Helyőrség: Elhunyt Gyulai Líviusz grafikusművész, a nemzet művésze

2021. március 16., 15:15

Életének 84. évében elhunyt Gyulai Líviusz grafikusművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. Az MMA közleménye szerint a Kossuth-díjas grafikusművészt, a magyar grafika nagy generációjának egyik képviselőjét kedden délelőtt érte halál. Gyulai Líviuszt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

Gyulai Líviusz - Fotó: MTI/Czimbal Gyula

Gyulai Líviusz 1937-ban született a Kovászna megyei Baróton, családja a második világháború idején menekült Magyarországra. Később Sopronban az Ágoston Ernő vezette Képzőművész Kört látogatta, 1952-től Budapesten a Képzőművészeti Gimnáziumban, Komjáthy Gyula irányítása alatt folytatta tanulmányait. 1956 és 1962 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt, mesterei Ék Sándor, Fónyi Géza és Kmetty János voltak, Barcsay Jenő tárgyábrázolásra és anatómiára tanította. Első illusztrációja a Vidám Könyvtár sorozat egyik Karinthy-kötete volt. A főiskola befejezése után Olaszországban és Angliában járt tanulmányúton.

Gyulai Líviusz: Bajnok (1975, tollrajz)

1958 és 1975 között egyedi grafikákat, könyvillusztrációkat alkotott, többek között a Carmina Buranához, Csokonai, Villon, E. T. A. Hoffman és Cervantes műveihez. Bár már 1971-ben elnyerte a Firenzei Grafikai Biennále aranyérmét, első komolyabb szakmai sikerét Weöres Sándor Psychéjéhez készült rajzaival aratta 1972-ben.

Animációs filmeket 1976-tól készített, első ilyen alkotása, a Delfinia című mű volt, amelyhez Szörényi Levente komponált zenét. Ezt követte az Új lakók: egy bérházban élő kentaurcsaládról szóló rajzfilm, amellyel elnyerte a Kairói Filmfesztivál első díját. Jónás című alkotásával 1997-ben a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon képviselte Magyarországot.

Az Uffizi-képtár gyűjteménye linómetszetet vásárolt tőle. Művei megtalálhatók a szolnoki Damjanich János Múzeumban, a miskolci Herman Ottó Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában és a Petőfi Irodalmi Múzeumban is.

Gyulai Líviusz a Magyar Művészeti Akadémiának megalakulása óta tagja volt, 2014-ben az elsők között nyerte el a nemzet művésze elismerést. Munkásságáért 1973-ban Munkácsy Mihály-díjat, 2004-ben Kossuth-díjat kapott.

Gyulai Líviusz: Figuraterv az Egy komisz kölyök naplója című rajzfilmsorozatból

Gyulai Líviusz pályafutása alatt legkevesebb ötszáz könyvet illusztrált, emellett számos animációs filmet is létrehozott, de előszeretettel készített játékos, ironikus felfogású – és sokszor archaizáló – tollrajzokat, rézkarcokat, linómetszeteket és litográfiákat is. Minden műfajban maradandót alkotott.

Gyulai Líviusz: Sárkányt legeltető szűz (1991, litográfia)

Könyvillusztrációi, animációs filmjei több generáció számára egyet jelentenek azzal a sajátos derűvel, amely tetten érhető az összes tollrajzán, linómetszetén, litográfiáján és rézkarcán is. Gyulai Líviusz ugyanis – még akkor is, ha illusztrációt vagy animációs filmet készít – olyan sajátos szemszögből láttat, ahonnan felismerhetőbbek azok a törvényszerűségek, amelyek a világ szerethetőbb részét hatják át.

Gyulai Líviusz: Az öreg Casanova (1992, litográfia)

Ravasz lényeglátással olyan karaktereket, olyan szituációkat sorakoztat fel, amelyek úgy mutatják meg az élet árnyalatait, hogy még tetten érhető legyen a kópéság, pajkos legyen az elmosolyodás, megbocsátható legyen a pimaszság. Erotikával átitatott képei pajzán humora mögött szinte látjuk az alkotót, ahogy kujon hunyorgással figyeli: lám, kiknek csillog a szemük és kik pirulnak el?

Helyőrség

Ők az idei díjazottak

2021. március 15., hétfő

Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott. A lista a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg.

Helyőrség

Interjú Kiss Georginával

2021. március 13., szombat

A Hajónapló Mély víz című sorozatában pályakezdő-induló alkotókat szólít meg. Kiss Georgina magyar–filozófia szakos középiskolai tanárral, aki költőként és kritikusként is alkot, Bartusz-Dobosi László beszélgetett.

Helyőrség

Beszélgetés Szarka Tamással, a Ghymes alapítójával

2021. március 11., csütörtök

Az Országút folyóirat megújult internetes oldalán a költőként is ismert Szarka Tamás Kossuth-díjas énekes-zenésszel olvasható interjú. A Ghymes együttes egyik alapítóját új művekről, a pandémia okozta nehézségekről és a jövőre vonatkozó tervekről kérdezte Szekáry Zsuzsanna.

Helyőrség

Böjte Csaba füveskönyvéről

2021. március 06., szombat

Böjte Csaba füveskönyve Örömhöz segítő gondolatok címmel jelent meg az elmúlt évben. Csaba testvér gondolatait Csender Levente József Attila-díjas író írta le, öntötte formába. Szepesi Dóra erről a munkáról beszélgetett vele a Bárka folyóirat online kiadásában.

Helyőrség

Interjú Acsai Rolanddal

2021. március 04., csütörtök

Az Irodalmi Jelen folyóirat minden hónapban megnevezi a hónap alkotóját, aki személyével kiemelten foglalkozik és műveire erősebben fókuszál. Legutóbb Acsai Roland költőre esett a választás – interjú is készült vele, Viola Szandra és Halmai Tamás kérdezték a szerzőt.

Helyőrség

Kötet Ady Endre és Boncza Berta pesti otthonáról

2021. március 03., szerda

A kötet szerkesztőjével, Zeke Zsuzsannával Kocsis Katica beszélgetett a PIMBlogon, a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai blogján.

A Talán semmi, talán Minden – Ady Endre és Boncza Berta pesti otthona kötet kiindulópontja Ady és Csinszka első és egyetlen lakása, valamint az 1917–1919 közötti időszak. A társadalmi-kulturális korrajzként szolgáló tanulmányok azonban sokszínű, izgalmas nézőpontokból mutatják be a költő és felesége mindennapjait, szokásait, ismerőseiket, tárgyi környezetüket, és hozzák közel alakjukat.

Helyőrség

Interjú Máray Mariann illusztrátorral

2021. március 01., hétfő

A MeseCentrum a Petőfi Irodalmi Ügynökség Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrumának szakmai blogja. A naponta frissülő oldalon a kritikák, ajánlók és egyéb szakmai anyagok mellett interjúk is olvashatók, ezúttal Veress Gyöngyi kérdezte Máray Mariann illusztrátort.

Helyőrség

Irodalmi tehetséggondozás - Weiner Sennyey Tibor

2021. február 26., péntek

A Tiszatáj folyóirat Műhelyinterjú című sorozatában irodalmi tehetséggondozó műhelyek vezetőivel készített interjúk olvashatók. Pánczél András ezúttal Weiner Sennyey Tibor költő-írót, a DRÓT főszerkesztőjét, a Rajk Szakkollégium művésztanárát kérdezte irodalmi tehetséggondozásról, az általa vezetett irodalmi műhely tapasztalatairól.