Háromszéknek nincs egy irodalmi fóruma, egy irodalmi lapja, egy kortárs irodalmi antológiája, éppen ezért gondoltuk, hogy fontos létrehozni ezt a Facebook-oldalt. Háromszékről rengeteg szerző, alkotó indult, vagy még mindig itt alkot. Eléggé hosszas vívódás, átgondolás és számos beszélgetés után döntöttük el, hogy milyen kritériumok alapján fogadjuk be ide a szerzőket. Ilyen például, hogy legyen legalább egy olyan kötete, amely nem magánkiadásban, hanem szakmailag elismert kiadónál jelent meg, vagy legyen közlése mérvadó irodalmi vagy kulturális folyóiratokban. Mi is rácsodálkoztunk, hogy sikerült közel ötven szerzőt közzétenni” – magyarázta az oldal egyik szerkesztője, Miklóssi Szabó István.
Az írók, költők mellett felsorakoztatják azokat a műfordítókat, szakírókat is, akik szépirodalommal, irodalomtörténettel és -elmélettel is foglalkoznak.
A másik céljuk az volt, hogy a már nem élő szerzőket is be mutassák. E galériában mintegy negyven szerző neve található. „Itt is alapos kutatást végeztünk. Meglepő problémákba is ütköztünk, például egy-egy szerzőről nem találtunk portrét. Gyakorlatilag mi vagyunk az elsők, akik ezt a listát létrehoztuk és a nyilvánosság elé tártuk, holott vannak intézményeink, amelyeknek ez akár a feladatuk is lehetne. Mi teljesen önkéntes alapon működünk, ez a munka lelkesedésből zajlik.”
A közelmúlt szerzőinek portrétárában olyan személyek is megjelennek, akiknek nem annyira az írásaik mérvadóak, hanem az, hogy lehetőséget teremtettek az akkori szerzőknek, hogy az irodalmi porondon megmutatkozzanak. „Az egyik ilyen személy például Dali Sándor közíró, újságíró, színházigazgató, aki nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kommunizmus világában létezzen Sepsiszentgyörgyön irodalmi élet. De ott van Domokos Géza is, aki nem csak íróként fontos. Gyakorlatilag ezzel értékmentő munkát végzünk. Egyelőre a huszadik századi szerzőket mutatjuk itt be, mert a korábbi alkotók bemutatásához már hosszasabb könyvtári, levéltári kutatások szükségesek” – mutatott rá Miklóssi Szabó.
Kiemelte, hosszú távú céljuk, hogy egy időszakos periodikát hozzanak létre, és ha majd összegyűlt egy reprezentatív anyag, akkor az kötet formájában is megjelenjen. „A háromszéki szerzőknek olyan rég jelent meg antológiájuk, hogy valamit lépni kell ezen a téren” – summázott.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2021. júliusi számában)
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.