Egy éve működik üzemszerűen az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitalizáló központja, amely – amellett, hogy Közép-Európa közgyűjteményei közül ott található a legnagyobb és legmodernebb eszközpark – most a Haydneum – Magyar Régizenei Központtal kötött együttműködést. Ennek a szövetségnek a gyümölcse az első tízezer oldal, amire mindannyian büszkék lehetünk.
A kollaboráció célja, hogy feldolgozásra kerüljenek, hasznosíthatóak és revitalizálhatók legyenek az 1600 és 1850 között keletkezett, Magyarországon fellelhető, jelentős kulturális, zeneművészeti és zenetudományos értéket képviselő emlékek. Az intézményközi munka a nemzeti könyvtár új digitalizáló központjában valósul meg, arra a tényre építve, hogy az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárának egyik legértékesebb állományrésze az Esterházy-gyűjtemény, amelyben XVIII–XIX. századi zeneszerzők, mások mellett Haydn, Werner, Albrechtsberger kéziratos kottái találhatók meg.
Óriási zenetörténeti jelentősége okán a két intézmény elsőként Gregor Joseph Werner műveivel kezdett mélyrehatóan foglalkozni: 2022 augusztusában az áttekintés, előkészítés, 2022 októberében a digitalizálás indult el. Mostanra 222 Werner-kötetet sikerült feldolgozni, és elérni a tízezer digitalizált oldalt, ami korábban elképzelhetetlen volt. A munkához minden olyan eszköz rendelkezésre áll, amely az OSZK állományában lévő dokumentumtípusok teljes körű digitalizálását lehetővé teszi. Ez az eszközellátottság megteremti a lehetőséget a tömeges digitalizálásra, illetve online szolgáltatások támogatására is. A jelenlegi digitalizáló eszközpark kapacitása tízmillió oldal évente. A digitalizálás előtt előválogatás és állapotfelmérés történik, amelynek részeként elsőként az objektumok tartalmát és állapotát vizsgálják meg.
A központban kétféle, tömeges és manufakturális digitalizálás valósul meg, amely a nagyobb állományvédelmi körültekintést igénylő dokumentumokat érinti. A Haydneum által eddig feldolgozott és a jövőben feldolgozandó anyagokból idővel modern kottakiadások készülnek, amelyhez további számos feladat vár kutatóinkra nyelvi, zenei, történeti értelmezés terén. Az intézmény egyik fő célkitűzése, hogy a modern kiadás által ezek a több száz éve eljátszatlan művek eljussanak a mai koncerttermekbe, és az előadásoknak, illetve lemezfelvételeknek köszönhetően a zenei szakmán kívül a széles közönség is megismerhesse őket.
A 2023-as év első felében Werneren marad a hangsúly, de ezzel párhuzamosan a hagyaték többi részét is elkezdik feldolgozni a szakemberek. Az eddig digitalizált tízezer oldal csak a kezdete annak a professzionális munkának, amely mindennap gyarapítja korunk kulturális tudástárát a digitális térben.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.