A centenáriumi emlékezésen a Petőfi Irodalmi Múzeum nevében Radics Péter, a Digitális Irodalmi Akadémia vezetője a költői halhatatlanságon, egy életmű fennmaradásán és befogadhatóságán gondolkodott, s elmondta, Nemes Nagy Ágnes örökérvényű szavai nemcsak az egykori kortársaknak, de a ma olvasójának is sokat adnak, a költő életműve ma is vonzza az olvasókat, s idézte Nemes Nagy Ágnest a halhatatlanságról: „egy költői mű – erőközpont, ami bármikor sugározni kezdhet. Csak felfogó kell hozzá.”
A rendezvényen részt vettek a Petőfi Irodalmi Múzeum, az életművet gondozó Jelenkor Kiadó munkatársai, és a jogörökös: Kerek Veronika és fia, Lengyel Balázs is.
A Hegyvidéki Önkormányzat nevében Sikota Krisztina a 4. számú választókerület képviselője és Gonda Attila közművelődési referens, a Magyar Írószövetség nevében Erős Kinga elnök helyezett el koszorút, míg a Petőfi Kulturális Ügynökség nevében Juhász Anna, a Nemes Nagy Ágnes100 centenáriumi programsorozat főszervezője hangsúlyozta, hogy céljuk irodalmi programjaikkal, utazásokkal, sétával és zenei rendezvényekkel minél szélesebb körben megismertetni Nemes Nagy Ágnes sokszínű, gazdag életművét.
A Viszonylagos öröklét évfordulós sorozat első estjét január 19-én tartják a MOMKult-ban, vendégek Géher István László költő, Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint zenészek és Kútvölgyi Erzsébet színművész lesznek.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.