Tomić Glória: fehér lepedő és más versek

2023. május 19., 09:19

Maria B. Raunio: Fehér álom (tempera, szén, vászon, 63 × 90 cm, 2013)

fehér lepedő

hallok egy hangot.
most már leugorhatnék,
nem veszélyes.
ha mégse, itt maradok
az éjszakai égbolt alatt,
megfestek néhány csillagképet.
tönkretettem a romhalmazt.
ezért elmegyek oda,
ahol otthon érzed magad.
utoljára még melléd fekszem.
mióta ébren álmodsz,
összegömbölyödve
fekszel a félelmekkel.
tested csontbörtönéből
most jutottál ki
először ennyire messze.
nehéz a szívem, ha így látlak.
a fehér lepedőnkből reggelre
semmi sem marad,
arcodon továbbra is
gúnyos a mosoly.
a tükörképedtől kérded,
miért kellett megölnöd engem,
de nem válaszol.
honnan is tudná a választ.

mi ketten

ketten voltunk
ő meg én
együtt ittuk
a reggeli feketét
végül kihánytam
így dobtam ki
a gyomromban
felgyülemlett
keserű érzelmeket
így lettem én
(a szemedben)
aki lenni akartam
egy üres
érzelmek nélküli
próbababa

fekete labirintusok

fekete lett a világ.
a teremtő tintája labirintus
formában kifolyt
az utolsó lapra,
örök éjként uralkodik
a gyerekszobánkban.
a redőnyön keresztül
még átszűrődik a fény,
olykor megremegnek
az üvegablakok.
saját labirintusod lett,
saját ösvényekkel.
ő pedig porcelán-
tányérján keresztül figyel,
reggelente friss vizet önt bele.
hatalmas és csendes gyilkos.
már nincs több ötlete.
történhetne már végre valami,
gondoljátok mindketten.
a lehetetlen helyzetekből
viszont menekülni kell.
görcsösen igyekezni,
élesebben látni azt az
embernek tűnő figurát,
ki feléd nyújtja kezét,
mégsem akar átölelni.
félelmet kelt, ismerőset.
azt, ami egész
gyermekkorunkat végigkísérte.
nem bánthatom helyetted.
miután végighúzza hosszú
fekete ujjait a gerinceden,
levegő után kapkodva felébredsz.
nehéz ezzel élned, ugye?
sokat izzadsz éjszakánként,
és értelmetlennek tűnik a terápia.
vagy teljesen és mindig szabad,
vagy egyáltalán nem vagy az.

(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2023. áprilisi számában)

Fellinger Károly

Gulyás és más versek

2023. november 30., csütörtök

Nagytestvérem, Olivér
rám parancsolt,
hogy én gyújtsak be ma
a bogrács alá.

Verebes Ernő

Szelíden

2023. november 29., szerda

Szelíden, az elvaduló kertben
Gazzá silányuló virágokat nézve
Hallgatózunk ledöntött kerítések felett:
Egyszer a mi időnk is eljön itt
Festetlen, őszi vásznakon
Megörökítve órát, napot, éveket
Pacsirta-győzelmet, keselyű-vereségeket

Szögi Klaudia

helyi érzéstelenítés

2023. november 27., hétfő

nyitott lengőajtó. a csempékről párolog
a harmat. a beteg gondot visel magára.
már képes egyedül mosakodni. felmerülni.
szalagot kötök a derekamra ha ugrok.