A Szennyes című eposzának kiindulópontja egy újságcikk volt, amelyet mintegy tizenöt éve olvasott Bálint Tamás. Az eset, amit feldolgozott, a valóságban megtörtént Brazíliában. „Az a történet arról szólt, hogy egy fiatal párnak született egy gyereke mindenféle genetikai problémával, és a vizsgálatok nyomán derült ki, hogy ők tulajdonképpen testvérek. Végül a történetük tragédiába torkollott. Úgy tűnt, hogy elfelejtettem ezt a sztorit, de nem, és amikor más munka nyomán felelevenítettem a középiskolás tanulmányaimat az eposzi kellékekről, akkor villant be, hogy ez mennyire jól tudna működni, ha földrajzilag és időben is egy kicsit közelebb hoznám, és eposzi kellékekkel felruházva ezt hexameterekben leírnám” – magyarázta a szerző.
Muszka Sándor az Idegen állat című verseskötetében több témát is érint, például a ’89-es kézdivásárhelyi eseményeket. Amint azt a költő kifejtette, a Szégyen című kötete megírása után éveken keresztül foglalkoztatta, és valahogy el akarta mondani, hogy az ember egy magányos, idegen állat. „A kézdivásárhelyi események is végigkísérték az életemet, az embernek az állati kegyetlenségei, amelyek megmagyarázhatatlanok. Az, hogy nincs irgalom. Ha az emberre fanyalodsz, nincs irgalom.”
Egy archaikus világkép és hét generáció jelenik meg Sántha Attila Ágtól ágig című verseskötetében – mutatott rá Miklóssi Szabó István. Sántha elmondta, azt írta le, amit az édesanyjától és a családjától megtudott az őseiről. „Az egész mögött az áll, hogy úgy éreztem, ez az utolsó nemzedék, amelyik még benne él a hagyományokban. És azt mondtam, hogy ezt meg kell fogni, mert a költészet ott kezdődik, amikor ki tudunk lépni a mi modern világunkból, ahol az ész vezet minket, és elfogadjuk, hogy léteznek más törvények egy másik világban.” Úgy fogalmazott, nem tudja, hogy mit hoz az elkövetkező időszak, de az tény, hogy aki egyszer megkóstolta ezeknek a sorsdrámáknak az ízét, nem tud szabadulni ettől a világtól.
Kozma Attila első kötete humoreszkeket tartalmaz. „Én sem hiszem el, hogy könyv formájában is megjelent ez a sok gondolat, ami a fejemben volt. Az Előretolt Helyőrség indulásától írok, Muszka Sándor unszolására adtam a fejem írásra. Az életből lestem el mindazt, ami a kötetben van, és maximum felerősítettem egy-egy történet humoros oldalát. Amit pedig nem tudtam leírni, Csillag István még azt is lerajzolta, a grafika teljesen kiegészíti a könyvet” – emelte ki a szerző. Az egyik „űrvendégmunkás”-novelláját (ennek folytatása jelen lapszámunkban olvasható – szerk. megj.) a szerző olyan kirobbanó sikerrel olvasta fel, hogy a bemutatón jelenlevő Szomszédnéni Produkciós Iroda tagjai sápadozva hallgatták az annak idején az Aranka, szeretlek című halhatatlan opuszával hírnevet szerző előadó nagy visszatérését.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. második májusi számában)
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.