Irodalmi Szalon-est Kolozsváron Bartis Attilával, avagy Juhász Anna határtalan utazása a magyar irodalommal
Másodszor látogat el Erdélybe a Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programja, az Irodalmi Karaván. A május 11-15. között zajló eseménysorozat Marosvásárhely, Kolozsvár és Csíkszereda városába juttat el rendhagyó irodalomórákat, szalon-beszélgetéseket, író-olvasó találkozókat.
A karaván május 13-án érkezett Kolozsvárra, vendége pedig nem más, mint Bartis Attila, Marosvásárhelyen született Térey-ösztöndíjas és Magyarország Babérkoszorúja-díjas író. Délelőtt rendhagyó irodalmi órákon vehettek részt a kolozsvári magyar diákok az íróval, a többi érdeklődő pedig egy Irodalmi szalon-beszélgetésre látogathatott el a Kolozsvári Állami Magyar Színházba, amelyet Juhász Anna irodalmár moderált.
A közel teltházas beszélgetésen elsősorban meséltek az utazás szépségeiről és fontosságáról, hogy miért éppen Kányádi Sánor híres mondata a program mottója, amely így szól: „Egyetlen hazánk van: ez a magyar nyelv”. Juhász Anna szerint az utazás olyan, mint az olvasás, hisz ilyenkor valahova eljut az ember, legyen az akár egy földrajzi hely vagy egy állapot. Ekként utaznak városról városra a magyar nyelv és kultúra ügyében.
A szalon-beszélgetésen számos érdekes téma elhangzott. Esett szó az otthonképek közötti változásokról, a hazáról, szülőföldről, fotográfiáról, személyes élményekről, alkotói folyamatokról, szabadságról. Bartis Attila író így fogalmazott az utóbbiról: „Az irodalom nem kell mindig jó legyen. Kell a tökélyre való törekvés, de meg kell hagyni a szabadságot a tévedésnek, játéknak, könnyedségnek.”
Az alkotói tevékenység fortélyai is szóba kerültek az est folyamán. Kiderült, hogy az író 1986 óta álomnaplót vezet, és csupán 24 éves volt, amikor befejezte legelső könyvét, A sétát. Bartis Attila azt is elárulta, hogy nem tudta elengedni karrierének legelsőművét. Akad olyan könyve, amelyből a szereplők neve abszolút nem jut eszébe, tehát sikerült szabadon engednie azokat. De A sétával nem ez történt. Noha a könyv befejezése óta egyszer sem olvasta újra, 2017-ben emlékezetből megírta forgatókönyvét, és jelenleg zajlanak a film gyártási folyamatai. Nem szeretne rendező lenni, de ezt az egy filmet meg kell rendeznie – tette hozzá. Reméli, hogy a könyvéből készülő film forgatása sikeres lesz: „Írni könnyű, én kapom a simogatást is, én kapom a pofont is, de teljesen más az, amikor másért is te felelsz.”
A karaván május 14-15. között a Csíkszeredai Könyvvásárra is ellátogat, ahol az édeklődök találkozhatnak többek között Nagy Koppány Zsolttal, Farkas Wellmann Endrével és Vecsei H. Miklóssal is.
Pillanatfelvétel a magyar vidékről címmel kortárs irodalmi szociográfiák írására jelentetett meg pályázatot Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. és a Petőfi Kulturális Ügynökség. A pályázat célja, hogy a magyar tájegységekről ismét szülessenek olyan szociográfiák, amelyek szépirodalmi műként is megállják a helyüket. Az első három helyezett egy-egy millió forintban részesül.
Jótékonysági koncertet tartanak a Hagyományok Házában március 22-én 19 órától a törökországi földrengések áldozatainak megsegítésére. A kivételes esemény ötletgazdája és főszervezője a Misztrál együttesből is ismert Heinczinger Miklós, aki a természeti katasztrófa utáni napokban az elsők között igyekezett megtalálni a segítségnyújtás lehetőségét: hetek óta szervezi ezt a jótékonysági estet.
A Magyar Kultúráért Alapítvány a kétszáz éve született Petőfi Sándor emlékévének alkalmából egy különleges felhívásra bátorítja és ösztönzi a teljes magyar lakosságot. A felhívás elsődleges célja, hogy felidézzük Petőfi természetéhez való viszonyát, s együtt, a költőre emlékezve ültessük el Petőfi Sándor híres – Székelykeresztúron található – körtefáját szerte a teljes Kárpát-medencében. A hagyomány szerint Petőfi Székelykeresztúron, a Gyárfás-kúria kertjében egy hatalmas körtefa alatt töltötte utolsó estéjét.
„Tamás karaktere és emlékezete egyedülálló, mindannyiunk számára közös nevező” – olvashattuk a február 27-re szóló programleírásban. S valóban, mi sem mutatja ezt jobban, mint egy hatalmas terem, telis-tele emberekkel, akik még szívükben őrzik Cseh Tamás emlékét, és akik csupán azért gyűltek össze, hogy végig kísérjék a művész élettörténetét. S bár azt gondolnánk, hogy röpke másfél óra aligha elegendő egy hosszú és tartalmas életút feltárásához, mégis bátran kijelenthetjük, a Vecsei H. Miklós rendezésében előadott koncert tökéletesen rácáfolt erre.
Nemes Nagy Ágnes tájlíráját bemutató időszaki kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amely verseken, kéziratokon, archív felvételeken és interjúkon keresztül mutatja be a költő egész életművében megjelenő sajátos tájlírát. A Mindenek ellenére föld – Nemes Nagy Ágnes tájképei című időszaki kiállításon a költő rajzai is megtekinthetők. A kiállítás péntektől várja a látogatókat.
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.