„Nem tudatos törekvésem a nagy magyar művek átírása, magam sem tudtam erről a missziómról, inkább utólag nyilvánvaló, hogy mennyit foglalkoztam ezzel” – fogalmazott a Líra online beszélgetésén Szabó Borbála, író, dramaturg.
Szegő János kérdésére elmesélte, hogy a gimiben rossz tanuló volt, de a színjátszó körben jól érezte magát. „Főleg a csillogás ragadott meg, és kénytelen voltam Shakespeare-drámákat olvasni, mert játszottam bennük. Sokáig színésznő akartam lenni, de éreztem, hogy abban azért nem vagyok elég jó, és bár így is végig lehet csinálni egy pályát, éreztem, hogy az írásban elég jó lehetek.”
„Mégiscsak szorongós vagyok, szívesebben ülök otthon, de magamban eljátszom az összes szerepet. Ezért fordulhat elő, hogy írás közben hangosan beszélek.”
Mesélt arról is, hogy miután csaknem tíz évet húzott le színházaknál, elege lett. „Írsz egy darabot, aztán megy a próbaidőszakban az átíratás, mert a színészek nem tudják úgy elmondani, a rendező szerint ezt ide, azt meg inkább oda kellene rakni, és végül nem az van a színpadon, amit írtál. A próza viszont állandó, nem fordulhat elő, hogy minden egyes olvasónál másként áll össze.” A hátulütője, hogy nem lehetsz jelen, amikor olvassák, a színházban viszont láthatod, mit gondolnak az előadásról, a női vécében meghallgathatod a véleményüket – tette hozzá.
„Szerintem a legtöbb drámaíró ismeri azt a sértett állapotot, hogy ő egy művész, mégsem övé az utolsó szó, más dönti el, hogy mi történik a színpadon. A magyar drámaírók nagy része tíz évet tölt a pályán, aztán filmet ír vagy elkezdi rendezni a saját darabjait. Elkezdett érdekelni az elbeszélői hang és a hiúságom is motivált. Ha egy dráma lekerül a műsorról, nincs, ezért mentettem át prózába például a Nincsenapám, seanyámat.”
A történet a családon belüli alkoholizmusról szól. „Szerettem volna kezet nyújtani azoknak, akiknek hasonló a történetük, ilyenkor erőt ad, ha érzik, hogy nincsenek egyedül. De egyébként nem célom, hogy az olvasókat terápiás jelleggel összekaparjam.”
Szabó Borbála arról is beszélt, hogy gátlástalanul kölcsönveszi a környezetéből a történeteket, figurákat. „Sokszor mintázok szereplőket valós alakokról, de általában mások hívnak fel azzal, hogy magukra ismertek. Apukám megbántódott a Nincsenapámon, szerintem egy barátja mondta neki, hogy szerepel benne, a könyvet valószínűleg nem olvasta. A gyerekeim szokták még szóvá tenni, ha hasonlít rájuk valamelyik szereplő. De ügyelek rá, hogy átnevezzem őket, és akkor mondhatom, hogy nem is te vagy!”
A teljes beszámoló a Kultúra oldalán olvasható.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.