Péter Beáta: Sorsok a Csíkszeredai Könyvvásáron

2022. június 14., 07:51

Négyes könyvbemutatóval voltak jelen az Erdélyi Előretolt Helyőrség szerkesztői és szerzői a 7. Csíkszeredai Könyvvásáron, amelyet május 12-15. között tartottak. A Sorsok című közös könyvbemutatón a szerzőkkel Miklóssi Szabó István beszélgetett, közreműködött Márdirosz Ágnes színművész. Bálint Tamás Szennyes, Muszka Sándor Idegen állat, Sántha Attila Ágtól ágig és Kozma Attila Az első székely maroktávbeszélő használati utasításai című könyveit ismerhették meg a jelenlevők.

Miklóssi Szabó István, Márdirosz Ágnes, Bálint Tamás, Muszka Sándor, Sántha Attila és Kozma Attila / Fotó: Kelemen Kinga / Csíkszeredai Könyvvásár

A Szennyes című eposzának kiindulópontja egy újságcikk volt, amelyet mintegy tizenöt éve olvasott Bálint Tamás. Az eset, amit feldolgozott, a valóságban megtörtént Brazíliában. „Az a történet arról szólt, hogy egy fiatal párnak született egy gyereke mindenféle genetikai problémával, és a vizsgálatok nyomán derült ki, hogy ők tulajdonképpen testvérek. Végül a történetük tragédiába torkollott. Úgy tűnt, hogy elfelejtettem ezt a sztorit, de nem, és amikor más munka nyomán felelevenítettem a középiskolás tanulmányaimat az eposzi kellékekről, akkor villant be, hogy ez mennyire jól tudna működni, ha földrajzilag és időben is egy kicsit közelebb hoznám, és eposzi kellékekkel felruházva ezt hexameterekben leírnám” – magyarázta a szerző.

Muszka Sándor az Idegen állat című verseskötetében több témát is érint, például a ’89-es kézdivásárhelyi eseményeket. Amint azt a költő kifejtette, a Szégyen című kötete megírása után éveken keresztül foglalkoztatta, és valahogy el akarta mondani, hogy az ember egy magányos, idegen állat. „A kézdivásárhelyi események is végigkísérték az életemet, az embernek az állati kegyetlenségei, amelyek megmagyarázhatatlanok. Az, hogy nincs irgalom. Ha az emberre fanyalodsz, nincs irgalom.”

Egy archaikus világkép és hét generáció jelenik meg Sántha Attila Ágtól ágig című verseskötetében – mutatott rá Miklóssi Szabó István. Sántha elmondta, azt írta le, amit az édesanyjától és a családjától megtudott az őseiről. „Az egész mögött az áll, hogy úgy éreztem, ez az utolsó nemzedék, amelyik még benne él a hagyományokban. És azt mondtam, hogy ezt meg kell fogni, mert a költészet ott kezdődik, amikor ki tudunk lépni a mi modern világunkból, ahol az ész vezet minket, és elfogadjuk, hogy léteznek más törvények egy másik világban.” Úgy fogalmazott, nem tudja, hogy mit hoz az elkövetkező időszak, de az tény, hogy aki egyszer megkóstolta ezeknek a sorsdrámáknak az ízét, nem tud szabadulni ettől a világtól.

Kozma Attila első kötete humoreszkeket tartalmaz. „Én sem hiszem el, hogy könyv formájában is megjelent ez a sok gondolat, ami a fejemben volt. Az Előretolt Helyőrség indulásától írok, Muszka Sándor unszolására adtam a fejem írásra. Az életből lestem el mindazt, ami a kötetben van, és maximum felerősítettem egy-egy történet humoros oldalát. Amit pedig nem tudtam leírni, Csillag István még azt is lerajzolta, a grafika teljesen kiegészíti a könyvet” – emelte ki a szerző. Az egyik „űrvendégmunkás”-novelláját (ennek folytatása jelen lapszámunkban olvasható – szerk. megj.) a szerző olyan kirobbanó sikerrel olvasta fel, hogy a bemutatón jelenlevő Szomszédnéni Produkciós Iroda tagjai sápadozva hallgatták az annak idején az Aranka, szeretlek című halhatatlan opuszával hírnevet szerző előadó nagy visszatérését.

 

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. második májusi számában)