A Hajónapló YouTube-csatornáján elérhető videóban Rácz András beszélget Thuróczy Gergely irodalomtörténésszel, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos főmunkatársával, Rejtő-kutatóval.
„Na, ez az év is jól kezdődik” – mondta Rejtő Jenő, miközben 1943. január 1-én, munkaszolgálatosként fagyhalált halt. Legalábbis a városi legenda szerint ez volt az utolsó mondat, amely elhagyta az író száját. Pedig azt sem tudjuk róla biztosan, hogy valóban meghalt-e a Don-kanyarnál, hiszen a mai napig eltűntnek van nyilvánítva.
„Több a legenda róla, mint a tényanyag” – ezt már Thuróczy Gergely állítja, aki Rejtő-kutatóként többek között azzal foglalkozik, hogy kigyomlálja az igazat a sok hamis információ közül, ami a máig népszerű író alakját körbeveszi, és amiből a fele sem igaz. Akkor sem, ha a mesék egy részét maga Rejtő hintette el, például azt, hogy megjárta a francia idegenlégiót is, pedig a közelében sem járt.
Az olvasók ezeket a legendákat már a halála előtt – és utána még inkább – tovább szőtték az író körül. Ehhez hozzájárult az, hogy bár Rejtő akkor (és most is) az egyik legolvasottabb magyar író volt, az irodalmi kánonba akkor mégsem került be. Kevés életrajzi adatot lehetett róla tudni, ezért a hiányzó részeket a rajongói fantázia kitöltötte híres karaktereinek jellemvonásaival, életeseményeivel. Mintha magával az alkotóval történtek volna meg azok a kalandok, amelyekről írt.
Pedig érdekes élete volt, sokat utazott, több nyelven beszélt, számos irodalmi stílusban kipróbálta magát, és a zsidótörvények után már a megélhetésének biztosítása is kész kaland volt. Ráadásul kétszer meg is nősült, mindkét alkalommal a gépírónőjével kelt egybe.
Ami nagyon pozitív változás, hogy ötven évvel ezelőtt Rejtő még ponyvaírónak volt elkönyvelve, az elmúlt tíz-húsz évben azonban elindult az irodalmi Parnasszusra, neve lassan bekerül a legelismertebbek közé. Thuróczy Gergely szerint ebben része van annak, hogy Rejtő még ma is jól olvasható, szórakoztató könyvei továbbra is nagyon népszerűek, másrészt ma már gyakorlatilag bármit lehet kutatni, így őt is – és ez már nemhogy nem ciki, de menő dolog –, ez pedig szintén emeli az ázsióját.
De miért érdekes még a Rejtői életmű és miért érdemes tőle, róla olvasni? Izgalmas részletek ismerhetők meg a Thuróczy Gergellyel készített beszélgetésünkben.
További részletek és egyéb, irodalmi témájú videók érhetők el a Hajónapló oldalán.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.