Az ország legnagyobb összművészeti fesztiváljára, a 32. Művészetek Völgyére látogatott el a nemrégiben megjelent Helyőrség.ma antológia.
A kötet szerkesztői, Ilyés Krisztina és Kincses Krisztina, immár két nagyszerű alkotóval, Birtalan Andrea költővel és Vöröskéry Dóra íróval karöltve mutatta be a 42 szerző műveit összegyűjtő antológiát. A kötet bemutatása főként a sokszínűség kulcsfogalma köré épült, az antológiában megjelenő fiatal szerzők ugyanis – bár különböző témakörökben gondolkodnak és alkotnak, mégis – képesek voltak mindannyian egy közös nevezőkkel is bíró szövegkorpuszt létrehozni. Ahogyan Smid Róbert fogalmaz a kötet előszavában: „Nem utasítják el zsigerből a mai divatokat, hanem saját viszonyt alakítanak ki hozzájuk, válogatnak a használható elemekből és megválogatják, hogy bizonyos trendeknek mennyire akarnak megfelelni.”
Már a beszélgetés elején kiderült, Birtalan Andrea és Vöröskéry Dóra alkotásvágya is – a fiatal pályakezdőkhöz hasonlóan – az olvasás szeretetéhez, a fiatal kor történeteihez és az érzelmek megörökítéséhez köthető. Mindkét szerző a gyerekkorukban megismert könyvekről mesélt, Vöröskéry Dóra a családja nagy mesemondójának, nagytatájának alakját is felelevenítette, Birtalan Andrea pedig az írást a fiatalkor egyik legfontosabb tulajdonságaként emlegette, hiszen: a kamaszkorban – a „hormonoknak” köszönhetően – nagyon sokan kezdenek el írni.
Abban mindketten egyetértettek, hogy az irodalomban jelenlévő trendek alakítják az olvasók körét, éppen ezért – segítve a szövegek befogadóit – ezt mindenképp figyelembe kell venniük az írás során, viszont a legfontosabb szempont, ahogy Birtalan Andrea fogalmazott: önazonosnak maradni.
Vöröskéry Dóra legújabb, még kiadásra váró könyve – két novelláskötete után – egy ifjúsági utaztató kalandregény, amelynek kihívása – elsősorban a fiatal olvasóközönsége miatt –, hogy többször is javítania kellett a félreérthető vagy nem gyerekeknek való humoros részeken.
A beszélgetésből az is kiderült, hogy Birtalan Andrea mentora, Zalán Tibor tanácsának ellenére sem tud gyakorlatias író lenni, nincs egy előre megtervezett alkotóideje, helyette a hétköznapok monotonitásában keresi azokat a pillanatokat, amikor teljesen önmagára tud koncentrálni – ilyenkor a telefonjába felmondja a kigondolt sorokat, amelyekkel még ezt követően is nagyon sokat foglalkozik.
A jó hangulatban telt beszélgetésen az antológiába beválogatott írásokból is olvastak fel, valamint Varró Dániel gyerekverseinek Birtalan Andrea kisfia, Márton általi átköltéséből is kaphatott ízelítőt a közönség.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.