Korszakokat és műfajokat átívelő ünnepi válogatással várja közönségét április 30-án, a magyar film napján az Uránia Nemzeti Filmszínház, amelynek részeként magyar rendezők munkái kerülnek terítékre. A klasszikus és kortárs játékfilmek mellett az MMA szervezésében díjnyertes kortárs dokumentumalkotásokat is bemutatnak, rendezőik jelenlétében.
Filmtörténetünk kezdeteire emlékezhetünk ezen a jeles napon, illetve az azóta eltelt 122 év filmtörténeti gazdagságát – műfajok és stílusok, nemzedékek, műhelyek, életművek sokaságát – ünnepelhetjük. A nemzeti filmszínház ünnepi programkínálatában idén néhány klasszikus játékfilm mellett többségében kortárs alkotások, kivétel nélkül magyar alkotók munkái szerepelnek. Külön hangsúlyt kapnak a programban a Magyar Művészeti Akadémia regisztrációval látogatható portréfilmvetítései.
A Magyar Művészeti Akadémia film- és fotóművészeti tagozata ritkán látható, érzékeny dokumentumfilmeket mutat be ezen a napon Az Urániában rendezett három – ingyenesen látogatható, de regisztrációhoz kötött vetítésen –, amelyek nem hírességeket vagy médiaszemélyiségeket, hanem hétköznapi emberek felkavaró történeteit tárják elénk. A Közelítések – Történetek a Kárpát-medencéből című válogatásban négy film szerepel, amelyeknek az alkotóival is megismerkedhet a közönség.
Elsőként, 15 órától Szabó Attila Egy isten, két nemzet című, Lakitelken díjazott filmje kerül műsorra, amely Vladról és Mălináról, egy Bukarestben élő testvérpárról szól, akik felnőtt fejjel úgy döntenek, hogy felveszik a magyar állampolgárságot.
Majd 17 órától két rövid portrét láthatunk: a Viva Constanta! Ambrus Emese különleges road movie-ja, amelynek hőse egy Elvis-alteregó, Elvis Romano, míg Püsök Botond egy bizonytalan jövőjű fiatal roma lány portréját rajzolja meg Angela című dokujában.
Végül 19 órától Zsigmond Dezső legújabb, Igában című dokumentumfilmjének budapesti bemutatója lesz: a Balázs Béla-díjas rendező ezúttal Kondás Károly penészleki gazdálkodó történetével ismertet meg bennünket, aki az utolsó igástehenes az országban. A filmek előtt bevezetőt mond és a rendezőkkel beszélget: Kelecsényi László filmtörténész.
Az Urániában rendezett április 30-i program repertoárjában további négy klasszikus magyar játékfilm is helyet kap, melyek közül kettő az ősz óta újra üzemelő Uránia-kamaratermek névadóira emlékeztet. A Fábri Zoltán filmrendezőről elnevezett teremben a Hangyaboly restaurált kópiája, a színészóriás Csortos Gyuláról elnevezett teremben pedig az Egy tál lencse digitalizált változata lesz látható. A Hangyaboly Kaffka Margit regényéből készült 1971-ben, amelynek története egy apácák által irányított leánynevelő intézet zárt világában játszódik, olyan sztárokkal, mint Törőcsik Mari, Molnár Piroska, Vass Éva és Pap Éva. Az Egy tál lencse Farkas Zoltán filmje 1941-ből, amelyben az angóratenyésztő földbirtokost alakító Csortos mellett Karády Katalin és Jávor Pál alakítja a további kiemelt szerepeket.
A nyolcvanas évek kultikus magyar mozifilmjei is felkerültek a programlistára, méghozzá a Kopaszkutya és a Dögkeselyű. Szomjas György filmje, a Kopaszkutya egy karcos rockkarrier-történet a Hobo Blues Band születéséről és a kor lázadó ifjúságáról, de András Ferenc krimijének, a Dögkeselyűnek a főhőse is lázadó ember, egy dühös taxisofőr (Cserhalmi György feledhetetlen alakításában), aki – nem várva a hatóságra – maga keresi az igazságát.
Napjaink emlékezetes alkotásai sem maradhatnak el: Enyedi Ildikó Oscar-jelölt filmjét, a Testről és lélekről címűt is vetítik. Mindezek mellett látható lesz a filmkritikusok által a 2022-es év legjobb magyar filmjének választott Hat hét, Szakonyi Noémi Veronika alkotása, Zákonyi S. Tamás A nemzet aranyai című nagyszabású sport-dokumentumfilmje a közelmúlt magyar vízilabda aranycsapatáról, továbbá Ljasuk Dimitry Jóreménység sziget című, valós alapokon nyugvó története egy Tisza-tavi magányos szigetről és lakójáról. Ljasuk Dimitry személyesen is jelen lesz, és a vetítés után beszélgetést is hallhatunk vele. Emellett láthatunk két új történelmi filmet is: Szikora János Hadik című huszárkalandját, valamint Tősér Ádám Blokád című filmadaptációját a taxisblokádról. Nem maradhat ki a válogatásból a magyar film napján az animáció sem: a műfajt Gauder Áron nemrég bemutatott egészestés indiánmeséje, a Kojot négy lelke képviseli.
A Várad című irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat idei 8., augusztusi száma a manapság kevéssé olvasott-hivatkozott-játszott erdélyi íróra, drámaszerzőre, szerkesztőre, Sütő Andrásra irányítja a figyelmet a szellemi restitúcióknak fenntartott rovatban. Születésének 96., valamint egyetlen romániai szobrának felállítása 10. évfordulóján Székelyudvarhelyen tartottak megemlékezést június végén, Dávid Gyula irodalomtörténész és Lőrincz György író ott és akkor elhangzott beszédei olvashatók a friss lapszámban.
Léteznek olyan momentumok, amikor a haza és az otthon fogalmán keresztül – függetlenül minden nemzeti ünneptől – megidézhetjük a múltunk és népünk jeles örökségét. Ilyenkor az ember szíve kiszakad a mindennapok kusza és zajos kavalkádjából, élvezi és érzékeli a jelen pillanatait, amelyek eggyé válnak mindazzal a történelmi emlékezettel, amelyet egy vonós hangszer megszólaltatása, egy székely szoknya meglibbenése vagy egy fülbemászó dallam és énekszó tud felidézni.
„Szőcs Géza számomra az elmúlt fél évszázad legnagyobb erdélyi költője volt” – kezdte meg emlékidézését Farkas Wellmann Endre a 32. Művészetek Völgye Petőfi-udvarában, ahol a Jászai Mari-díjas színművész, Szilágyi Enikő szerkesztésében létrejött Szőcs-kötetet, A kolozsvári sétateret mutatta be. A kötet szerkesztése még a költő életében elkezdődött, azonban a Covid okozta tragédia megakadályozta, hogy Szőcs Géza a kezében tarthassa a véglegesített műalkotást.
A kötet szerkesztői, Ilyés Krisztina és Kincses Krisztina, immár két nagyszerű alkotóval, Birtalan Andrea költővel és Vöröskéry Dóra íróval karöltve mutatta be a 42 szerző műveit összegyűjtő antológiát. A kötet bemutatása főként a sokszínűség kulcsfogalma köré épült, az antológiában megjelenő fiatal szerzők ugyanis – bár különböző témakörökben gondolkodnak és alkotnak, mégis – képesek voltak mindannyian egy közös nevezőkkel is bíró szövegkorpuszt létrehozni.
Rózsaszínbe burkolózott a Művészetek Völgyének Petőfi-udvara egy péntek délutáni beszélgetésen, amikor a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője, Bonczidai Éva, a magazin Szerelem lapszámának egyik interjúalanya, Kozma-Vízkeleti Dániel kiképző család-pszichoterapeuta, valamint egy fiatal színészpalánta, Lipics Franciska, a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés osztályának hallgatója a birtoklás, a hűség és még sok ehhez hasonló, érdekesebbnél-érdekesebb témakörön keresztül megpróbálták felfejteni a – több szempontból is felfejthetetlennek tűnő – szerelem fogalmát.
Lőrincz P. Gabriella költő volt a Magyar Kultúra magazin első vendége a 32. Művészetek Völgyében – s már a hangulatteremtés is rendhagyónak ígérkezett, hiszen a beszélgetés főként a magazin Elmúlás lapszámához kapcsolódott. Lehet-e önfeledt vidámsággal vagy legalábbis nem meghökkenve beszélgetni az ember életének egyik legfontosabb velejárójáról, a halálról? Bonczidai Éva, a magazin főszerkesztője többféleképpen is közelített a témához, és kérdéseivel vendégét a Szovjetuniótól kezdve a kárpátaljai rítusokon át egészen a női sorsokig minden fontos dologról végigkérdezte.
Elkezdődött a csíkcsomortáni Varga Sándor Verstábor, ahol évről évre tehetséges középiskolások gyűlnek össze az egész Kárpát-medencéből, és tíz napon át elismert művészek irányításával dolgozhatnak – versek és hegyek között.
Varga Sándor, a tábor névadója a Magyar Rádió egykori munkatársa volt, ő és felesége, Mihályi Magdolna álmodták meg egykor ezt a különleges Kárpát-medencei szintű verstábort azzal a céllal, hogy a nyelvterület különböző rangos versmondó versenyeinek díjazottjait további tehetséggondozásban részesíthessék.
„Mindig az alkotó emberek veszik észre a világ változásait” – kapaszkodom Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztőjének megállapításába, amely július 21-én, pénteken a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Magyar Kultúra-sátrában tartott Felnőni a Kárpát-medencében című kerekasztal-beszélgetésen hangzott el.
Hazaszótár – A valahol szabadsága címmel indított beszélgetést a béke idején július 21-én, pénteken a bálványosi nyári szabadegyetem Magyar Kultúra-sátrában Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.