Pál-Lukács Zsófia

A magyarság egységes kultúrkincse

Két szempont, de egy közös érdek: így lehet összefoglalni a 2022. február 11-én, a Budavári Palotában tartott avatóünnepség legfőbb üzenetét. Ezen a szakmai rendezvényen került sor az Országos Széchényi Könyvtár Digitalizáló Központjának az átadására és az OSZK, valamint a Haydneum – Magyar Régizenei Központ között létrejövő együttműködési megállapodás hivatalos elindítására.

Pál-Lukács Zsófia

Kérdések és részkérdések – Bodor Ádámról

„Minden beszélgetés egyedi” – írja Bodor Ádám Az értelmezés útvesztői című interjúkötet bevezetőjében. A Bodor Ádám írói stílusára jellemző sűrítés ebben a kijelentésben is megjelenik, jó okkal hozza elő az olvasó emlékezetében azokat a vele készített, valóban meghatározó beszélgetéseket, amelyeknek esetleg részese volt úgy is, mint hallgató, úgy is, mint kérdező.

Pál-Lukács Zsófia

Megérteni az idő súlyát.

Aki ismeri Kemény István életművét és költői programját, az tudja, hogy a legtöbb itt valóban nagyon sok. Ugyanakkor persze ez sem képes túlírni a „kimondatlan hang” erejét.

Pál-Lukács Zsófia

Dolgozni az elveszetekkel. Nagy Koppány Zsolt: Lórúgás gyomorszájra

„Szinte minden csak gesztus volt”, ez a mondat jól kapcsolódik Nagy Koppány Zsolt Lórúgás gyomorszájra című kötetének értelmezői tapasztalatához, ugyanakkor ez az emlékezetes mondat, amelyet a szerző egy interjúban fogalmazott meg, ebben a szövegkörnyezetben is jól érvényesül.

Pál-Lukács Zsófia

A jelenvaló múlt. Daczó Katalin: Megyecsinálók (dokumentumfilm, 2019)

Nem tudom, milyen lehetett részt venni a 1968. február 13-i csíkszeredai tüntetésen, amelyen a környékbeli lakosok felemelték a hangjukat a megyésítés miatt, és szinte szó szerint kiharcolták, hogy Udvarhely helyett Csíkszereda legyen a megyeközpont. Nem tudom, milyen lehetett egy kibontakozó diktatúra időszakában szót emelni valami mellett Ceauşescuval szemben, később a vendége lenni Bukarestben – a székelyek érdekeit képviselve.

Pál-Lukács Zsófia

A néprajztudomány hadvezére. Andrásfalvy Bertalan kilencvenéves

2021. november 17-én ünnepelte 90. születésnapját Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, politikus, akinek nevét, illetve tevékenységét valószínűleg minden humántudományban kicsit is jártas személy ismeri.

Pál-Lukács Zsófia

The Continental Literary Magazin, az európai irodalom amerikai fóruma

2021. november 16-án a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében bemutatták a The Continental Literary Magazine-t, ennek kapcsán a Kultúra.hu portál már le is hozott egy interjút a magazin főszerkesztőjével, Jászberényi Sándorral és Pál Dániel Leventével, a Petőfi Kultúrális Ügynökség irodalomszakmai igazgatójával.

Pál-Lukács Zsófia

„Nem kívánkozom a dolgok sűrűjébe” – interjú Papp Attila Zsolttal

Eléggé szerteágazó az érdeklődésem, nagyon sok minden foglalkoztat – mondta Papp Attila Zsolt egy interjúban Varga Melindának. Ez a sokféleség a munkáiban is jól látszik: költő, a kolozsvári Helikon film- és interjúrovatának szerkesztője, a Főtér munkatársa, korábban főszerkesztője, a Filmtett munkatársa. Jellegzetes stílusú publicisztikáival is gyakorta találkozhatunk a különböző fórumokon. Saját elmondása szerint bizonytalan(kodó) alkat, óvatos, mélabús.

Pál-Lukács Zsófia

A fényképezés határhelyzetei. Szávai Géza Polcz Alaine-könyve a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron

Október 16-án, szombaton a Margó Irodalmi Fesztiválon Szávai Géza Az életed, Polcz Alaine – Asszony a hátországban című könyvéről Szabó T. Anna beszélgetett a szerzővel.

Pál-Lukács Zsófia

„Ez egy olyan könyv, aminek a tartalmáról soha senkinek nem akartam beszélni”

2021. október 14–17. között a Várkert Bazár a helyszíne a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásárnak, ahol idén olyan szerzők új könyveivel ismerkedhettünk meg, mint Tóth Krisztina Bálnadal, Háy János Mamikám, Markó Béla A haza milyen?, Bodor Ádám Az értelmezés útvesztői, és Szávai Géza Az életed, Polcz Alaine című kötetei.

Pál-Lukács Zsófia

A művészet és a nyelv születése

Hogyan lehet visszamenni a nyelv eredetéig, megtalálni a művészet és a nyelv kialakulása közötti párhuzamokat? – ezzel az összetett kérdéssel foglalkozik Balázs Géza professzor új könyve, A művészet és a nyelv születése, melyet október 12-én mutattak be a Nemzeti Színházban, a magyar kultúra „fellegvárában”, ahogy erre a bemutatón utaltak.

Pál-Lukács Zsófia

Az emlékezet szent helyei

Most újra vendégségben lehetünk Pannonhalmán. A Néprajzi Múzeum és a Pannonhalmi Főapátság együttműködésében nyílt, „Az Év Kiállítása 2021” címre jelölt Láthatatlan spektrumok című kutatásalapú művészeti kiállítás során átélhetjük a szerzetesközösség vedégszeretetét.

Pál-Lukács Zsófia

„Kell egy újabb találkozás Pilinszkyvel”

Mit mondana Pilinszky János? Ez volt a címe a 2021. szeptember 30-án a Kertész Imre Intézetben tartott Közelről című rendezvénysorozat nyitóestjének. A program több szempontból is rendhagyó, ugyanakkor nagyhatású volt. Nemcsak Pilinszkyt, illetve Pilinszkynek a zenéhez való viszonyát láthattuk az esemény során közelről (két, a koncerttermekhez képest jóval kisebb teremben, egészen más perspektívával és akusztikával), hanem Bogányi Gergely világhírű zongoraművészt és beszélgetőpartnerét, az akadémiai életben elismert irodalomtudóst, Orbán Jolánt is.

Pál-Lukács Zsófia

„Tükörbe nézünk/ De önmagunkba soha”

Új prózakötetében Ákos nagy pillanatokat lassít le és közel hozza a szereplők gondolatvilágát, de a kötetet nyitott kérdéssel zárja: láttam, hogy mi történt a szereplőimmel, de mit csináljak én? 

A novelláskötetet Juhász Anna irodalmár mutatta be, aki a szerző mellett a könyv szerkesztőjét, Helfrich Juditot is végigkérdezte a kiadás munkafolyamatáról, az Ákossal való együttműködés élményéről.

Pál-Lukács Zsófia

Kapcsolatban a legnagyobb nyugat-európai és amerikai képregénykiadókkal

Szeptember 24-én a PesText Világirodalmi és Kulturális Fesztivál Petőfi Irodalmi Múzeumban zajló programsorozatának keretében kiemelkedő magyar képregény-illusztrátorokkal folytatott kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt az érdeklődők, bepillantást nyerve munkájukba, a képregénykiadás hazai sajátosságaiba, egyáltalán, ennek sajátos magyar világába.

Pál-Lukács Zsófia

Húszéves az Irodalmi Jelen – születésnapi gálaműsor

Az Irodalmi Jelen 20. születésnapját ünneplő gálaest mellett nem lehet „csak úgy” elmenni, egyszerű tényként közölni, hogy tegnapelőtt tartották az Irodalmi Jelen 20. évfordulójának gálaestjét a Petőfi Irodalmi Múzeumban, beszédet mondott Böszörményi Zoltán, Demeter Szilárd és Varga Melinda.

Pál-Lukács Zsófia

Egy maximalista író, aki maximalista fordító. Átadták az idei Csáth Géza-díjat

Szeptember 18-án adták át a Csáth Géza-díjat, Kollár Árpád megfogalmazásában a „legőszintébb irodalmi díjat” a PesText Piknik program keretében az Ottlik-kertben. A díjjal együtt járó fél sertésről, hasonlóan az előző évekhez, idén is lemondott egy karitatív szervezet javára a díjazott, de szimbolikusan megjelent Kollár Árpád kezében a hús – érdemes újraolvasnunk a hússal kapcsolatos filozófiai értelmezéseket, amelyek nem is álltak olyan távol a díjátadó szemléletétől.

Pál-Lukács Zsófia

​Megörökíteni az „időnyomokat”

Szeptember 17-én, pénteken megkezdődött az idén harmadszorra megrendezett PesText világirodalmi és kulturális fesztivál programsorozata. Az első rendezvények helyszíne az Ottlik-kert, emellett szeptember 17. és 26. között nyolc vidéki és budapesti helyszínen vehetnek részt a látogatók, köztük az A38 hajón, a B32 Galériában és a Petőfi Irodalmi Múzeumban.A fesztiválon közel nyolcvan fellépő vesz részt meghívottként és több mint ötven program közül válogathatnak az érdeklődők.

Pál-Lukács Zsófia

A Regényes természet című pályázat eredményhirdetése

2021. szeptember 15-én eredményt hirdettek a Regényes természet néven indított pályázattal kapcsolatosan. Az ifjúsági regények írására vonatkozó pályázatot az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda és a Magyar Írószövetség hirdette meg környezetvédelem, klímaváltozás és aktív turizmus témájában azzal a céllal, hogy olyan regények íródjanak, amelyek felhívják a 10–14 éves gyerekek figyelmét a klímaváltozás problémájára, a természetvédelem fontosságára, egyúttal a természet szeretetére, természetjárásra, aktív életmódra ösztönzik őket.

Pál-Lukács Zsófia

„Milyen üzenet bízatott reá?” Baka István költészetéről

Három nagy író-költőegyéniség is felhívja a figyelmünket kötődése révén Szekszárdra a magyar irodalomban: Mészöly Miklós, Babits Mihály és Baka István. A három szerzőt természetesen nemcsak Szekszárd köti egymáshoz, hanem alkotói nagyságuk is.

Pál-Lukács Zsófia

„Nem magamat, a létezést kell kihallgatnom”. Pilinszky János: Önéletrajzaim

Nem tudom, milyen egy igazi önéletrajz. Nagy hatásúnak kellene lennie, mint például József Attila Curriculum vitae-je, melynek jellegzetes megfogalmazásai még ma is itt élnek az emlékezetemben.

Pál-Lukács Zsófia

„Miért jött az emberfia?” ǀ Két portré ǀ- Meszöly-Pilinszky

Ritka pillanat, mikor egy kulturális esemény nem erőltetett katartikus hatást tud adni, hanem valóban képes megmozgatni a résztvevőt. A Petőfi Irodalmi Múzeum új kiállításának megnyitója Két portré. Mészöly-Pilinszky 100 címmel sokat tett azért, hogy újfajta esztétikai élményben és hatásokban legyen részünk.

Pál-Lukács Zsófia

​PENdrive, Magyar PEN Club sorozatzáró zenés felolvasóestje

A Magyar PEN Club sorozatzáró zenés felolvasóestjén vehetettek részt az érdeklődők 2021. augusztus 30-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A negyedik alkalommal megrendezett esemény zenei részekkel egészült ki, szó szerint is, hiszen utolsó dalként a közreműködő Blahalouisiana nevű zenekar olyan szerzeményt játszott, amely a jövőben megjelenő lemezen lesz hallható, témája okán azonban a rendezvényhez közvetlenül is kapcsolódik.

Pál-Lukács Zsófia

„Tudjuk, miről beszél”. Borbély Szilárd: Kafka fia

Leginkább Az olvasóhoz című fejezetet ajánlanám sokszori olvasásra – de persze az egész életművet is – Borbély Szilárd Kafka fia című könyvéből, ami a Jelenkor Kiadó életműsorozatában, posztumusz kiadásban jelent meg idén júniusban.

Pál-Lukács Zsófia

„Nem szállt ki belőlem a lélek” - Jászberényi Sándor: A varjúkirály

„Mindig nagyon érdekeltek a végletek” – vallja egy helyen Jászberényi Sándor, „az apokalipszis krónikása”, akinek neve összefonódott elsősorban és legfőképp a Közel-Keleten, Afrikában élő keresztények millióinak sorsáról, az iszlamista pártok konfliktusáról, illetve a frontvonalon zajló életről hírt adó haditudósító szerepével.

Pál-Lukács Zsófia

„Kétkedő komolyság”. Interjú Smid Róbert irodalomtudóssal

Smid Róbert a kortárs irodalmi élet meghatározó képviselője, akit méltán nevezhetnénk a „kétkedő komolyság” egyik emblematikus alakjának – hogyan vált azzá, milyen céljai és „szerelemprojektjei” voltak-vannak, milyen emberi és elméleti hatások voltak számára meghatározóak, illetve mit jelent az irodalom az ő életében? Többek közt ezekről a témákról beszélgettünk.