A Szennyes című eposzának kiindulópontja egy újságcikk volt, amelyet mintegy tizenöt éve olvasott Bálint Tamás. Az eset, amit feldolgozott, a valóságban megtörtént Brazíliában. „Az a történet arról szólt, hogy egy fiatal párnak született egy gyereke mindenféle genetikai problémával, és a vizsgálatok nyomán derült ki, hogy ők tulajdonképpen testvérek. Végül a történetük tragédiába torkollott. Úgy tűnt, hogy elfelejtettem ezt a sztorit, de nem, és amikor más munka nyomán felelevenítettem a középiskolás tanulmányaimat az eposzi kellékekről, akkor villant be, hogy ez mennyire jól tudna működni, ha földrajzilag és időben is egy kicsit közelebb hoznám, és eposzi kellékekkel felruházva ezt hexameterekben leírnám” – magyarázta a szerző.
Muszka Sándor az Idegen állat című verseskötetében több témát is érint, például a ’89-es kézdivásárhelyi eseményeket. Amint azt a költő kifejtette, a Szégyen című kötete megírása után éveken keresztül foglalkoztatta, és valahogy el akarta mondani, hogy az ember egy magányos, idegen állat. „A kézdivásárhelyi események is végigkísérték az életemet, az embernek az állati kegyetlenségei, amelyek megmagyarázhatatlanok. Az, hogy nincs irgalom. Ha az emberre fanyalodsz, nincs irgalom.”
Egy archaikus világkép és hét generáció jelenik meg Sántha Attila Ágtól ágig című verseskötetében – mutatott rá Miklóssi Szabó István. Sántha elmondta, azt írta le, amit az édesanyjától és a családjától megtudott az őseiről. „Az egész mögött az áll, hogy úgy éreztem, ez az utolsó nemzedék, amelyik még benne él a hagyományokban. És azt mondtam, hogy ezt meg kell fogni, mert a költészet ott kezdődik, amikor ki tudunk lépni a mi modern világunkból, ahol az ész vezet minket, és elfogadjuk, hogy léteznek más törvények egy másik világban.” Úgy fogalmazott, nem tudja, hogy mit hoz az elkövetkező időszak, de az tény, hogy aki egyszer megkóstolta ezeknek a sorsdrámáknak az ízét, nem tud szabadulni ettől a világtól.
Kozma Attila első kötete humoreszkeket tartalmaz. „Én sem hiszem el, hogy könyv formájában is megjelent ez a sok gondolat, ami a fejemben volt. Az Előretolt Helyőrség indulásától írok, Muszka Sándor unszolására adtam a fejem írásra. Az életből lestem el mindazt, ami a kötetben van, és maximum felerősítettem egy-egy történet humoros oldalát. Amit pedig nem tudtam leírni, Csillag István még azt is lerajzolta, a grafika teljesen kiegészíti a könyvet” – emelte ki a szerző. Az egyik „űrvendégmunkás”-novelláját (ennek folytatása jelen lapszámunkban olvasható – szerk. megj.) a szerző olyan kirobbanó sikerrel olvasta fel, hogy a bemutatón jelenlevő Szomszédnéni Produkciós Iroda tagjai sápadozva hallgatták az annak idején az Aranka, szeretlek című halhatatlan opuszával hírnevet szerző előadó nagy visszatérését.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. második májusi számában)
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.
A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.
A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.
Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.