Eljött végre az ősz, szögre akasztottuk a fülvédős úszósapkákat és a csábos fürdődresszeket. Összecsuktuk a kerti napernyőket, és bekerült a teraszról a rohadt kényelmetlen, de jól kinéző rattangarnitúra is. Lassan belenyugszunk, hogy nyakunkon a hűvös hajnalok, a korai sötétedés és a csípős szelek. Ezek a fuvallatok azonban idén kifejezetten molybarát módon viselkednek, hiszen amellett, hogy idefújtak nekünk egy online ünnepi könyvhetet, egy vakmerő hussantással fellebbentették a fátylat a 2020. évi Merítés-díj széppróza kategória díjnyertes alkotóinak személyéről is. A zsűri végül az év könyvének Bodor Ádám Sehol című kötetét választotta, míg a közönségszavazás nyertese Moesko Péter kötete lett, a Megyünk haza.
A teljes cikk a Moly.hu oldalon olvasható.
Van egy tér a Petőfi Irodalmi Múzeum déli szárnyában, amely korábban kiállítások helyszínéül szolgált, azonban 2020 májusában új funkciót kapott: kiállítótérből, csendes sarokszobából múzeumpedagógiai műhellyé lényegült át. Ez a tér nemcsak a gyerekeket, csoportokat szólítja meg, hanem az egyéni látogatót is, aki itt megpihenhet, elmerenghet két tárlat között. Kocsis Katica írása a most megnyílt múzeumpedagógiai térről a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai blogján, a PIM-Blogon olvasható.
"Zord szépségű költői hangjáért" Louise Glück amerikai költő nyerte el az idei irodalmi Nobel-díjat.
Glück 1943-ban született New Yorkban, apai nagyszülei Magyarországról emigráltak Amerikába. Louise Glück erőteljesen önéletrajzi jellegű költeményeivel korábban az Egyesült Államok koszorús költője címet és a Pulitzer-díjat is elnyerte.
„Testünk, vérünk érte adni, a hazához hívnek lenni” – honvédereklyék 1848/49-ből címmel nyílt időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az ünnepélyes megnyitó október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján volt. Beszédet mondott Varga Benedek, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, a tárlatot Benkő Tibor honvédelmi miniszter nyitotta meg.
106. évében elhunyt Dr. Patay Pál a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott régész-főmuzeológusa.
1914. december 8-án, amikor Patay Pál született, még Ferenc József urakodott. A viharos évszázadban, amelyet végigélt, levonult két világháború, majd véget értek a szocializmus kilátástalan évtizedei is.
A Fordítás Nemzetközi Napján, szeptember 30-án tette közzé a Petőfi Irodalmi Ügynökség a júniusban megújított pályázati rendszer második fordítástámogatási pályázatának eredményét. A magyar irodalom műveinek fordítását és külföldi megjelentetését elősegítő pályázat keretösszege hozzávetőleg 25 000 000 forint (68 380 euró).
– Manapság nincs kettészakadt magyar irodalom, ahogyan ezt a két világháború között 1927-ben a Nyugat hasábjain Schöpflin Aladár és Babits Mihály írta – osztotta meg gondolatait a díjátadó gála nyitányaként Böszörményi Zoltán Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, az Irodalmi Jelen főszerkesztője. Hozzátette, hogy a mai magyar irodalom egységes, színes és szerteágazó, amelyet az is bizonyít, hogy a tavaly kiírt szépirodalmi pályázatra több mint 300 pályamunka érkezett be a történelmi Magyarország egész területéről.
A Vigyázz, kész című regény főhőse egy kamasz fiú. A főszereplő mindennapjairól, ezzel együtt a szerző élményanyagáról, valamint a kézirat útjáról a megjelenésig Jónás Ágnes beszélgetett az íróval, Zsembery Péterrel és a szerkesztővel, Györe Borival a Kortárs Online oldalon.
Helyén lévő gyerekirodalom, kísérletezés és nosztalgia, avagy milyen érzés az szerzőnek, hogy azok az emberek, akik 10-15 évvel ezelőtt gyerekként olvasóik voltak, most szülőként veszik kezükbe a köteteiket. Berg Judittal és Varró Dániellel Ruff Orsolya készített páros interjút a Könyvesmagazin oldalán.
Trianon-kantátát mutatnak be október 22-én Pécsett a Pannon Filharmónikusok előadásában. A Visky András költő, drámaíró, dramaturg szövegével, Gyöngyösi Levente zeneszerző zenéjével készülő új darab ősbemutatója előtt Rácz Anna beszélgetett az alkotókkal, az interjú a Librarius oldalán olvasható.