Gyulai Líviusz 1937-ban született a Kovászna megyei Baróton, családja a második világháború idején menekült Magyarországra. Később Sopronban az Ágoston Ernő vezette Képzőművész Kört látogatta, 1952-től Budapesten a Képzőművészeti Gimnáziumban, Komjáthy Gyula irányítása alatt folytatta tanulmányait. 1956 és 1962 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt, mesterei Ék Sándor, Fónyi Géza és Kmetty János voltak, Barcsay Jenő tárgyábrázolásra és anatómiára tanította. Első illusztrációja a Vidám Könyvtár sorozat egyik Karinthy-kötete volt. A főiskola befejezése után Olaszországban és Angliában járt tanulmányúton.
1958 és 1975 között egyedi grafikákat, könyvillusztrációkat alkotott, többek között a Carmina Buranához, Csokonai, Villon, E. T. A. Hoffman és Cervantes műveihez. Bár már 1971-ben elnyerte a Firenzei Grafikai Biennále aranyérmét, első komolyabb szakmai sikerét Weöres Sándor Psychéjéhez készült rajzaival aratta 1972-ben.
Animációs filmeket 1976-tól készített, első ilyen alkotása, a Delfinia című mű volt, amelyhez Szörényi Levente komponált zenét. Ezt követte az Új lakók: egy bérházban élő kentaurcsaládról szóló rajzfilm, amellyel elnyerte a Kairói Filmfesztivál első díját. Jónás című alkotásával 1997-ben a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon képviselte Magyarországot.
Az Uffizi-képtár gyűjteménye linómetszetet vásárolt tőle. Művei megtalálhatók a szolnoki Damjanich János Múzeumban, a miskolci Herman Ottó Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában és a Petőfi Irodalmi Múzeumban is.
Gyulai Líviusz a Magyar Művészeti Akadémiának megalakulása óta tagja volt, 2014-ben az elsők között nyerte el a nemzet művésze elismerést. Munkásságáért 1973-ban Munkácsy Mihály-díjat, 2004-ben Kossuth-díjat kapott.
Gyulai Líviusz pályafutása alatt legkevesebb ötszáz könyvet illusztrált, emellett számos animációs filmet is létrehozott, de előszeretettel készített játékos, ironikus felfogású – és sokszor archaizáló – tollrajzokat, rézkarcokat, linómetszeteket és litográfiákat is. Minden műfajban maradandót alkotott.
Könyvillusztrációi, animációs filmjei több generáció számára egyet jelentenek azzal a sajátos derűvel, amely tetten érhető az összes tollrajzán, linómetszetén, litográfiáján és rézkarcán is. Gyulai Líviusz ugyanis – még akkor is, ha illusztrációt vagy animációs filmet készít – olyan sajátos szemszögből láttat, ahonnan felismerhetőbbek azok a törvényszerűségek, amelyek a világ szerethetőbb részét hatják át.
Ravasz lényeglátással olyan karaktereket, olyan szituációkat sorakoztat fel, amelyek úgy mutatják meg az élet árnyalatait, hogy még tetten érhető legyen a kópéság, pajkos legyen az elmosolyodás, megbocsátható legyen a pimaszság. Erotikával átitatott képei pajzán humora mögött szinte látjuk az alkotót, ahogy kujon hunyorgással figyeli: lám, kiknek csillog a szemük és kik pirulnak el?
Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.
A Magyar Írószövetség, az Orpheusz Kiadó és az Arany János Alapítvány kettős könyvbemutatóra invitálja az érdeklődő közönséget, melynek keretében Tallián Mariann Törvényen kívüliek és Lázár Balázs Karantén(y)ek című kötete kerül a fókuszba. A két alkotó – és Rózsássy Barbara szerkesztő – már több közös projektben is részt vett, nevükhöz tucatnyi versszínházi előadás köthető.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.