"Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Balázs Ferenc, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész, szerető édesapa, férj és kolléga tegnap este távozott. A rengeteg ima és orvosai minden igyekezete ellenére 13 nap küzdelem után feladta a harcot" - írta a család nevében Várkonyi Attila dj, műsorvezető.
Balázs Fecó 1951-ben született Budapesten, 1967 és 1972 között a Neoton tagja volt, majd Som Lajossal (a későbbi Piramis vezetőjével) kivált a zenekarból, és Radics Bélával, Brunner Győzővel megalapították az első magyar hardrock együttest, a Taurust, amely azonban csak rövid ideig, 1974-ig működött.
A Taurus felbomlása után külföldön dolgozott, 1976-ban Koncz Zsuzsa kísérőzenekarához csatlakozott, majd erre az együttesre építve megalapította a Korál zenekart, melynek 1985-ös felbomlásáig vezetője volt.
A Korál 1978. május 1-jén adta bemutatkozó koncertjét a Budai Ifjúsági Parkban. Balázs Fecó kemény rockzenébe oltott lágy, lírai dallamai, valamint az együttes ötödik tagjának is tekinthető Horváth Attila lényeglátó és szívhez szóló dalszövegei azonnal meghódították a fiatalokat.
Az 1980-as évek első fele a Korál legnagyobb sikereinek időszaka volt. A zenekar feloszlása után Balázs Fecó szólólemezeket készített (Regiszter, Best of Bach, Szerelmi álmok), filmzenéket komponált, majd a szlovákiai magyar zenészek alkotta Sexit együttessel 1991-ben kiadta a Gyertyák a téren című albumot.
Miután 1993-ban rövid időre ismét összeállt a Korál, elkészítették az ötödik albumot, aztán Balázs Ferenc szívinfarktusa, operációja után ismét szólóalbum következett (Újjászületés, 1998). 1997-ben a Korál teltházas koncertet adott a Kisstadionban, a sikert 2000-ben ugyanott megismételték.
Balázs Fecó 1986-tól a romos állapotban lévő sitkei kápolna helyreállítása érdekében rockkoncerteket szervezett a Vas megyei községben; a bevételekből finanszírozott felújítás első szakasza 1990-ben fejeződött be.
Munkásságát 1986-ban az Interpop fesztivál díjával, 1987-ben és 1998-ban eMeRTon-díjjal, 1998-ban Huszka Jenő-életműdíjjal, 1999-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2008-ban Fonogram-életműdíjjal, 2010-ben Artisjus-életműdíjjal ismerték el. 2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét.
Kossuth-díjjal 2016-ban tüntették ki több mint négy évtizedes, számos örökzöld slágert és lírai dallamot adó, gazdag és töretlenül népszerű zeneszerzői, valamint előadóművészi pályafutása elismeréseként. 2020 júniusában megkapta az Emberi Méltóság Tanácsa által adományozott Emberi Méltóságért díjat.
Balázs Fecó temetéséről később intézkednek.
(MTI)
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.