A Hitel folyóirat 2020. áprilisi száma pár napja olvasható és letölthető pdf-formátumban a lap online oldaláról. A lapszám egyik különlegessége, hogy javarészt Csengey Dénes (1953–1991) életművével foglalkozik. A tragikusan fiatalon, 38 éves korában elhunyt író politikusként a rendszerváltás ikonikus alakja volt, esszéi, tanulmányai a nyolcvanas évek fontos kordokumentumai. Dalait és az abból készült Mélyrepülés című monodrámáját Cseh Tamás adta elő a nyolcvanas évek végén. Csengey hagyatékából előkerült, eddig publikálatlan szövegek és róla szóló tanulmányok, kritikák szerepelnek a lapban. Az itt közölt versek/dalok 1985 és 88 között készültek, ahogy a további közel negyven – többségében ismeretlen – Cseh Tamásnak írott Csengey-szöveg. Többségük mind Cseh Tamás, mind Csengey Dénes hagyatékában fennmaradt. Pontos keletkezési ideje és helye – 1985. október 16., Keszthely – egyelőre csak a Májusi cseresznyének ismeretes, fennmaradt dokumentált dallama pedig a Micsoda márciusnak és az Új palotásnak van ebből a válogatásból. – írja a lap a közölt szövegek lábjegyzetében.
Új palotás
Lassan már minden elkopott,
az utca alólam elfogyott,
járda nincs, cipő kopog,
a város végleg elhagyott.
Én felléptem,
lépek légben.
Járásomat végzem juharfa hegyében,
tornyok ablakában, szeretőm szemében,
szeretőm szemében arany árnyék vagyok,
vérerekkel hálózva vagyok.
Aztán majd onnan is csak el,
erek hálóját tépve fel,
megdermedt éveken keresztben át
elsuhan velem egy sötét kabát.
Voix étouffé már nem szól soká,
mert subite m’eperte je crois.
Járásomat végzem juharfa hegyéből,
tornyok ablakából, szeretőm szeméből,
szeretőm szemében arany árnyék vagyok,
eltűnőben onnan is vagyok.
A lapszám pdf-formátumban elérhető a Hitel folyóirat oldalán.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.