Szalai Klaudia: A rejtelmes Rejtő Jenő árnyékában

2021. július 25., 07:43

Kezdetét vette a 30. Művészetek Völgye fesztivál, amelynek 10 napon keresztül ad otthont a korábbi évekhez hasonlóan Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend. A fesztiválon többek között olyan fellépőkkel találkozhatunk, mint a Bagossy Brothers Company, az Anna and the Barbies, az Irie Maffia. 

Kapolcs 2021 - Első nap, fotó: Szalai Klaudia

Az első nap.
Badacsonytomajon ébredni olyan, mint egy valóra vált álom. A természet lágy ölében kifejezés talán kevés lenne ahhoz a látványvilághoz, amely az erkélyről kitekintve tárul elém. A vitorlásokról kisgyermekek zaja szűrődik át az ablakokon, s a reggeli kávé illata lecsalogat az alsó szintre, ahol a csodálatos reggeli mellett a friss fekete is gőzölögve vár rám. Badacsonyon minden más. Itt nincsen hangos dudaszó, nincsenek rohanó emberek. Mintha megállt volna a világ évtizedekkel vagy akár évszázadokkal ezelőtt, s aki idetéved, belecsöppen egy időtlen, talán nem is létező valóságba.
Izgalommal s talán némi félelemmel felvértezve indultam el Kapolcsra, hogy betekintést nyerjek a fesztivál első napjára. Utam a Petőfi Udvarra vezetett, ahol a családias légkör pillanatok alatt szertefoszlatta félelmeimet. A Taliándörögdön található udvarban a Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei mellett a Petőfi Kulturális Ügynökség várja minden nap izgalmas, szórakoztató, valamint tanulságos programokkal az érdeklődőket. Az udvarban elsőként a Pilinszky-versfát pillantottam meg, amelyet különböző, levél alakú papírokra írt Pilinszky János idézetekkel díszíthetünk. „Az ágy közös, a párna nem” – Pilinszky Életfogytiglan című, számomra legkedvesebb versével köszöntöttem őt születésének 100. évfordulója alkalmából, s tarkítottam tovább az idézetektől roskadozó fát. A versfa mellett a gyermekeknek is kedveznek a szervezők: a Hetedhét Lótifuti programban például egy titkos térkép segítségével járhatják be a falut, s a különböző helyszínek feladatait teljesítve izgalmas jutalmakban részesülhetnek.
És hogy miért rejtelmes Rejtő Jenő?
Az első nap estjének támája Rejtő-legendáriuma volt, ahol Dunst Erik Rejtő Jenő-kutató többek között beszámolt az író életéről, írásairól, álneveiről, s halálának érdekes és máig bizonytalan okairól. Előadásában úgy fogalmazott: „Rejtő Jenő olvasottsága és ismertsége dacára meglepően kevés életrajzi információk állnak a rendelkezésre az íróról. Többen úgy tartják, hogy a legelső Rejtő-kutatók még egyben látták hagyatékát, azonban ez a későbbiekben szétszóródott, s darabjaiban lappang szerte a világon.” Hagyatékának hiányossága mellett tovább nehezíti a kutatást Rejtő kézírása is. Mint ahogyan azt a szakértő is kiemelte „Rejtő leveleinek olvasása óriási feladat. Thuróczy Gergely irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársa egy alkalommal közel egy héten át próbálta megfejteni az író misszilis leveleinek egy darabját.” Éppen ezért fontos, hogy életművét az esztétika, valamint az irodalomtudomány mellett filológiai szempontból is vizsgálják.
Rejtő Jenő neve meglepően összetett. Reich Jenőként látta meg a napvilágot, s bátyjaival ellentétben soha nem változtatta meg nevét, bár fontos kiemelni, hogy regényeihez több állnevet is használt, mint P. Howard, vagy Gibson Lavery.
Rejtő Jenő 1905. március 29-én született Budapesten, feltehetőleg a Szövetség utca 22. alatt. Bátyjaival különleges nevelést kaptak, szüleik ugyanis gyermekkoruktól kezdve különböző logikai játékokkal és feladatokkal fejlesztették a fivérek készségeit. Mint ahogyan azt Dunst Erik is kiemelte, Rejtő Jenőről kevesen tudják, hogy fotografikus memóriája volt, ami jelentősen segítette írói információszerzési technikáját.
Rejtő kezdetben a líra műnemében próbálkozott, hangját végül az epikában, azon belül is a ponyvaregények világában találta meg. Legismertebb művei látszatra ponyvaregények, azonban életművét ma már nagyra értékelik. 1928-tól komor hangulatú novellákat adott közre a napisajtóban, míg az 1930-as évek elején kabarédarabokkal és bohózatokkal jelentkezett a pesti színpadokon. Füzetes ponyvákat, operetteket, valamint a külföldi utazásai során szerzett élményekre támaszkodva írt kalandregényeket adott közre. Rejtő Jenő sajátos stílusa bővelkedik a váratlan és abszurd, olykor szürreális fordulatokban, valamint abban a nyelvi humorban, amelyet ma már csak Rejtő-humornak hívunk. Ezen nyelvi attitűdje az, amely miatt műveit szinte lehetetlen átültetni idegen nyelvekre. Regényeit számtalan alkalommal fordították, de ezen fordítások szinte meg sem tudják közelíteni a magyar szövegek színvonalát.
Az előadást követően Kerekes Viktória és Lengyel Ferenc színművészek mutatták be Rejtő életművét, amely során kevésbé ismert műveket olvastak fel a közönség számára. Rejtő Jenő rejtelmessége tehát nem csak álneveiben rejlik, hanem azon nyelvi sajátosságaiban is, amelynek köszönhetően csak a magyar szövegek adják vissza az általa is képviselt humoros, s olykor a groteszk eszközeivel élő szövegek sajátosságait. Mint ahogyan az életét, úgy halálát is számtalan történet övezi. Sokak szerint miután kivezényelték a Don-kanyarba, 37 évesen, munkaszolgálat közben tűnt el, míg mások szerint a munkatábor körülményei, valamint az 1943-as hírhedten könyörtelen tél viszontagságai miatt hunyt el.
Rejtő Jenő minden kétséget kizáróan a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója, s ahogyan az udvarban látszó érdeklődés is mutatta: írásai kortalanok. S hogy mi vár rám a második napon? Azt hiszem, a választ a Folk Udvarban lelem majd meg...