Helyőrség: Beszélgetés Kürti László költővel

2020. július 09., 09:02

A Petőfi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Igazgatóságának (KMI) küldetése a kortárs magyar szépirodalom és az olvasás minél szélesebb körű népszerűsítése határon innen és túl. Ennek érdekében ősztől alkotók, irodalmi produkciók közvetítését vállalja, ösztöndíjprogramot indít, s tervei szerint minden évben kiválaszt nyolc szenior és négy junior szépirodalmi alkotót, hogy segítse írói arculatuk építését, műveik népszerűsítését. A Hajónapló szerkesztősége szeretne hozzájárulni ez utóbbi program sikeréhez, ízelítőt nyújtani a KMI 12 szereplőjének művészi terveiből, aktuális kérdéseiből. A sorozat első részében Kürti László költőt kérdezte Lehoczki Dávid.

Kürti László költő –Fotó: Juhász Katalin / Hajónapló

– Információim szerint egy próza- és egy verskötete is készülőben van. Egy kis ízelítőt kaphatunk ezekből?
– Igen, készülődik egy prózakötetem, amihez csepegtetve egy-egy új darab születik, várhatóan jövőre készül el a teljes anyag. A másik kötet pedig verses lesz, ez ütemezett vállalás részemről, hiszen a Térey-díj kapcsán egy munkatervet kellett leadnom. Számomra ez kiszámíthatóbb, tervezhetőbb, sokkal nagyobb rutinom van a versben, hogy mit tudok ütemezni önerőszakolás nélkül. A leendő kötetekben szereplő versek egyes darabjai már olvashatóak az irodalmi lapokban, ebben a hónapban a Magyar Naplóban és a Hévíz folyóiratban található néhány írás. Hamarosan pedig újabbak jelennek meg az Élet és Irodalomban, a Hitelben, az Alföld, az Országút, a Helyőrség.ma és más lapokban.

– Mióta dolgozik a mostani köteteken?
– Abszolút nem kapkodom a versekkel, főként, hogy most jelent meg kötetem, hagyom, hogy íródjon szépen lassan. Az utolsó verseskötetem februárban látott napvilágot Ahogy én öleltem címmel. A karanténidőszak alatt kicsit blokkoltam az írást, mivel sok olyan ház körüli teendőt végeztem el, amelyet már évek óta halogattam. Mindemellett elfoglalt az online oktatás is, most igyekszem magam utolérni ezen a fronton is.

– Voltak olyan meghívásai, fellépései, amelyek a járvány miatt elmaradtak?
– Igen, sok kötetbemutatót és fellépést kellett lefújni, de remélem, hogy ezeket pótolni tudjuk majd a második félévben. Ez nagyrészt attól is függ, hogy lesz-e második hullám vagy sem. A nyári uborkaszezontól nem tudom, mit várhat az ember, bármi mozgolódást az irodalom területén, de reménykedem, hogy igen.

– A járványhelyzet alkotói szemszögből adott valamilyen impulzust, amelyet később szeretne valamilyen formában a köteteiben megjeleníteni?
– A témát nem használtam még be komolyabban sehová. Másfelől több pályatársam is panaszkodott, hogy nehezebben tud írni. A költőnek mindig kell valami impulzus, valami olyan, ami körülötte történik. Mivel a karantént én is otthon töltöttem, sok alkotói impulzus sem ért. Úgy érzem kicsit kiestem az írásból, és nehezebben is szédelgek vissza az íróasztalhoz, kávézókba… de most néhány verset írtam a héten, remélem, lesz folytatás is.

A teljes interjú a Hajónapló oldalán olvasható