A több mint ötmillió forint értékű díjakat szombaton a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban adták át a három alkotónak és a két irodalmi körnek. Az ünnepi eseményen Méhes György fia, Nagy Elek köszöntötte a vendégeket. Elmondta: az alapítvány létrejöttével a család régi terve valósult meg: alapítványon keresztül gondozni édesapja életművét, és támogatni a magyar, kiemelten a határon túli magyar kultúrát, különösen az irodalmat.
Temesi Ferenc műfajteremtő költői, írói munkája, valamint műfordítói tevékenysége elismeréseként részesült a Méhes György Életműdíjban. Az írót Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója méltatta.
„Sajnálom, hogy nem vagyok Temesi Ferenc, aki már megírta a magyar szótárregényt, de hát mit csináljak, előbb született, mint én. Ráadásul olyan elsőzős-fajta. Megírja az első szótárregényt (Por), az első újságregényt (Kölcsön idő), az első Bartók-regényt (Bartók) és az első Temesi Ferenc-életművet. Ezt díjazzuk ma. Temesi megmutatta: írónak lenni nem tudományos kérdés, hanem életprobléma. Ha meg akarod írni a szótáradat, az úgy nem megy, ha folyamatosan megalkuszol. Ki kell tartanod a saját életedben, nem hajolhatsz be az éppen divatozó közízlésnek, nem élheted mások életét. Dolgoznod kell még akkor is, ha a munkád éppen nem nemesít. Mi kell tehát ahhoz, hogy Temesi Ferenc lehessünk? Idézem őt: tehetségesnek kell lenni és magyarnak. Temesi Ferenc tehetségesnek született, megmaradt magyarnak. Ezért vagyunk ma itt. Példakép. Így is lehet élni. Vagy csak így érdemes. Isten éltesse Temesi Ferencet!“ – mondta.
A Méhes György Életműdíjat a nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve elismeréseként vehette át Király László, akit Fekete Vince, József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő méltatott.
Az Estére megöregszel című verseskötetéért Méhes György-díjat kapott Borsodi L. Lászlót Márton Evelin erdélyi író méltatta, akinek laudációját Szántai János költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke olvasta fel.
A teljes cikk a Kultúra.hu oldalán olvasható.
„Neked is szabadnak kellene lenned” – írja Demeter Szilárd a Petri György különbözése című kötet rendhagyó előszavában. A szabadság megszállottjának lenni mindig is kiváltságos helyzet volt a magyar irodalomban, Petri számára pedig ez maga az irracionalitás: „egzisztenciális döntéseim – társválasztásaim és pályaválasztásom – mindig irracionális ugrások voltak a sötétbe” – olvashatjuk az egyik vele készített interjúban. Hát ez Petri.
Az Országos Széchenyi Könyvtár és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös rendezvényére látogathatott el hétfő délután az érdeklődő közönség, melynek keretében az 550 éve, egész pontosan 1473. június 5-én befejezett első magyar könyvre, s ezen belül is főként Hess András munkásságára emlékeztek, a Magyar Kultúra magazin Könyv lapszámának bemutatóján. A rendezvény zenei közreműködője Heinczinger Mika, a Liszt-díjas Misztrál együttes tagja volt.
Hétfőn, június 5-én, 16.30-tól az Országos Széchényi Könyvtárban mutatják be a Magyar Kultúra magazin legújabb, májusi, Könyv címmel megjelent számát, amely – egyebek közt – izgalmas interjúkat is tartalmaz. A magazinban olvashatunk a nemzeti könyvtárban folyó munkáról, a Budai krónika friss hasonmás kiadásáról, olvasás-népszerűsítésről, de a könyvről mint fizikai tárgyról is.
Három ok miatt vagyunk ma itt az összenyitott Károlyi-kert avatóján.
1. Amikor lassan bő négy évvel ezelőtt átvettem a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatását, akkor még volt udvara. Vagyis ha egészen őszintén akarok fogalmazni: akkor itt egy kerítéssel elzárt zugparkoló üzemelt. Kinéztem az irodám ablakán, és néma autók gyűrűjében csak Petőfi szobrát láttam, mint akit a parkolóban felejtettek.
Mezey Katalin Kossuth-díjas, a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett költő, író 80. születésnapjára invitálta vendégeit a Magyar Írószövetség a Benczúr-házba, ahol többen is köszöntőt mondtak az ünnepelt tiszteletére. Az ünnepély első felében Mezey Katalin különböző alkotói korszakokból válogatott verseit hallgathatta meg a közönség Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek előadásában, amely Gere Attila pompás zenei műsorával egészült ki.
Teljes terjedelmében eddig még sosem publikált Petri György-interjúkötet jelent meg a Kertész Imre Intézet gondozásában a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK Alapítvány) és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös kiadásában. A kötet előszavát Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója írta.
A fenti mottóval vette kezdetét csütörtökön a Páskándi Géza író születésének 90. évfordulóján az a szoboravatás, amelynek helyszíne a Budapesti Unitárius Egyházközség belső udvara volt, a Nagy Ignácz utca 2. szám alatt. A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, a Gózon Gyula Kamaraszínház és a Petőfi Kulturális Ügynökség jóvoltából megvalósult emlékműállítás avatórendezvényén elsőként Elekes Botond, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének főgondnoka köszöntötte az egybegyűlteket.
Moralitását az ember adja – mondta Korom Gábor a tegnapi Magyar Kultúra közönségtalálkozón Szegeden. A Grand Café mozitermében izgalmas előadást hallgattunk, amelyen Bonczidai Éva főszerkesztő és Döme Barbara főszerkesztő helyettes mutatták be – Szegeden most először – a magazint.
Folytatódott a 20. századi szerzők köré épülő megemlékezés a MOM Kulturális Központban, melynek ez alkalommal, a 95 éve született Juhász Ferenc élete, alakja, illetve alkotói munkássága volt a téma. A bemutatón Csányi Vilmos, Féner Tamás, Zalán Tibor, Hámori Gabriella és a költő lánya, Juhász Anna voltak a színpadon.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyama 5. száma megidézi Barabás Zoltán költő, újságíró, szerkesztő, a Várad folyóirat egyik alapítója emlékét, aki hetven éve született Nagyváradon és 2015. május 24-én hunyt el szülővárosában. A lapindító Restitutio in integrum sorozatban a sokkötetes poéta egyik legjelentősebb verse, a Maradásom kell-e még? című olvasható.