Egy éve működik üzemszerűen az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitalizáló központja, amely – amellett, hogy Közép-Európa közgyűjteményei közül ott található a legnagyobb és legmodernebb eszközpark – most a Haydneum – Magyar Régizenei Központtal kötött együttműködést. Ennek a szövetségnek a gyümölcse az első tízezer oldal, amire mindannyian büszkék lehetünk.
A kollaboráció célja, hogy feldolgozásra kerüljenek, hasznosíthatóak és revitalizálhatók legyenek az 1600 és 1850 között keletkezett, Magyarországon fellelhető, jelentős kulturális, zeneművészeti és zenetudományos értéket képviselő emlékek. Az intézményközi munka a nemzeti könyvtár új digitalizáló központjában valósul meg, arra a tényre építve, hogy az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárának egyik legértékesebb állományrésze az Esterházy-gyűjtemény, amelyben XVIII–XIX. századi zeneszerzők, mások mellett Haydn, Werner, Albrechtsberger kéziratos kottái találhatók meg.
Óriási zenetörténeti jelentősége okán a két intézmény elsőként Gregor Joseph Werner műveivel kezdett mélyrehatóan foglalkozni: 2022 augusztusában az áttekintés, előkészítés, 2022 októberében a digitalizálás indult el. Mostanra 222 Werner-kötetet sikerült feldolgozni, és elérni a tízezer digitalizált oldalt, ami korábban elképzelhetetlen volt. A munkához minden olyan eszköz rendelkezésre áll, amely az OSZK állományában lévő dokumentumtípusok teljes körű digitalizálását lehetővé teszi. Ez az eszközellátottság megteremti a lehetőséget a tömeges digitalizálásra, illetve online szolgáltatások támogatására is. A jelenlegi digitalizáló eszközpark kapacitása tízmillió oldal évente. A digitalizálás előtt előválogatás és állapotfelmérés történik, amelynek részeként elsőként az objektumok tartalmát és állapotát vizsgálják meg.
A központban kétféle, tömeges és manufakturális digitalizálás valósul meg, amely a nagyobb állományvédelmi körültekintést igénylő dokumentumokat érinti. A Haydneum által eddig feldolgozott és a jövőben feldolgozandó anyagokból idővel modern kottakiadások készülnek, amelyhez további számos feladat vár kutatóinkra nyelvi, zenei, történeti értelmezés terén. Az intézmény egyik fő célkitűzése, hogy a modern kiadás által ezek a több száz éve eljátszatlan művek eljussanak a mai koncerttermekbe, és az előadásoknak, illetve lemezfelvételeknek köszönhetően a zenei szakmán kívül a széles közönség is megismerhesse őket.
A 2023-as év első felében Werneren marad a hangsúly, de ezzel párhuzamosan a hagyaték többi részét is elkezdik feldolgozni a szakemberek. Az eddig digitalizált tízezer oldal csak a kezdete annak a professzionális munkának, amely mindennap gyarapítja korunk kulturális tudástárát a digitális térben.
Április 25-én, kedd este hét órától Lövétei Lázár László József Attila- és Baumgarten-emlékdíjas költővel Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója beszélget. A 2021-ben a Kalligram Kiadónál megjelent Feketemunka című kötetére reflektáló estet a színház stúdiótermében tartják.
„A hetven éve született Szőcs Gézára emlékezünk. Azt gondoltuk, hogy nagyon-nagyon fontos beszélgetni, nagyon fontos egy életművet megidézni, nagyon fontos verseket és hozzá kapcsolódó zenét hallgatni” – Juhász Anna szavaival indult a XX. című sorozat harmadik, Szőcs Géza költőre emlékező estje, s a hangulat megalapozásaként Szilágyi Enikő színművésznő kitűnő előadásában hangzott el az Add rá a benned alvó gyanútlan kisgyerekre című Szőcs-vers.
Az a vers, amely képes önmaga jelentésén túlmutatni, az olvasóban elindítani valamit, nem hiábavalóan született meg. A kortárs költészet burjánzó ligeteiben megannyi egzotikus növény a csodálat tárgyát képezi, mégsem emlékszünk egy időn túl sem formájára, sem illatára, elmosódik.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyama idei negyedik számának képzőművésze Jakobovits Márta, akivel Tóth Hajnal beszélgetett el legutóbbi tárlatairól, sikereiről, törekvéseiről, a riport címe is vallomásos: Minden színnek és formának megvan a maga titokzatossága. A lapindító Restitutio in integrum sorozat ezúttal Petőfi Sándor két költeményét hozza előtérbe, a bicentenáriumi emlékév jegyében is.
Most már biztos, hogy programsorozattá növi ki magát a székelyföldi Etéd faluban útjára indított kezdeményezés, amelyet Szilveszter Attila polgármesterrel közösen indított el a Helyőrség.ma portál. Ma délután a sorozat második sikeres rendezvényét zártuk: a Magyar Kultúra magazin lapbemutatóján Bonczidai Éva főszerkesztő vendége Szász Mátyás méhészspecialista volt.
Alig egy hónappal ezelőtt a Helyőrség.ma sikeres közönségtalálkozót tartott a székelyföldi Etéden, nemsokára pedig a Magyar Kultúra lapbemutatója lesz ugyanazon a helyszínen, eleget téve a polgármester és a helyi közösség visszahívásának. A lapot Bonczidai Éva főszerkesztő mutatja be, vendége pedig Szász Mátyás méhészspecialista lesz, akivel a méhek szerepéről és fontosságáról fognak beszélgetni.
Kedd délután tartották az Anyanyelvápolók Szövetsége legnagyobb múltú rendezvénysorozatának, A magyar nyelv hetének beharangozóját, melyen az intézmény munkatársai ismertették a program fontosabb részleteit a sajtó képviselőivel.
A Szentendrei Régi Művésztelep alkotói éves kiállításának megnyitójára látogathattak el az érdeklődők péntek este a MANK Galériába, ahol elsőként Sipos Tünde művészettörténész osztotta meg gondolatait. „Egy nagyon különleges helyszínen vagyunk, és a megjelentek számából is látszik, hogy mennyire emblematikus ez a kert, ez a hely, a Szentendrei Régi Művésztelep, ahol minden évben megcsodálhatjuk az elmélyült alkotói tevékenységeket, illetve ezeknek a megjelenését, a műalkotásokat festmények formájában.”
Április 1-jével útjára indul az év legnagyobb színházi eseménye, a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia, amely több tucat helyszínen pörgeti majd fel a hazai színházi életet. A szervezők a március 27-én tartott sajtótájékoztatón a fesztivál április 15-i ünnepélyes megnyitójáról és további különleges projektekről is beszámoltak.