Korszakokat és műfajokat átívelő ünnepi válogatással várja közönségét április 30-án, a magyar film napján az Uránia Nemzeti Filmszínház, amelynek részeként magyar rendezők munkái kerülnek terítékre. A klasszikus és kortárs játékfilmek mellett az MMA szervezésében díjnyertes kortárs dokumentumalkotásokat is bemutatnak, rendezőik jelenlétében.
Filmtörténetünk kezdeteire emlékezhetünk ezen a jeles napon, illetve az azóta eltelt 122 év filmtörténeti gazdagságát – műfajok és stílusok, nemzedékek, műhelyek, életművek sokaságát – ünnepelhetjük. A nemzeti filmszínház ünnepi programkínálatában idén néhány klasszikus játékfilm mellett többségében kortárs alkotások, kivétel nélkül magyar alkotók munkái szerepelnek. Külön hangsúlyt kapnak a programban a Magyar Művészeti Akadémia regisztrációval látogatható portréfilmvetítései.
A Magyar Művészeti Akadémia film- és fotóművészeti tagozata ritkán látható, érzékeny dokumentumfilmeket mutat be ezen a napon Az Urániában rendezett három – ingyenesen látogatható, de regisztrációhoz kötött vetítésen –, amelyek nem hírességeket vagy médiaszemélyiségeket, hanem hétköznapi emberek felkavaró történeteit tárják elénk. A Közelítések – Történetek a Kárpát-medencéből című válogatásban négy film szerepel, amelyeknek az alkotóival is megismerkedhet a közönség.
Elsőként, 15 órától Szabó Attila Egy isten, két nemzet című, Lakitelken díjazott filmje kerül műsorra, amely Vladról és Mălináról, egy Bukarestben élő testvérpárról szól, akik felnőtt fejjel úgy döntenek, hogy felveszik a magyar állampolgárságot.
Majd 17 órától két rövid portrét láthatunk: a Viva Constanta! Ambrus Emese különleges road movie-ja, amelynek hőse egy Elvis-alteregó, Elvis Romano, míg Püsök Botond egy bizonytalan jövőjű fiatal roma lány portréját rajzolja meg Angela című dokujában.
Végül 19 órától Zsigmond Dezső legújabb, Igában című dokumentumfilmjének budapesti bemutatója lesz: a Balázs Béla-díjas rendező ezúttal Kondás Károly penészleki gazdálkodó történetével ismertet meg bennünket, aki az utolsó igástehenes az országban. A filmek előtt bevezetőt mond és a rendezőkkel beszélget: Kelecsényi László filmtörténész.
Az Urániában rendezett április 30-i program repertoárjában további négy klasszikus magyar játékfilm is helyet kap, melyek közül kettő az ősz óta újra üzemelő Uránia-kamaratermek névadóira emlékeztet. A Fábri Zoltán filmrendezőről elnevezett teremben a Hangyaboly restaurált kópiája, a színészóriás Csortos Gyuláról elnevezett teremben pedig az Egy tál lencse digitalizált változata lesz látható. A Hangyaboly Kaffka Margit regényéből készült 1971-ben, amelynek története egy apácák által irányított leánynevelő intézet zárt világában játszódik, olyan sztárokkal, mint Törőcsik Mari, Molnár Piroska, Vass Éva és Pap Éva. Az Egy tál lencse Farkas Zoltán filmje 1941-ből, amelyben az angóratenyésztő földbirtokost alakító Csortos mellett Karády Katalin és Jávor Pál alakítja a további kiemelt szerepeket.
A nyolcvanas évek kultikus magyar mozifilmjei is felkerültek a programlistára, méghozzá a Kopaszkutya és a Dögkeselyű. Szomjas György filmje, a Kopaszkutya egy karcos rockkarrier-történet a Hobo Blues Band születéséről és a kor lázadó ifjúságáról, de András Ferenc krimijének, a Dögkeselyűnek a főhőse is lázadó ember, egy dühös taxisofőr (Cserhalmi György feledhetetlen alakításában), aki – nem várva a hatóságra – maga keresi az igazságát.
Napjaink emlékezetes alkotásai sem maradhatnak el: Enyedi Ildikó Oscar-jelölt filmjét, a Testről és lélekről címűt is vetítik. Mindezek mellett látható lesz a filmkritikusok által a 2022-es év legjobb magyar filmjének választott Hat hét, Szakonyi Noémi Veronika alkotása, Zákonyi S. Tamás A nemzet aranyai című nagyszabású sport-dokumentumfilmje a közelmúlt magyar vízilabda aranycsapatáról, továbbá Ljasuk Dimitry Jóreménység sziget című, valós alapokon nyugvó története egy Tisza-tavi magányos szigetről és lakójáról. Ljasuk Dimitry személyesen is jelen lesz, és a vetítés után beszélgetést is hallhatunk vele. Emellett láthatunk két új történelmi filmet is: Szikora János Hadik című huszárkalandját, valamint Tősér Ádám Blokád című filmadaptációját a taxisblokádról. Nem maradhat ki a válogatásból a magyar film napján az animáció sem: a műfajt Gauder Áron nemrég bemutatott egészestés indiánmeséje, a Kojot négy lelke képviseli.
„Neked is szabadnak kellene lenned” – írja Demeter Szilárd a Petri György különbözése című kötet rendhagyó előszavában. A szabadság megszállottjának lenni mindig is kiváltságos helyzet volt a magyar irodalomban, Petri számára pedig ez maga az irracionalitás: „egzisztenciális döntéseim – társválasztásaim és pályaválasztásom – mindig irracionális ugrások voltak a sötétbe” – olvashatjuk az egyik vele készített interjúban. Hát ez Petri.
Az Országos Széchenyi Könyvtár és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös rendezvényére látogathatott el hétfő délután az érdeklődő közönség, melynek keretében az 550 éve, egész pontosan 1473. június 5-én befejezett első magyar könyvre, s ezen belül is főként Hess András munkásságára emlékeztek, a Magyar Kultúra magazin Könyv lapszámának bemutatóján. A rendezvény zenei közreműködője Heinczinger Mika, a Liszt-díjas Misztrál együttes tagja volt.
Hétfőn, június 5-én, 16.30-tól az Országos Széchényi Könyvtárban mutatják be a Magyar Kultúra magazin legújabb, májusi, Könyv címmel megjelent számát, amely – egyebek közt – izgalmas interjúkat is tartalmaz. A magazinban olvashatunk a nemzeti könyvtárban folyó munkáról, a Budai krónika friss hasonmás kiadásáról, olvasás-népszerűsítésről, de a könyvről mint fizikai tárgyról is.
Három ok miatt vagyunk ma itt az összenyitott Károlyi-kert avatóján.
1. Amikor lassan bő négy évvel ezelőtt átvettem a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatását, akkor még volt udvara. Vagyis ha egészen őszintén akarok fogalmazni: akkor itt egy kerítéssel elzárt zugparkoló üzemelt. Kinéztem az irodám ablakán, és néma autók gyűrűjében csak Petőfi szobrát láttam, mint akit a parkolóban felejtettek.
Mezey Katalin Kossuth-díjas, a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett költő, író 80. születésnapjára invitálta vendégeit a Magyar Írószövetség a Benczúr-házba, ahol többen is köszöntőt mondtak az ünnepelt tiszteletére. Az ünnepély első felében Mezey Katalin különböző alkotói korszakokból válogatott verseit hallgathatta meg a közönség Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek előadásában, amely Gere Attila pompás zenei műsorával egészült ki.
Teljes terjedelmében eddig még sosem publikált Petri György-interjúkötet jelent meg a Kertész Imre Intézet gondozásában a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK Alapítvány) és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös kiadásában. A kötet előszavát Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója írta.
A fenti mottóval vette kezdetét csütörtökön a Páskándi Géza író születésének 90. évfordulóján az a szoboravatás, amelynek helyszíne a Budapesti Unitárius Egyházközség belső udvara volt, a Nagy Ignácz utca 2. szám alatt. A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, a Gózon Gyula Kamaraszínház és a Petőfi Kulturális Ügynökség jóvoltából megvalósult emlékműállítás avatórendezvényén elsőként Elekes Botond, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének főgondnoka köszöntötte az egybegyűlteket.
Moralitását az ember adja – mondta Korom Gábor a tegnapi Magyar Kultúra közönségtalálkozón Szegeden. A Grand Café mozitermében izgalmas előadást hallgattunk, amelyen Bonczidai Éva főszerkesztő és Döme Barbara főszerkesztő helyettes mutatták be – Szegeden most először – a magazint.
Folytatódott a 20. századi szerzők köré épülő megemlékezés a MOM Kulturális Központban, melynek ez alkalommal, a 95 éve született Juhász Ferenc élete, alakja, illetve alkotói munkássága volt a téma. A bemutatón Csányi Vilmos, Féner Tamás, Zalán Tibor, Hámori Gabriella és a költő lánya, Juhász Anna voltak a színpadon.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyama 5. száma megidézi Barabás Zoltán költő, újságíró, szerkesztő, a Várad folyóirat egyik alapítója emlékét, aki hetven éve született Nagyváradon és 2015. május 24-én hunyt el szülővárosában. A lapindító Restitutio in integrum sorozatban a sokkötetes poéta egyik legjelentősebb verse, a Maradásom kell-e még? című olvasható.