Az első nap.
Badacsonytomajon ébredni olyan, mint egy valóra vált álom. A természet lágy ölében kifejezés talán kevés lenne ahhoz a látványvilághoz, amely az erkélyről kitekintve tárul elém. A vitorlásokról kisgyermekek zaja szűrődik át az ablakokon, s a reggeli kávé illata lecsalogat az alsó szintre, ahol a csodálatos reggeli mellett a friss fekete is gőzölögve vár rám. Badacsonyon minden más. Itt nincsen hangos dudaszó, nincsenek rohanó emberek. Mintha megállt volna a világ évtizedekkel vagy akár évszázadokkal ezelőtt, s aki idetéved, belecsöppen egy időtlen, talán nem is létező valóságba.
Izgalommal s talán némi félelemmel felvértezve indultam el Kapolcsra, hogy betekintést nyerjek a fesztivál első napjára. Utam a Petőfi Udvarra vezetett, ahol a családias légkör pillanatok alatt szertefoszlatta félelmeimet. A Taliándörögdön található udvarban a Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei mellett a Petőfi Kulturális Ügynökség várja minden nap izgalmas, szórakoztató, valamint tanulságos programokkal az érdeklődőket. Az udvarban elsőként a Pilinszky-versfát pillantottam meg, amelyet különböző, levél alakú papírokra írt Pilinszky János idézetekkel díszíthetünk. „Az ágy közös, a párna nem” – Pilinszky Életfogytiglan című, számomra legkedvesebb versével köszöntöttem őt születésének 100. évfordulója alkalmából, s tarkítottam tovább az idézetektől roskadozó fát. A versfa mellett a gyermekeknek is kedveznek a szervezők: a Hetedhét Lótifuti programban például egy titkos térkép segítségével járhatják be a falut, s a különböző helyszínek feladatait teljesítve izgalmas jutalmakban részesülhetnek.
És hogy miért rejtelmes Rejtő Jenő?
Az első nap estjének támája Rejtő-legendáriuma volt, ahol Dunst Erik Rejtő Jenő-kutató többek között beszámolt az író életéről, írásairól, álneveiről, s halálának érdekes és máig bizonytalan okairól. Előadásában úgy fogalmazott: „Rejtő Jenő olvasottsága és ismertsége dacára meglepően kevés életrajzi információk állnak a rendelkezésre az íróról. Többen úgy tartják, hogy a legelső Rejtő-kutatók még egyben látták hagyatékát, azonban ez a későbbiekben szétszóródott, s darabjaiban lappang szerte a világon.” Hagyatékának hiányossága mellett tovább nehezíti a kutatást Rejtő kézírása is. Mint ahogyan azt a szakértő is kiemelte „Rejtő leveleinek olvasása óriási feladat. Thuróczy Gergely irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársa egy alkalommal közel egy héten át próbálta megfejteni az író misszilis leveleinek egy darabját.” Éppen ezért fontos, hogy életművét az esztétika, valamint az irodalomtudomány mellett filológiai szempontból is vizsgálják.
Rejtő Jenő neve meglepően összetett. Reich Jenőként látta meg a napvilágot, s bátyjaival ellentétben soha nem változtatta meg nevét, bár fontos kiemelni, hogy regényeihez több állnevet is használt, mint P. Howard, vagy Gibson Lavery.
Rejtő Jenő 1905. március 29-én született Budapesten, feltehetőleg a Szövetség utca 22. alatt. Bátyjaival különleges nevelést kaptak, szüleik ugyanis gyermekkoruktól kezdve különböző logikai játékokkal és feladatokkal fejlesztették a fivérek készségeit. Mint ahogyan azt Dunst Erik is kiemelte, Rejtő Jenőről kevesen tudják, hogy fotografikus memóriája volt, ami jelentősen segítette írói információszerzési technikáját.
Rejtő kezdetben a líra műnemében próbálkozott, hangját végül az epikában, azon belül is a ponyvaregények világában találta meg. Legismertebb művei látszatra ponyvaregények, azonban életművét ma már nagyra értékelik. 1928-tól komor hangulatú novellákat adott közre a napisajtóban, míg az 1930-as évek elején kabarédarabokkal és bohózatokkal jelentkezett a pesti színpadokon. Füzetes ponyvákat, operetteket, valamint a külföldi utazásai során szerzett élményekre támaszkodva írt kalandregényeket adott közre. Rejtő Jenő sajátos stílusa bővelkedik a váratlan és abszurd, olykor szürreális fordulatokban, valamint abban a nyelvi humorban, amelyet ma már csak Rejtő-humornak hívunk. Ezen nyelvi attitűdje az, amely miatt műveit szinte lehetetlen átültetni idegen nyelvekre. Regényeit számtalan alkalommal fordították, de ezen fordítások szinte meg sem tudják közelíteni a magyar szövegek színvonalát.
Az előadást követően Kerekes Viktória és Lengyel Ferenc színművészek mutatták be Rejtő életművét, amely során kevésbé ismert műveket olvastak fel a közönség számára. Rejtő Jenő rejtelmessége tehát nem csak álneveiben rejlik, hanem azon nyelvi sajátosságaiban is, amelynek köszönhetően csak a magyar szövegek adják vissza az általa is képviselt humoros, s olykor a groteszk eszközeivel élő szövegek sajátosságait. Mint ahogyan az életét, úgy halálát is számtalan történet övezi. Sokak szerint miután kivezényelték a Don-kanyarba, 37 évesen, munkaszolgálat közben tűnt el, míg mások szerint a munkatábor körülményei, valamint az 1943-as hírhedten könyörtelen tél viszontagságai miatt hunyt el.
Rejtő Jenő minden kétséget kizáróan a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója, s ahogyan az udvarban látszó érdeklődés is mutatta: írásai kortalanok. S hogy mi vár rám a második napon? Azt hiszem, a választ a Folk Udvarban lelem majd meg...
A Várad című irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 12. havi, friss száma – akárcsak az előzők – száz oldalon kínál olvasnivalót.
Isten kezében című versének újraközlésével a 130 éve született barcasági poéta, Bartalis János előtt tiszteleg a szerkesztőség, a decemberi lapszám további költői: a temesvári Eszteró István, a székelyudvarhelyi Nagyálmos Ildikó, a micskei Oláh József és a marosvásárhelyi Márton Károly.
Verskarácsonyfával segíti Viola Szandra író, költő a sukorói Vadmadárkórházat, és segíthetjük mi is, ha megvásároljuk a magyar költők soraival ékesített díszek valamelyikét. A verskarácsonyfa-állítás hagyományát még 2014-ben indította el Viola Szandra a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. Azóta pedig olyan impozáns helyszínek adtak neki otthont, mint az irodalmi és történelmi múltjáról méltán híres Centrál kávéház. A verskarácsonyfán klasszikus és kortárs versek egyaránt megtalálhatók, amelyek olvasgatása az ünnepek valódi átélését is segítheti.
„Elismerésre és főhajtásra méltó az a kezdeményezés, amit Döme Barbara és Király Farkas a Tegnap.ma portállal csinál. Felismerték azt, hogy van egy hiátus ebben a szakmában, mégpedig az, hogy hosszú távon és szisztematikusan rögzítsék a kortárs magyar írókat, költőket, hangban, képben, alkotásaikkal együtt. Az ő kitartó, sziszifuszi munkájuknak köszönhetően összeáll egy olyan archívum, nemzeti közkincs, amit nemcsak mi magunk fogunk használni, hanem reménységünk szerint az utókor is”
Rendhagyó, kettős kötetbemutatónak adott helyet a Benczúr-ház, ahol a teltházas díszterem irodalomkedvelő közönsége egy sokoldalúan alkotó házaspár, Tallián Mariann színművész, író és Lázár Balázs színművész, költő, a Törvényen kívüliek és Karanté(ny)ek című, legújabb könyveivel ismerkedhetett meg. Az est felvezetésében kiderült, a két szerző ugyan a közös projektjeik, a versszínházi előadásaik révén sok időt tölt együtt, egy térben, az íráshoz, az alkotáshoz viszont mindkettőjüknek magányra, csendre van szüksége.
Új kiállítás nyílt december 1-jén a Magyarság Háza Galériában Krisztus születésének misztériuma címmel. Alapvetően Lukács evangéliuma révén, a festészet eszközeivel kapcsolódtak a művészek Krisztushoz, a születéshez és a misztériumhoz.
Kulturális öngondoskodás, szövetség, közösségépítés, válságálló struktúra kialakítása – ilyen kulcsszavak köré épül Demeter Szilárd vezetői koncepciója, melyet a szakmai bizottság a részletes meghallgatást követően egyhangúlag támogatásra javasolt.
Bánatot váltunk szerelemre – ezzel az idézettel szólította meg a Nagy László és Szécsi Margit szerelemtörténetét és kicsit élettörténetét is felidéző műsor a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, Juhász Anna, Vecsei H. Miklós, Hegedűs Bori és Tempfli Erik közreműködésével az irodalom iránt érdeklődőket november 29-én, a MOMKult Kupolatermében. A program egyik apropója, hogy idén lenne 95 éves Szécsi Margit költő, és 45 éve halt meg Nagy László költő.
Vajon miként rezonál a Kárpát-medence és a diaszpóra kortárs magyar festőművészeinek lelkében a kétezer éves téma, Krisztus születésének misztériuma? Milyen képi világot álmodnak vászonra ma, 2023-ban, megidézve a szent szöveget? Ezekben a kérdésekben fogalmazódott meg a Krisztus-kiállítás létrehozásának alapgondolata.
Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.