Szongott Kristóf armenológus, tanár, szerkesztő és múzeumigazgató 180 évvel ezelőtt született, 1843. március 21-én. Szongott munkássága elsődlegesen a magyar armenológia fejlődésére volt hatással, s ennek okán az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) tematikus tartalomszolgálatatással emlékezik meg az armenológusról. A Magyar Elektronikus Könyvtár felületén elérhetővé vált a magyar armenológia fénykorában alkotott szerzők műveinek gyűjteménye. A könyvek szerzői örmény származású erdélyi írók, Szongott Kristóf kortársai, akik együtt gondozták a magyar armenológia ügyét.
Az örmény nép a honfoglalás korszaka óta jelen van Kárpát-medence egyes területein. A legnagyobb létszámban a XVII. század második felében települtek be Erdélybe, legtöbbjük az általuk létrehozott Szamosújváron kapott lakóhelyet. A várost Örményvárosnak is nevezték. Szongott Kristóf családja is ebben a városban telepedett le. Szongott legnagyobb hatású tevékenysége az Armenia folyóirat szerkesztése volt, amely sok-sok szerző mozgósításával hozta el a magyar armenológia fénykorát. A tudományos és ismeretterjesztő írásokat közlő lap politikától mentesen, Magyar–örmény havi szemle alcímmel jelentetett meg genealógiai, irodalomtörténeti, néprajzi, nyelvészeti, történelmi írásokat, emellett szépirodalmat is közölt, valamint rövid híreket az örmény világból. Mindezt kizárólag magyar nyelven, az együttélés közös érdekeit ápolva. Szongott igyekezett a lehető legszélesebb szerzőgárdát bevonni a folyóirat készítésébe Erdély területéről és az országhatáron túlról egyaránt.
Az Armenia szerzőinek a nemzeti könyvtárban őrzött művei az évforduló alkalmából felkerültek a Magyar Elektronikus Könyvtár felületére. Ávedik Félix (A magyar örménység múltja és történeti jelentősége), Gopcsa László (Örmény regék), Herrmann Antal (Az örmények), Merza Gyula (Az örmény rítus magyar missziója), Lukácsy Kristóf (Adalékok az erdélyi örmények történetéhez), Patrubány Lukács (Örmény tanulmányok) és természetesen Szongott Kristóf (A magyarországi örmények etnographiája) munkái, fordításai – összesen 74 tétel – is szabadon hozzáférhetők digitalizált változatban.
Április 25-én, kedd este hét órától Lövétei Lázár László József Attila- és Baumgarten-emlékdíjas költővel Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója beszélget. A 2021-ben a Kalligram Kiadónál megjelent Feketemunka című kötetére reflektáló estet a színház stúdiótermében tartják.
„A hetven éve született Szőcs Gézára emlékezünk. Azt gondoltuk, hogy nagyon-nagyon fontos beszélgetni, nagyon fontos egy életművet megidézni, nagyon fontos verseket és hozzá kapcsolódó zenét hallgatni” – Juhász Anna szavaival indult a XX. című sorozat harmadik, Szőcs Géza költőre emlékező estje, s a hangulat megalapozásaként Szilágyi Enikő színművésznő kitűnő előadásában hangzott el az Add rá a benned alvó gyanútlan kisgyerekre című Szőcs-vers.
Az a vers, amely képes önmaga jelentésén túlmutatni, az olvasóban elindítani valamit, nem hiábavalóan született meg. A kortárs költészet burjánzó ligeteiben megannyi egzotikus növény a csodálat tárgyát képezi, mégsem emlékszünk egy időn túl sem formájára, sem illatára, elmosódik.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyama idei negyedik számának képzőművésze Jakobovits Márta, akivel Tóth Hajnal beszélgetett el legutóbbi tárlatairól, sikereiről, törekvéseiről, a riport címe is vallomásos: Minden színnek és formának megvan a maga titokzatossága. A lapindító Restitutio in integrum sorozat ezúttal Petőfi Sándor két költeményét hozza előtérbe, a bicentenáriumi emlékév jegyében is.
Most már biztos, hogy programsorozattá növi ki magát a székelyföldi Etéd faluban útjára indított kezdeményezés, amelyet Szilveszter Attila polgármesterrel közösen indított el a Helyőrség.ma portál. Ma délután a sorozat második sikeres rendezvényét zártuk: a Magyar Kultúra magazin lapbemutatóján Bonczidai Éva főszerkesztő vendége Szász Mátyás méhészspecialista volt.
Alig egy hónappal ezelőtt a Helyőrség.ma sikeres közönségtalálkozót tartott a székelyföldi Etéden, nemsokára pedig a Magyar Kultúra lapbemutatója lesz ugyanazon a helyszínen, eleget téve a polgármester és a helyi közösség visszahívásának. A lapot Bonczidai Éva főszerkesztő mutatja be, vendége pedig Szász Mátyás méhészspecialista lesz, akivel a méhek szerepéről és fontosságáról fognak beszélgetni.
Kedd délután tartották az Anyanyelvápolók Szövetsége legnagyobb múltú rendezvénysorozatának, A magyar nyelv hetének beharangozóját, melyen az intézmény munkatársai ismertették a program fontosabb részleteit a sajtó képviselőivel.
A Szentendrei Régi Művésztelep alkotói éves kiállításának megnyitójára látogathattak el az érdeklődők péntek este a MANK Galériába, ahol elsőként Sipos Tünde művészettörténész osztotta meg gondolatait. „Egy nagyon különleges helyszínen vagyunk, és a megjelentek számából is látszik, hogy mennyire emblematikus ez a kert, ez a hely, a Szentendrei Régi Művésztelep, ahol minden évben megcsodálhatjuk az elmélyült alkotói tevékenységeket, illetve ezeknek a megjelenését, a műalkotásokat festmények formájában.”
Egy éve működik üzemszerűen az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitalizáló központja, amely – amellett, hogy Közép-Európa közgyűjteményei közül ott található a legnagyobb és legmodernebb eszközpark – most a Haydneum – Magyar Régizenei Központtal kötött együttműködést. Ennek a szövetségnek a gyümölcse az első tízezer oldal, amire mindannyian büszkék lehetünk.