Szalai Klaudia

Egy hajnali részegség margójára

Minden este bál van – Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című verséből vett idézettel köszöntötte a nézőket a PIM nyári fesztivál utolsó előadásán Parádi Andrea irodalomtörténész, valamint Zipernovszky Kornél zenetörténész a Petőfi Irodalmi Múzeum udvarán. Az előadás során szó esett a nagyvárosi zenei életről, Szabadkáról, a zene, valamint az irodalom elválaszthatatlan kapcsolatáról, valamint arról, miként köthető Csáth Géza a Wagner-kultuszhoz.

Szalai Klaudia

Fordulópont a múzeumok életében

Immár 19. alkalommal nyitja meg kapuit az ország számos kulturális intézménye a látogatók előtt a Múzeumok éjszakája programsorozat alkalmából. Idén több mint 300 intézmény mintegy 1600 programmal várja az érdeklődőket, amelyek kiemelt témája a fordulópont – jelentette be Fülöp Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára az esemény beharangozó sajtótájékoztatóján.

Szalai Klaudia

Új kulturális magazint indított a Petőfi Kulturális Ügynökség

Magyar Kultúra címmel havonta megjelenő kulturális-művészeti lap indul a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) gondozásában. A magazin elsődleges célja, hogy izgalmas és egyedi kontextusba helyezve mutassa be a kortárs irodalom, képző- és iparművészeti, komoly- és könnyűzenei, színház-, tánc- és cirkuszművészeti világot.

Szalai Klaudia

„Nem titkolt célunk, hogy újra könyvet fogjanak a fiatalok” – interjú Gréger Zsolttal

– interjú Gréger Zsolttal, az Eleven Költők Társasága alapító tagjával, producerével –

Hogy mennyire meghatározók a középiskolás évek az ember életében, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az Eleven Költők Társaságának megalakulása, amelynek tagjai régi barátságuk, hasonló intellektuális érdeklődésük és az együtt megélt élmények hatására hozták létre formációjukat. A zenei-irodalmi műhely célja, hogy kortárs alkotók verseinek megzenésített változatával közelebb vigyék a mai ifjúságot a

Szalai Klaudia

Három nap, négy éjszaka – Regős Mátyás Tiki című regényének ajánlója

Regős Mátyás 1994-ben született Budapesten, római katolikus családban. Gyermekkorát Kőbányán töltötte. Magyar–hittan osztatlan tanár szakon végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, jelenleg ugyanitt, az Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója. 2019-ben jelent meg első könyve, a Patyik Fedon élete című verseskötet. Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatója.

Szalai Klaudia

30. jubileumát ünnepli a Művészetek Völgye összművészeti fesztivál

Tíz nap a Balaton-felvidéken könnyűzenei koncertekkel, irodalmi és színházi előadásokkal, népzenei, komolyzenei és képzőművészeti programmal, valamint biciklis, gyalogos túrákkal várja az érdeklődőket Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend.

Szalai Klaudia

Darabokra tépett táj – interjú Tallián Mariann és Lázár Balázs színészházaspárral

Az Irodalmi Jelen tavalyi Trianon-emlékszáma több mint hatvan szerzőt vonultatott fel a Kárpát-medence minden szegletéből Kolozsvártól Budapesten át Munkácsig, Dunaszerdahelyig és Szabadkáig. Missziójuk, hogy a Trianon-emlékszámot elvigyék más településekre is, elsősorban vidéki városokba, hogy a fővároson túl is megismerhesse a közönség, hogyan látják kortárs íróink, költőink Trianont.  A tavalyi év sikereinek köszönhetően idén,  öt állomáson egész estés műsorral várja a hallgatóságot Tallián Mariann színművész, író, valamint férje, Lázár Balázs színész, költő, akik felolvasószínházukkal,

Szalai Klaudia

Önismereti játékok - Döme Barbara új kötetéről

„Ezt a kötetet biztosan nem ajánlanám senkinek. Kész önsanyargatás olvasni! Úgy érzem, hogy megfulladok a sorok között” – gondoltam magamban a kötet első, Semmi a mindenségben című ciklusa után. Nagy levegő, bátorság. Ez kell ahhoz, hogy a második ciklusba belevágva újra és újra átélhessünk olyan mély intenzitású érzelmeket, amelyek lelkünk legféltettebb bugyraiban is képesek utat törni és felszínre hozni valódi gondolatainkat.

Szalai Klaudia

A vers érzelmi és intellektuális létszükséglet - beszélgetés Varga Melindával

Varga Melinda József Attila-díjas költő és szerkesztő, az Irodalmi Jelen vers-, valamint interjúrovatának, illetve az erdélyi Előretolt Helyőrségnek a szerkesztője, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója. Első verseskötete 2009-ben látott napvilágot 6van9 címmel. Merészen erotikus verseivel köszöntött be az irodalomba, s bár lírájának sarkalatos pontja továbbra is a felfokozott érzelmek közvetítése, a 2020-ban megjelent A Pacsirta és a Sas utca sarkán című kötetében a metafizika és a gondolatiság is központi szerepbe kerül. Vele beszélgettünk.

Szalai Klaudia

„Nem tetszelegni kell, hanem világot váltani…

Beszélgetésünk során többek között felelevenítettük a koncertek euforikus érzéseit, valamint gondolatai ráébresztettek arra, hogy mennyire is hiányzik a közösségi lét érzése. Egy forró nyári nap, amikor több száz vagy ezer emberrel együtt énekeljük kedvenc dalainkat.

Szalai Klaudia

Tartuffe a nappaliban

Molière zseniális komédiája régi kedvencem, de színpadon eddig még csak egy alkalommal, a tatabányai Jászai Mari Színház kamaratermében tekinthettem meg. Ha üzenhetnék az akkori énemnek valamit, valószínűleg azt mondanám: „Figyelj oda. Szívd magadba a légkört, és örülj annak, hogy nevetnek, tapsolnak, s köhintenek melletted. Fogd meg a melletted lévő szék karfáját és érezd tenyereid közt a szövetet. Hidd el, egy nap még a véletlenül megszólaló telefon hangja is hiányozni fog.”

Szalai Klaudia

Kvartett – Börcsök Enikő emlékére

Online közvetítéssel emlékezett meg az eSzínház, valamint a Vígszínház a Jászai Mari-díjas Börcsök Enikőről, akit csütörtökön helyeztek végső nyugalomra. A Kvartett című előadás február 14-ig megtekinthető – jelképes összegért. A befolyt összeget a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért részére ajánlják fel, amelynek a színművésznő is önkétese, kurátora volt.

Szalai Klaudia

Vajon járhatunk-e legálisan olyan életutakon, amely előtt pirosan izzik az a bizonyos jelzőlámpa?

Csornyij Dávid 1991-ben született a kárpátaljai Beregszászon. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történelem szakán diplomázott, jelenleg a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának hallgatója. 2015 óta publikál, művei megjelentek A tökéletes zártság egyetlen pillanata és a Különjárat című antológiákban. Jelenleg az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatója. A jelzőlámpák diktatúrája című, első verseskötetét fogom most a kezemben.

Szalai Klaudia

Az őszinteség az alkotótevékenységem egyik legmeghatározóbb szegmense – beszélgetés Szőnyegi Zsófiával

"Amióta elköltöztem Budapestről, sokkal nyugodtabbnak és kiegyensúlyozottabbnak érzem magam. Úgy gondolom, másképpen nem is működne az itteni élet, mint hogy az ember hozzálassul környezetéhez. A túrák, a természet, a közösség, valamint az a csönd, amely átjárja otthonunkat, egészen más léptékű, mint az élet Budapesten. Nem mondom, hogy ez jobb vagy rosszabb. Egyszerűen csak teljesen más."

Szalai Klaudia

„Szeretném, ha az általam készített szobrok életre kelnének” – interjú Baráth Gáborral

Gyermekkoromban kissé megdöbbenve figyeltem a mohácsi busójárást, amint ijesztő maszkokat viselő emberek vonulnak fel a tavaszváró és téltemető ünnepen. A mohácsi busójárás 2012 óta hungarikumnak számít, köszönhetően a hagyományokat megőrző maszkfaragóknak és jelmezkészítőknek. Baráth Gábor az egyik legismertebb maszkfaragó, aki munkásságával méltán érdemelte ki, hogy 2011-ben a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott emlékérmén az általa készített maszk, valamint ő maga szerepel busójelmezben. Értékrendje középpontjában a környezettudatosság áll.

Szalai Klaudia

Versek a természet nyelvén – Beszélgetés Kopriva Nikolett költővel

A Kárpátaljáról származó fiatal költő, a Debüt-díjas Kopriva Nikolett költészetének sajátossága – a természetnyelvűség mellett – a szabad ihletésű, spontán született versek. Műveiben az olvasót a szabad asszociációk szárnya repteti sorról sorra. Kopriva Nikolett kötete számomra a szabadság, a természet és a családi összetartozás megtestesítője, amelyben könnyedén elbújhatunk a világ gondjai elől.

Szalai Klaudia

„Magam is örvénylek valahonnan valami felé, és célom, hogy a végére megfejtsek valamit”

Nagy Lea 17 éves korában, 2018-ban jelentette meg első verseskötetét Légörvény címmel (elnyerte vele a Magyar Írószövetség Debüt-díját), idén pedig megjelent a Kőhullás című új kötete is. A vele folytatott beszélgetés után egész éjszaka azon töprengtem, hogyan tudnám megfogalmazni mindazt, amit inspiráló lénye tanított nekem ezalatt a röpke félórás, ám mélységeiben felejthetetlen társalgás során.

Szalai Klaudia

„Kitartás, elkötelezettség és a saját álmaimba vetett hit. Ez kellett” – beszélgetés Mészáros Mártonnal

Mészáros Márton gyermekként mert nagyot álmodni. Egy kamasz, aki nem félt másnak lenni, mint környezetében élő társai, akit nem a focizás vagy a csocsózás vonzott, sokkal inkább az európai királyi dinasztiák megismerése, a könyvek bújása és a filmművészet felfedezése, hogy egy napon majd ő is a magyar kulturális élet kiemelkedő egyénisége lehessen. 13-14 éves korában megálmodta az Arany Medál-díjat, amely 12 éve töretlenül vonzza az irodalom, a színház és a filmművészet rajongóit.

Szalai Klaudia

Lélegző kárpitok az ókortól napjainkig

Vajon hogyan kísérik végig az emberiség történelmét a különféle technikákkal készült kárpitok és szövetanyagok? Mit tudhatunk meg a régmúltról és mit árulnak el nekünk a különböző minták a világ kultúráiról? Hasonló kérdésekkel felvértezve érkeztem meg az Óbudai Múzeum Lélegző kárpitok című kiállításra és az előadásra, amely a különböző kultúrák textilművészeteiről szólt.

Szalai Klaudia

Hat művész, egy kiállítás – A Magyar Művészeti Akadémia díjazottjai

Kaliczka Patrícia és Jagicza Patrícia olyannyira hasonlítanak egymásra, hogy első pillantásra is azt mondanám, a vér szerinti rokoni kapcsolat vitathatatlan köztük. Nevük összecsengése mellett a rendkívüli hasonlóságot is kihasználva születhetett meg a Doppelgänger és Melankólia című festmény.

Szalai Klaudia

A fényesség árnyékában – Moholy-Nagy László fotográfiai kiállítása

A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ szabadtéri installációsorozata idén a 125 éve született világhírű fotográfus és újító művészetelméleti alkotó Moholy-Nagy László munkásságát idézi meg. A kiállítás még két napig ingyenesen megtekinthető a budapesti Erzsébet téren elhelyezett, kiállítóteremként funkcionáló konténeregyüttesben.

Szalai Klaudia

Sziklába vájt történelem a Várnegyedben

A budai Várnegyed a főváros talán legismertebb és legnépszerűbb turisztikai célpontja megannyi lenyűgöző történelmi, építészeti, kulturális és gasztronómiai attrakcióval. A Vár felszíni látnivalói alatt azonban egy nem mindenki előtt ismert, több kilométer kiterjedésű barlangrendszer húzódik, mely több évszázad titkait rejti. A Sziklába vájt történelem – Árnyak és fények a Várnegyedben című különleges éjszakai túra egy korábban soha nem látott turisztikai látványosságot tár a látogatók elé, idén első alkalommal, október 31-én.

Szalai Klaudia

195 éve született Xántus János

Xántus János, vagy ahogyan az Amerikai Egyesült Államokban ismerik John Xantus de Vesey az egyik legkalandosabb életű magyar természettudós. Természettudományi, valamint néprajzkutatói munkásságának hála jelentős mértékben gazdagította a Magyar Nemzeti Múzeum növény- és állattani kollekcióját. Egyes feltételezések szerint Karl May róla mintázta Old Shatterhand alakját, miután olvasta Xantus János amerikai tudósításait.

Szalai Klaudia

„[…] legfőbb tartozásunk az idetartozás” – Átadták az Irodalmi Jelen díjait

– Manapság nincs kettészakadt magyar irodalom, ahogyan ezt a két világháború között 1927-ben a Nyugat hasábjain Schöpflin Aladár és Babits Mihály írta – osztotta meg gondolatait a díjátadó gála nyitányaként Böszörményi Zoltán Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, az Irodalmi Jelen főszerkesztője. Hozzátette, hogy a mai magyar irodalom egységes, színes és szerteágazó, amelyet az is bizonyít, hogy a tavaly kiírt szépirodalmi pályázatra több mint 300 pályamunka érkezett be a történelmi Magyarország egész területéről.

Szalai Klaudia

Trianon-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában

Összetartozunk – A Trianon előtti Magyarország rajzban elbeszélve című, a 19. század végén és a századfordulón megjelent kiadványsorozat illusztrációi közül mutat be közel 60 alkotást a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása. A tárlaton olyan grafikai munkák tekinthetőek meg, amelyeket még soha, vagy csak elvétve láthatott a nagyközönség.

Szalai Klaudia

Andrzej Stasiuk önéletrajzi könyve a PesTexten

A PesText irodalmi fesztivál idén olyan világirodalmi műveket helyez a fókuszba, amelyek a közép-európai országok területén születtek, célja pedig az, hogy megismertesse az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásait a magyar olvasóközönséggel. A fesztivál első napján egy méltán híres lengyel kortárs költő és író önéletrajzi írásával ismerkedhettek meg az érdeklődők. Andrzej Stasiuk Hogyan lettem író című könyvét Pálfalvi Lajos, a mű fordítója, valamint Vecsei H. Miklós színművész mutatta be.