Irodalmi Szalon-est Kolozsváron Bartis Attilával, avagy Juhász Anna határtalan utazása a magyar irodalommal
Másodszor látogat el Erdélybe a Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programja, az Irodalmi Karaván. A május 11-15. között zajló eseménysorozat Marosvásárhely, Kolozsvár és Csíkszereda városába juttat el rendhagyó irodalomórákat, szalon-beszélgetéseket, író-olvasó találkozókat.
A karaván május 13-án érkezett Kolozsvárra, vendége pedig nem más, mint Bartis Attila, Marosvásárhelyen született Térey-ösztöndíjas és Magyarország Babérkoszorúja-díjas író. Délelőtt rendhagyó irodalmi órákon vehettek részt a kolozsvári magyar diákok az íróval, a többi érdeklődő pedig egy Irodalmi szalon-beszélgetésre látogathatott el a Kolozsvári Állami Magyar Színházba, amelyet Juhász Anna irodalmár moderált.
A közel teltházas beszélgetésen elsősorban meséltek az utazás szépségeiről és fontosságáról, hogy miért éppen Kányádi Sánor híres mondata a program mottója, amely így szól: „Egyetlen hazánk van: ez a magyar nyelv”. Juhász Anna szerint az utazás olyan, mint az olvasás, hisz ilyenkor valahova eljut az ember, legyen az akár egy földrajzi hely vagy egy állapot. Ekként utaznak városról városra a magyar nyelv és kultúra ügyében.
A szalon-beszélgetésen számos érdekes téma elhangzott. Esett szó az otthonképek közötti változásokról, a hazáról, szülőföldről, fotográfiáról, személyes élményekről, alkotói folyamatokról, szabadságról. Bartis Attila író így fogalmazott az utóbbiról: „Az irodalom nem kell mindig jó legyen. Kell a tökélyre való törekvés, de meg kell hagyni a szabadságot a tévedésnek, játéknak, könnyedségnek.”
Az alkotói tevékenység fortélyai is szóba kerültek az est folyamán. Kiderült, hogy az író 1986 óta álomnaplót vezet, és csupán 24 éves volt, amikor befejezte legelső könyvét, A sétát. Bartis Attila azt is elárulta, hogy nem tudta elengedni karrierének legelsőművét. Akad olyan könyve, amelyből a szereplők neve abszolút nem jut eszébe, tehát sikerült szabadon engednie azokat. De A sétával nem ez történt. Noha a könyv befejezése óta egyszer sem olvasta újra, 2017-ben emlékezetből megírta forgatókönyvét, és jelenleg zajlanak a film gyártási folyamatai. Nem szeretne rendező lenni, de ezt az egy filmet meg kell rendeznie – tette hozzá. Reméli, hogy a könyvéből készülő film forgatása sikeres lesz: „Írni könnyű, én kapom a simogatást is, én kapom a pofont is, de teljesen más az, amikor másért is te felelsz.”
A karaván május 14-15. között a Csíkszeredai Könyvvásárra is ellátogat, ahol az édeklődök találkozhatnak többek között Nagy Koppány Zsolttal, Farkas Wellmann Endrével és Vecsei H. Miklóssal is.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.