A tizenkét vetítésből álló sorozat programja ezúttal nyolc régiót érint, és elsősorban közép- és dél-olasz helyszínek köré szerveződik. Hangsúlyos szerephez jut az alkotásokban Róma és környéke, fontos filmek érintik Toscanát, Emilia-Romagnát és Abruzzót, de ellátogathatunk délre, Campaniába, Basilicatába, Pugliába és Szicíliába is. A válogatást több évforduló is befolyásolta. Ahogy legutóbb Fellini, úgy most Pier Paolo Pasolini születésének századik évfordulójáról emlékeznek meg egy születésnapjához közeli vetítéssel, amelyen a Mamma Róma című klasszikus kerül mozivászonra. Monica Vittit, aki tavaly novemberben töltötte be 90. évét, első nagy sikerével, A kaland című Antonioni-filmmel ünnepelik. A tavaly elhunyt Lina Wertmüllertől, az első Oscar-jelölt rendezőnőtől pedig Baziliszkuszok című filmjével búcsúznak. A sorozat filmjeiben Monica Vittin kívül olyan sztárokat láthatunk, mint Anna Magnani, Elio Germano és Toni Servillo. Lesznek közönségtalálkozók is: Paolo Genovese és Alberto Rizzi egy-egy új filmjét kíséri el Budapestre, a vetítések előtt pedig, ahogy már megszokhattuk, az olasz film és kultúra ismerői tartanak bevezetőt.
A nyitófilm február 14-én az Amerikában is sikeres rendezői karriert befutó Gabriele Muccino A legszebb évek (Gli anni piú belli) című 2020-as romantikus drámája lesz, amely a 80-as évektől követi egy római baráti társaság sorsának, kapcsolatainak fordulatait. A következő filmek is Rómához kötődnek még. A született római Gianni Di Gregorio Világpolgárok (Lontano, lontano) című komédiája három nyugdíjas férfi világgá indulását meséli el. Ezt követi Pasolini klasszikusa, a Mamma Róma Anna Magnani főszereplésével, majd jön Paolo Genovese (A hely, Teljesen idegenek) új romantikus filmje, a hosszú távú párkapcsolatok hőseiről szóló Szuperhősök (Supereroi), amelyet premier előtti vetítésen mutatnak be, ahol a rendezővel is találkozhat a közönség.
Michelangelo Antonioni 1960-ban készült A kaland (L’avventura) című klasszikusával Szicíliában folytatódik az utazás. Ebben a filmben fedezte fel a világ és Antonioni Monica Vittit. A tavaly novemberben 90. születésnapját ünneplő színésznő a rendező további négy filmjében játszott főszerepet, köztük Az éjszaka és a Napfogyatkozás című filmekben.
Májusban Toscanába visz az út: Paolo Virzì 1997-es kultfilmje, a Piero világa (Ovosodo) a földközi-tengeri kikötővárost, Livornót idézi meg a rendező ifjúkori élményei alapján.
Két film erejéig a szomszédos tartomány, Emilia-Romagna és a Pó-síkság tájai is képbe kerülnek: a Csak az elevenek halnak (Si muore solo da vivi) című komédia egy újrakezdés története – rendezője, Alberto Rizzi személyesen is jelen lesz a budapesti vetítésen –, Giorgio Diritti El akartam rejtőzni (Volevo nascondermi) című többszörös díjnyertes életrajzi filmje pedig a különc naiv festő, Antonio Ligabue életét meséli el látványos felvételekkel, Elio Germano főszereplésével. Donatella Di Pietrantonio magyarul is megjelent, Abruzzóban játszódó nagy sikerű kortárs regényéből készült A visszaadott lány (L’Arminuta) című film, Giuseppe Bonito rendezése, amely egy családjától kiskorában elszakított kamaszlány visszailleszkedési drámáját meséli el.
A sorozat utolsó előadásain Dél-Olaszország vidékein kalandozhatunk. Basilicata és Puglia határát érinti a tavaly elhunyt világhírű rendezőnő, Lina Wertmüller három falusi aranyifjúról szóló Baziliszkuszok (I basilischi) című filmje, amelyet Fellini Bikaborjak című klasszikusához hasonlítanak. Szintén Puglia a helyszíne az Utálom a nyarat (Odio l’estate) című fergeteges Massimo Venier-komédiának, a magyar nézők számára sem ismeretlen komikus trióval: Aldóval, Giovannival és Giacomóval a főszerepekben. Az út Campaniában ér véget egy ízig-vérig nápolyi kosztümös darabbal, a nápolyi származású Mario Martone Itt én nevetek (Qui rido io) című filmjével. Az alkotás a város XIX–XX. század fordulóján élt nagy komikusának, a dinasztiaalapító Eduardo Scarpettának állít emléket, egy mai nápolyi világsztárral, Toni Servillóval a főszerepben. Az Itáliai utazás sorozat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg, a filmeket kivétel nélkül eredeti nyelven, magyar felirattal vetítik.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.