A tizenkét vetítésből álló sorozat programja ezúttal nyolc régiót érint, és elsősorban közép- és dél-olasz helyszínek köré szerveződik. Hangsúlyos szerephez jut az alkotásokban Róma és környéke, fontos filmek érintik Toscanát, Emilia-Romagnát és Abruzzót, de ellátogathatunk délre, Campaniába, Basilicatába, Pugliába és Szicíliába is. A válogatást több évforduló is befolyásolta. Ahogy legutóbb Fellini, úgy most Pier Paolo Pasolini születésének századik évfordulójáról emlékeznek meg egy születésnapjához közeli vetítéssel, amelyen a Mamma Róma című klasszikus kerül mozivászonra. Monica Vittit, aki tavaly novemberben töltötte be 90. évét, első nagy sikerével, A kaland című Antonioni-filmmel ünnepelik. A tavaly elhunyt Lina Wertmüllertől, az első Oscar-jelölt rendezőnőtől pedig Baziliszkuszok című filmjével búcsúznak. A sorozat filmjeiben Monica Vittin kívül olyan sztárokat láthatunk, mint Anna Magnani, Elio Germano és Toni Servillo. Lesznek közönségtalálkozók is: Paolo Genovese és Alberto Rizzi egy-egy új filmjét kíséri el Budapestre, a vetítések előtt pedig, ahogy már megszokhattuk, az olasz film és kultúra ismerői tartanak bevezetőt.
A nyitófilm február 14-én az Amerikában is sikeres rendezői karriert befutó Gabriele Muccino A legszebb évek (Gli anni piú belli) című 2020-as romantikus drámája lesz, amely a 80-as évektől követi egy római baráti társaság sorsának, kapcsolatainak fordulatait. A következő filmek is Rómához kötődnek még. A született római Gianni Di Gregorio Világpolgárok (Lontano, lontano) című komédiája három nyugdíjas férfi világgá indulását meséli el. Ezt követi Pasolini klasszikusa, a Mamma Róma Anna Magnani főszereplésével, majd jön Paolo Genovese (A hely, Teljesen idegenek) új romantikus filmje, a hosszú távú párkapcsolatok hőseiről szóló Szuperhősök (Supereroi), amelyet premier előtti vetítésen mutatnak be, ahol a rendezővel is találkozhat a közönség.
Michelangelo Antonioni 1960-ban készült A kaland (L’avventura) című klasszikusával Szicíliában folytatódik az utazás. Ebben a filmben fedezte fel a világ és Antonioni Monica Vittit. A tavaly novemberben 90. születésnapját ünneplő színésznő a rendező további négy filmjében játszott főszerepet, köztük Az éjszaka és a Napfogyatkozás című filmekben.
Májusban Toscanába visz az út: Paolo Virzì 1997-es kultfilmje, a Piero világa (Ovosodo) a földközi-tengeri kikötővárost, Livornót idézi meg a rendező ifjúkori élményei alapján.
Két film erejéig a szomszédos tartomány, Emilia-Romagna és a Pó-síkság tájai is képbe kerülnek: a Csak az elevenek halnak (Si muore solo da vivi) című komédia egy újrakezdés története – rendezője, Alberto Rizzi személyesen is jelen lesz a budapesti vetítésen –, Giorgio Diritti El akartam rejtőzni (Volevo nascondermi) című többszörös díjnyertes életrajzi filmje pedig a különc naiv festő, Antonio Ligabue életét meséli el látványos felvételekkel, Elio Germano főszereplésével. Donatella Di Pietrantonio magyarul is megjelent, Abruzzóban játszódó nagy sikerű kortárs regényéből készült A visszaadott lány (L’Arminuta) című film, Giuseppe Bonito rendezése, amely egy családjától kiskorában elszakított kamaszlány visszailleszkedési drámáját meséli el.
A sorozat utolsó előadásain Dél-Olaszország vidékein kalandozhatunk. Basilicata és Puglia határát érinti a tavaly elhunyt világhírű rendezőnő, Lina Wertmüller három falusi aranyifjúról szóló Baziliszkuszok (I basilischi) című filmje, amelyet Fellini Bikaborjak című klasszikusához hasonlítanak. Szintén Puglia a helyszíne az Utálom a nyarat (Odio l’estate) című fergeteges Massimo Venier-komédiának, a magyar nézők számára sem ismeretlen komikus trióval: Aldóval, Giovannival és Giacomóval a főszerepekben. Az út Campaniában ér véget egy ízig-vérig nápolyi kosztümös darabbal, a nápolyi származású Mario Martone Itt én nevetek (Qui rido io) című filmjével. Az alkotás a város XIX–XX. század fordulóján élt nagy komikusának, a dinasztiaalapító Eduardo Scarpettának állít emléket, egy mai nápolyi világsztárral, Toni Servillóval a főszerepben. Az Itáliai utazás sorozat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg, a filmeket kivétel nélkül eredeti nyelven, magyar felirattal vetítik.
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.
A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.
A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.
Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.