A címadó vers előadásával vette kezdetét a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából összeállított Költő lenni vagy nem lenni című kiállítás megnyitója, majd Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntő beszédében a reformkor évtizedeinek történetét tekintette át. Madách Imre szintén 200 évvel ezelőtt született, de arra is emlékezünk, hogy ekkortájt, 1823. január 22-én Kölcsey éppen a Himnusz kéziratát tisztázta le. Mindez már önmagában is elegendő ok volna arra, hogy tisztelettel fejet hajtsunk a korszak nagyjai és nagy cselekedetei előtt, azonban a történet itt még korántsem ér véget. A Petőfi születésétől számított röpke két évtizedben ugyanis olyan sorsdöntő események zajlottak, melyek jelentősége aligha kifejezhető pár mondatban: 1831-ben kitört Magyarországon az első kolerajárvány, Kölcsey Ferencet 1832-ben országgyűlési képviselővé választják, ugyanebben az évben Széchenyi István megalapítja a Hídegyletet, melynek célja, hogy Buda és Pest között híd épülhessen, de ekkoriban születik meg Vörösmarty Szózat című alkotása is. A történet kiapadhatatlan, viszont a felsoroltak is tökéletesen bemutatják, hogy „valami elképesztő vitalitás és tetterő jellemzi azt az emberöltőnyi időt, ami Petőfi Sándornak adatott.”
„A teremtő magyar erő titka elméletileg nem túl bonyolult, ennek a vitalitásnak két kulcsfogalmát kötjük a magyar zsenikhez: a szabadság-szerelem Petőfi-mátrixról beszélek” – emelte ki Demeter Szilárd. Az említett kulcsfogalmak mellett azonban a magyarság, „magyarnak lenni”-tudat szintén központi gondolat Petőfi életében. A magyarság azonban, mint ahogyan az anyanyelvi kultúra, illetve a nemzeti önazonosság egyáltalán nem természetes, nem magától értetődő adottságok, bármikor veszélybe kerülhetnek, és akár el is veszíthetjük őket. Éppen ezért fontos szem előtt tartanunk, hogy a modern magyar nemzeti identitást költők vajúdták és nevelgették, így nem elég csupán magyarnak születni, magyarnak lenni napi feladattá kell hogy váljon. A beszéd végéhez közeledve a PIM főigazgatója a világ rohamos változására is felhívta a figyelmet: „Petőfit valószínűleg megköveznék a Twitteren, ha közzé tenné a Ha férfi vagy, légy férfi című költeményét, mint ahogyan Jókai is kapott nemrég a nőalakjaiért.” Mindemellett azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az országnak egy világjárvánnyal kellett megküzdenie, jelenleg is háború zajlik a szomszédban, de a Petőfi Irodalmi Múzeum – biztatta a közönséget a főigazgató – még így is nagyon szerencsés, hiszen a felújítás – és még sok egyéb – mellett egy állandó Petőfi-kiállítással büszkélkedhet immár. „A mi politikai krédónk ennyiből áll: Petőfi örökösének lenni, vagy nem lenni.” – zárult a történet, mely egyben valami egészen újnak a kezdetét is jelölheti.
„Micsoda évünk van!”, Micsoda géniuszok!” – kezdte köszöntő beszédét Csák János, a kultúráért és innovációért felelős miniszter, aki a múltról szólva Petőfi és Madách életművét is méltatta. „Mi az, ami állandó, ebben a rengeteg változásban?” – kérdezte a miniszter, és a 20. századi géniusz, Babits Mihály gondolataival kiegészítve válaszolt is a kérdésre: „ami állandó, amitől mi magyarok vagyunk, magyarnak lenni elemi jelenség, lelki örökség, ez az, amit nekünk hordoznunk kell”. Ezzel tartozunk a múltnak és a jövőnek. Csák János szerint ugyanis, „ha mi nem vagyunk képesek a magyar szellemi jelenséget és lelki örökséget tovább adni, akkor sehonnai bitang emberek vagyunk.” Kiemelte továbbá az Isten, a család, és a haza erejét, mely napjainkban és a reformkorban is ugyanannyira fontos szerepet töltött be a magyarság életében.
„Valóban sok minden változik a világban, és nekünk időszerűnek kell maradnunk.” – hangzott el a miniszter köszöntőbeszédének zárlatában.
Nemcsak a sokat emlegetett Költő lenni vagy nem lenni című kiállítás sikerült különlegesre és rendhagyóra, hanem maga a kiállítás megnyitója is, hiszen az est szervezői meglepetésvendégekkel is készültek az ünneplők számára. Ugyan virtuálisan, de ellátogathattunk Petőfi Sándor szülőfalujába, Kiskőrösre, és betekinthettünk egykori szülőházába, ahol – a technikának köszönhetően – élő közvetítés révén vezetett körbe és mutatta be a Petőfi Emlékház legfontosabb helyszíneit Dr. Filus Erika.
A Pestre való „visszatérés” hangulatát A boldog pestiek című Petőfi-vers alapozta meg.
Dr. Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese, és egyben a Petőfi kiállítás vezető kurátora részletesen ismertette a kiállítás létrejöttét megelőző, az első ötletbörzétől a végrehajtás utolsó lépcsőfokáig át tartó munkafolyamatot. Több szempontból is fontos állomás a Petőfi-kiállítás nyitónapja, hiszen ez a felújított Petőfi Irodalmi Múzeum újranyitásának pillanata is.
„Ebben az előttünk álló korszakban a korábbinál jóval magasabb technikai, műszaki színvonalon és hatalmas, tágas kiállítóterekben bontakozhat ki az a kiállítás-rendezési tapasztalat és az az egyedi, csak az intézményre jellemző, mégis minden tárlatnak más és más arculatok mutató képes rend, ami a múzeum életét a 2010-es években meghatározta”. – emelte ki beszédében a főkurátor, akinek továbbra is az elsődleges céljai között szerepel az intézmény folyamatos kulturális fejlesztése, ezáltal pedig azon generációk és társadalmi közösségek megszólítása is, akik eddig nem feltétlenül tartoztak a múzeumjárók csoportjához.
A Költő lenni vagy nem lenni címet viselő állandó kiállítás nem igyekszik megfelelni azoknak a hagyományoknak, mely a sokak által ismert kultikus Petőfi életrajzra épít – ennek köszönhetően pedig olyan motívumok színesítik a tárlat tartalmát, amelyek kitüntetett helyet kapnak Petőfi életművében, verseiben, prózáiban. A kiállítás tervezői többek között arra is keresték a választ, hogy indokolják-e a szövegek Petőfinek azt az üstökös-szerű irodalmi pályáját, amit négy év alatt bejárt 1844 és 1847 között? Egyáltalán, mitől is robban be az irodalmi életbe? Miért várnak rá a szerkesztők és az olvasók? A kérdések sorozata talán soha nem is ér véget, de az biztosan kiderül: a reformkor Petőfije kivételes életre vágyik, míg a kiállítás Petőfije sokkal inkább egy normális életet szeretne élni, melynek legfontosabb szegmensei között megtalálható az otthonteremtés, a megérdemelt siker, az alkotói kreativitás és a folyamatos megújulás öröme is.
A kiállítás megnyitó beszédét Zalán Tibor tartotta, aki úgy döntött, a sok szép és kellemes történet után azokat a pillanatokat is felidézi, melyek a rombolást, az intézmény felújításának és a kiállítás végleges előtti állapotát tükrözik. „Hihetetlen élmény volt, láttam a teljes felfordulást, azt, hogy még semmi sem volt ott, ahol lehetett volna, semmi sem volt a helyén, hogy minden nap csak a „lesz” és a „majd” közti állapotban ingadozott.” Ez a munkafázis viszont, ahogyan azt a költő is megemlíti, sosem kerül a nézők elé, csakis azt a képet láthatja a múzeumlátógató, amit a tárlat tervezői elgondoltak. Dr. Kalla Zsuzsa szavaihoz csatlakozva Zalán Tibor is hangsúlyozza Petőfi megismerésének helytelen útját: „nem attól lesz korszakalkotó költő, mert hősi halált halt, hanem attól, hogy a neki kijáró rövid élete alatt verseket, drámákat, elbeszélő költeményeket és regényeket írt, korának és korunknak legmagasabb szintjén.” A Költő lenni vagy nem lenni kiállítás pedig esélyt ad arra, hogy közelebb kerülhessünk ehhez a Petőfihez, az ember-Petőfihez.
A programsorozat következő pontjaként lehetőség nyílt betekinteni a tervezők és kurátorok által megálmodott és megvalósított kiállítás tereibe, majd a Loyal Apples’ Club koncertje következett a Szabadság idővándorai címmel.
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.
A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.
A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.
Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.