Bogdán László: Az utolsó határ

Szögi Klaudia

helyi érzéstelenítés

nyitott lengőajtó. a csempékről párolog
a harmat. a beteg gondot visel magára.
már képes egyedül mosakodni. felmerülni.
szalagot kötök a derekamra ha ugrok.

Acsai Roland

A játszótér éneke

Hallgatjuk a zakatolását
az elsuhanó gyorsvonatnak.
Nem arra megy, amerre laktam
hajdan, várnak rá másik pályák.

Lőrincz P. Gabriella

Jegyeket, bérleteket

A vonat ablakát csak az eső mossa,
Padjóját csak az elhagyottak könnye.
Mozdonyok, sínek, állomások,
Minden egyetlen hálózathoz kötve.

Lackfi János

Legyedem-begyedem

Hej, legyedem, hej begyedem,
tengertáncot jársz-e velem?

Csókoltatom kiskegyedet,
a hálóból kiszedjelek?

Kivegyelek, megegyelek?
Egy falattal mire megyek?

Forbáth Imre

Van egy város

asszonyok járnak ott talpig feketében,
s a gyermekek szeme tágra nyílt vadul,
hol egykor transzparensek tarka fénye táncolt,
a csillagfény bíbor tócsákba hull

Juhász Zsuzsanna

Post és más versek

Alkalmassá váltam a felfalatásra,
kezem-lábam ép,
liánálom az én múltam is,
fejem nagy,
akár a párnátlan alvó csecsemőké.

Kövesdi Károly

kivégzőosztag a kertben és más versek

mintha valami roppant hajócsavar
dohogna odakint a szilvafák alatt
a kataton csillagtalan éjben
mint az elszabadult hidrák
pattognak az elvágott gyökerek
valaki szántja a föld óceánját

J. Simon Aranka

Ősz hangjai és más versek

Szeretnék elmerülni
éj sötétjébe, csöndbe takarózva
bámulni a feszes ég alatt
pislákoló mécslángként táncot járó
titkokat üzenő csillagokat

Debreczeny György

Meghalt a Francescóék cicája

szeretett felmászni mindenhová
függönyre fára szekrény tetejére
a felső ablakból mindig a szekrényem
tetejére ugrott
aztán onnan az ágyra

Viola Szandra

Alexandria és más versek

De ezen az estén, olyan szépen, mintha hímeznék a perceket,
egyszerre lépegetnek, egyszerre sóhajtanak,
egyszerre kapcsolják le a villanyt,
egyszerre fordulnak egymás felé ágyukban,
két, nagyon távoli ágyban.