Korszakokat és műfajokat átívelő ünnepi válogatással várja közönségét április 30-án, a magyar film napján az Uránia Nemzeti Filmszínház, amelynek részeként magyar rendezők munkái kerülnek terítékre. A klasszikus és kortárs játékfilmek mellett az MMA szervezésében díjnyertes kortárs dokumentumalkotásokat is bemutatnak, rendezőik jelenlétében.
Filmtörténetünk kezdeteire emlékezhetünk ezen a jeles napon, illetve az azóta eltelt 122 év filmtörténeti gazdagságát – műfajok és stílusok, nemzedékek, műhelyek, életművek sokaságát – ünnepelhetjük. A nemzeti filmszínház ünnepi programkínálatában idén néhány klasszikus játékfilm mellett többségében kortárs alkotások, kivétel nélkül magyar alkotók munkái szerepelnek. Külön hangsúlyt kapnak a programban a Magyar Művészeti Akadémia regisztrációval látogatható portréfilmvetítései.
A Magyar Művészeti Akadémia film- és fotóművészeti tagozata ritkán látható, érzékeny dokumentumfilmeket mutat be ezen a napon Az Urániában rendezett három – ingyenesen látogatható, de regisztrációhoz kötött vetítésen –, amelyek nem hírességeket vagy médiaszemélyiségeket, hanem hétköznapi emberek felkavaró történeteit tárják elénk. A Közelítések – Történetek a Kárpát-medencéből című válogatásban négy film szerepel, amelyeknek az alkotóival is megismerkedhet a közönség.
Elsőként, 15 órától Szabó Attila Egy isten, két nemzet című, Lakitelken díjazott filmje kerül műsorra, amely Vladról és Mălináról, egy Bukarestben élő testvérpárról szól, akik felnőtt fejjel úgy döntenek, hogy felveszik a magyar állampolgárságot.
Majd 17 órától két rövid portrét láthatunk: a Viva Constanta! Ambrus Emese különleges road movie-ja, amelynek hőse egy Elvis-alteregó, Elvis Romano, míg Püsök Botond egy bizonytalan jövőjű fiatal roma lány portréját rajzolja meg Angela című dokujában.
Végül 19 órától Zsigmond Dezső legújabb, Igában című dokumentumfilmjének budapesti bemutatója lesz: a Balázs Béla-díjas rendező ezúttal Kondás Károly penészleki gazdálkodó történetével ismertet meg bennünket, aki az utolsó igástehenes az országban. A filmek előtt bevezetőt mond és a rendezőkkel beszélget: Kelecsényi László filmtörténész.
Az Urániában rendezett április 30-i program repertoárjában további négy klasszikus magyar játékfilm is helyet kap, melyek közül kettő az ősz óta újra üzemelő Uránia-kamaratermek névadóira emlékeztet. A Fábri Zoltán filmrendezőről elnevezett teremben a Hangyaboly restaurált kópiája, a színészóriás Csortos Gyuláról elnevezett teremben pedig az Egy tál lencse digitalizált változata lesz látható. A Hangyaboly Kaffka Margit regényéből készült 1971-ben, amelynek története egy apácák által irányított leánynevelő intézet zárt világában játszódik, olyan sztárokkal, mint Törőcsik Mari, Molnár Piroska, Vass Éva és Pap Éva. Az Egy tál lencse Farkas Zoltán filmje 1941-ből, amelyben az angóratenyésztő földbirtokost alakító Csortos mellett Karády Katalin és Jávor Pál alakítja a további kiemelt szerepeket.
A nyolcvanas évek kultikus magyar mozifilmjei is felkerültek a programlistára, méghozzá a Kopaszkutya és a Dögkeselyű. Szomjas György filmje, a Kopaszkutya egy karcos rockkarrier-történet a Hobo Blues Band születéséről és a kor lázadó ifjúságáról, de András Ferenc krimijének, a Dögkeselyűnek a főhőse is lázadó ember, egy dühös taxisofőr (Cserhalmi György feledhetetlen alakításában), aki – nem várva a hatóságra – maga keresi az igazságát.
Napjaink emlékezetes alkotásai sem maradhatnak el: Enyedi Ildikó Oscar-jelölt filmjét, a Testről és lélekről címűt is vetítik. Mindezek mellett látható lesz a filmkritikusok által a 2022-es év legjobb magyar filmjének választott Hat hét, Szakonyi Noémi Veronika alkotása, Zákonyi S. Tamás A nemzet aranyai című nagyszabású sport-dokumentumfilmje a közelmúlt magyar vízilabda aranycsapatáról, továbbá Ljasuk Dimitry Jóreménység sziget című, valós alapokon nyugvó története egy Tisza-tavi magányos szigetről és lakójáról. Ljasuk Dimitry személyesen is jelen lesz, és a vetítés után beszélgetést is hallhatunk vele. Emellett láthatunk két új történelmi filmet is: Szikora János Hadik című huszárkalandját, valamint Tősér Ádám Blokád című filmadaptációját a taxisblokádról. Nem maradhat ki a válogatásból a magyar film napján az animáció sem: a műfajt Gauder Áron nemrég bemutatott egészestés indiánmeséje, a Kojot négy lelke képviseli.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.