek alighanem az igazmondás az egyik legfőbb erénye, ez segíti az emlékezésben és a szikár önvizsgálatban, így tud eljutni olyan belátásokig, amire legtöbbször kevesen lennénk képesek: „A boldogság titka! Nézem azt a gyönyörű kis öregasszonyt, és a kettőnk elrontott életére gondolok.” Az életrajz „fehér foltjai” drámai hatást keltenek, minthogy sokszor az átélt helyzetek is drámai pillanatok.

A szabadság ikonikus tárgyai

„Testünk, vérünk érte adni, a hazához hívnek lenni” – honvédereklyék 1848/49-ből címmel nyílt időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az ünnepélyes megnyitó október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján volt. Beszédet mondott Varga Benedek, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, a tárlatot Benkő Tibor honvédelmi miniszter nyitotta meg.

Bemutatták Molnár Zsolt Trianon-kislexikonát

Arról, hogy a lexikon nemcsak az általános és a középiskolásokat tudja megszólítani, hanem azokat is, akik valamilyen módon kapcsolatban állnak a trianoni döntés következményével, engem már a könyvbemutató is meggyőzött. Először is a könyv adatain időztem el. Nem gondoltam, hogy ennyi fogalmunk kapcsolódik Trianonhoz mint posztgenerációs traumához, ahogyan Balázs Géza nevezte.

Édes Anna/Kosztolányi Trianon 100 – új kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Egy kortárs igényeknek megfelelő, fiatalokat is megszólítani képes munka jött létre, melynek kiváltsága, hogy a 100. évforduló időszakában próbálja megmutatni Trianont, az emlékezés pedig egy szakrális vonatkozással egészül ki: a kiállítótérben megjelenő, elszórt latin szövegek mint a katolikus temetési szertartás szövegei, vagy a regény írása közben mondogatott versek, Magyarország elvesztéséért való fohászként is olvashatók.

Megjelent Térey János önéletírása

Egy kivételes könyv bemutatóját tartották tegnap Budapesten, a New York Kávéházban, ahol Térey János most közreadott memoárjáról Juhász Anna a Libri Kiadói Csoport igazgatójával, Sárközy Bencével és Szirák Péter irodalomtörténésszel beszélgetett. A tavaly elhunyt költő, Térey János önéletírását Boldogh-ház, Kétmalom utca címmel jelentette meg a Jelenkor kiadó, a memoárt Térey már nem tudta befejezni, de a tervezett mű egész struktúráját kidolgozta.

Pál-Lukács Zsófia

A Trianoni békeszerződés a magyar költészetben – angol nyelvű virtuális könyvbemutató a Danube Institute-ban

Pál-Lukács Zsófia

Ugyanazt látod te is? – Interjú Lea Sauerrel

Pál-Lukács Zsófia

Képek olvasása: az irodalomtörténet arcképcsarnoka – Kiállítás nyílt Székely Aladár fotóiból

Pál-Lukács Zsófia

„Végtelenre állított tekintet” – Élő festészet címmel nyílt kiállítás a San Marco Galériában

Pál-Lukács Zsófia

„Írott szó volt az egész életem.”

Pál-Lukács Zsófia

A szabadság ikonikus tárgyai

Pál-Lukács Zsófia

Bemutatták Molnár Zsolt Trianon-kislexikonát

Pál-Lukács Zsófia

Édes Anna/Kosztolányi Trianon 100 – új kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Pál-Lukács Zsófia

A cégvezető – Háy János idei második könyve

Pál-Lukács Zsófia

Megjelent Térey János önéletírása