– Hogyan jött a PesText ötlete?
– 2018-ban a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivállal egy időben szerveztünk egy minifesztivált Élni külföld élet címmel, ami tulajdonképpen a PesText elődje volt. Az volt a fő témája, hogy vajon milyen kapcsolatban áll egymással a magyar és a külföldi irodalom, és miként lehetne jobban megismertetni a magyar szerzők műveit a külföldi olvasókkal. Felismertük, hogy bár akadnak jó irodalmi fesztiválok Magyarországon, de van még hely egy fővárosi központú rendezvénysorozatnak, amelynek a világirodalom és a fordítás áll a fókuszában. Tavaly szerveztük meg az első PesTextet, és úgy látjuk, hogy valóban van igény egy ilyen fesztiválra, ahol megjelennek külföldi szerzők, és izgalmas témákat vitatnak meg a hazai írókkal.
– A szépirodalom vagy inkább a szórakoztató irodalom áll a PesText fókuszában?
– A visszajelzések alapján egy ilyen jellegű fesztiválon nagyobb igény van a szépirodalomra, ezért bátran vállaljuk, hogy arra koncentrálunk. Ugyanakkor nem csak szépirodalmi szerzőket hívunk el. Idén például vendégünk lesz Sabine Hossenfelder német fizikus is, aki közérthetően beszél a tudományt érintő aktuális kérdésekről és a világunkkal kapcsolatos izgalmas reflexióiról.
– A szervezésen felül a külföldi szerzők meghívása, utaztatása nyilván költséges. Hogyan sikerült támogatókat találni a fesztiválhoz?
– Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy többek között a Petőfi Irodalmi Ügynökség és a Visegrad Fund is támogat minket. Nem volt egyszerű felépíteni és biztosítani a fesztivál anyagi hátterét, de a PesText működése néhány évre előre biztosított. Hosszú távon gondolkodunk, szeretnénk egyre ismertebb szerzőket meghívni. Az idei eseményen például Borisz Akunyin grúz származású orosz író is a vendégünk lesz, aki ismert és neves szerzőnek számít, 2021-re pedig már Nobel-díjas szerzők is elígérkeztek hozzánk.
A teljes interjú a Librarius oldalán olvasható.
A fesztivál programja a PesText honlapján érhető el.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.