"Szeretett Jiřinkónk, bátrak közül is a legbátrabb. Tegnap este karjainkban hagytad itt evilágunkat" – írta Olga Menzelova, Jiří Menzel felesége vasárnap a Facebook-oldalán. A búcsúszavak mellett közzétett egy megható családi videófelvételt és Pál apostol Korinthusiakhoz írt első leveléből a szeretet himnuszaként ismert részt (I Kor 13:1–12.) idézte.
Az Oscar-díjas cseh rendező 82 éves volt.
Jiří Menzel filmrendezőként, forgatókönyvíróként, színészként és színházi rendezőként is ismert. A csehszlovák új hullám kiemelkedő alakja, a Szigorúan ellenőrzött vonatok című filmje 1967-ben Oscar-díjat nyert a legjobb idegen nyelvű film kategóriában.
Menzel a prágai Művészeti Főiskola filmművészeti szakán (FAMI) szerzett filmrendezői diplomát 1962-ben.
1956–57-ben a prágai televízió asszisztense. 1963-ig a Csehszlovák Híradó munkatársaként Véra Chytilová asszisztense, 1963–1965 között egy filmstúdió rendezője volt. 1965-től rendezőként dolgozik a Barrandov Studio filmstúdióban. 1965-ben készítette első rövidfilmjeit. 1971-ben Svédországban, 1977–78-ban az NSZK-ban, valamint Svájcban vendégrendező volt.
Közismert a barátsága sok magyar művésszel. Játszott több magyar filmben (például Szívzűr – Böszörményi Géza, Felhőjáték – Maár Gyula, Franciska vasárnapjai – Simó Sándor, Az ajtó – Szabó István); színdarabot is rendezett Magyarországon. A Katona József Színházban, Carlo Gozzi Szarvaskirály című darabját vitte színre. Tanított a londoni filmfőiskolán. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetésben részesült.
Filmjei közül legsikeresebb a Szigorúan ellenőrzött vonatok, melyet az Oscar-díj mellett Golden Globe-ra és BAFTA-ra is jelöltek, de csak az elsőt nyerte el. Menzelt háromszor jelölték Arany Medvére a Berlini Filmfesztiválon, a Pacsirták cérnaszálon című 1969-es filmjével megosztott díjat nyert 1990-ben. Másik két jelölése az Aki aranyat keres (1957) című film és az Őfelsége pincére voltam (2006), utóbbival FIPRESCI-díjat nyert.
Karlovy Vary-ban a Kristály Glóbuszt egyszer nyerte el, 1968-ban a Szeszélyes nyárral, és kétszer jelölték Velencében Arany Oroszlánra, 1981-ben a Sörgyári capricciót, míg 1994-ben az Ivan Csonkin közkatona élete és különleges kalandjai című filmjét. Mindkettővel elhozott egy-egy kisebb díjat a fesztiválról.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.