Helyőrség: Interjú Bosznai Tiborral, a Hadik tulajdonosával

2020. november 02., 09:51

Bosznai Tiborral, a nevezetes irodalmi kávéház, a Hadik tulajdonosával  Soós Tamás készített interjút a Kortárs Online-on.

Bosznai Tibor, a Hadik tulajdonosa – Fotó: Czirják Pál/Kortárs Online

– Milyen kávéházi élet volt a két világháború között?

– Volt olyan év, amikor négy-ötszáz kávéház működött Budapesten, de az irodalmi kávéházak csak egy kis szeletét képezték a palettának. A különféle szakmáknak mind megvolt a törzshelyük. Nyomda közelében nyomdászok jártak a kávéházba. De olyan szoros összefonódásra, amilyen Karinthy és a Hadik között létrejött, nem nagyon volt példa. A Hadikot Karinthy tette élővé. Mielőtt odaköltözött volna a húszas évek elején a régi Verpeléti – mai Karinthy Frigyes – útra, már tíz-tizenöt éve működött a kávéház. Azért Hadik lett a neve, mert nem messze volt a Hadik laktanya, és az üzemeltetők abban reménykedtek, hogy a tisztek, katonák oda járnak majd. De nem jártak, és a hely becsődölt.

Lágymányos és Szentimreváros Budapest határterülete volt akkoriban. A mai Móricztól kifelé kidőlt falú viskók, raktárépületek, ipartelepek sorakoztak, amit Karinthy el is nevezett Lágymányosi Pampáknak. A 19. században ideköltöztették a Műszaki Egyetemet, mert Pestet túl zsúfoltnak és züllöttnek tartották ahhoz, hogy a diákok a tanulmányaikra tudjanak koncentrálni. Az egyetem megnyílása elindított egy dzsentrifikációs folyamatot. Karinthyék ideköltözésekor már laktak errefelé értelmiségi párok, akik bohém életet éltek, mulattak éjjel, mulattak nappal, átjártak egymáshoz. A Hadik diadalútján az első lépést nem is Karinthy, hanem felesége, Bőhm Aranka tette meg, ugyanis a házibulikat szervező asszonyoknak elegük lett abból, hogy folyton sütni-főzni kell, meg rendet rakni, és ha már itt állt szinte üresen a Hadik, gondolták, odaköltöztetik a társasági életet.

– Mit adott Karinthy a Hadik aurájához?

–- Egy időre a Hadik lett Budapest központja. A húszas-harmincas években az irodalom átköltözött Budára, mert mindenki be akart kerülni Karinthy körébe. Volt egy törzsasztaluk, a Foglalt Páholy, amihez mindig hozzá kellett toldani még egy asztalt, meg még egy asztalt. Karinthy harminchat órát élt egy nap. Nem volt még tévé, se social media, a járókelők kint álltak az üvegablakok előtt és nézték Karinthyékat. Olyan volt, mint egy reality show.

Karinthy piros ruhában járt, máskor csíkosban, de olyan is előfordult, hogy hátrafelé sétált a körúton. Hozta azt, amit egy sztárnak kell.

– Sok legenda kering Karinthyról és a Hadikról. Mennyi ezekben az igazság?

– Én hivatalból is azt mondom, hogy ezek az anekdoták igazak, és sok mindenről nem is tudunk, ami ott történt. Igenis volt pucérbuli a Szatyorban, igenis elzavarták Karinthyt a Hadikból, amikor nem ízlett neki a kávé. A kávéházakat gyakran családi vállalkozásban üzemeltették, és az idősebb családtagok, akik már nem dolgoztak, köszönőemberek lettek, a vendégeket üdvözölték. Karinthy és az öregek persze oda-vissza zrikálták egymást. Karinthy egyszer megjegyezte, hogy ma sem igazi a kávé, mire azt javasolták neki, menjen át a Gebauerbe, a mai Szeged étterembe. „Átmennék, de nem vagyok úgy öltözve” – mondta Karinthy, amivel humorosan alázta a Hadikot, utalva rá, hogy oda nem épp elegáns ruhákban is be lehetett menni. Volt valami a belbecs és a külcsín párhuzamba állításában, mert Móricz is azt írta a régi Hadikról, hogy „olyan, mint egy vidéki pályaudvar. Nagyon rossz a hangulata az enteriőrnek. Túlvilágított hombárra hasonlít. Rideg.” Nem a gasztronómiáról volt híres a Hadik, amin mi vendéglátó-ipari cégként változtatni akartunk, és a fesztelenséget minőségi gasztronómiával párosítottuk. A séfünk a Gundelből jött, az ételeinkből párat Jókuti András is megkóstolt. Ízlett neki.

– Karinthy mellett kik voltak a meghatározó alakjai a Hadiknak?

– Ide járt Rejtő Jenő, Kosztolányi Dezső és Déry Tibor, akinek titkolt kapcsolata volt Bőhm Arankával. Márai is, amikor hazalátogatott, elzarándokolt a Hadikba Karinthyhoz. Írja is, hogy elpocsékolja a tehetségét. Móricz pedig arról írt 1937-ben, hogy találkozik egy fiatal költővel, bizonyos József Attilával, akit hatalmas tehetségnek tart, de aggódik miatta, mert depressziós. Ebben az évben József Attila meg is hal.

Ma is élénk művészi élet folyik a Hadikban. Ha körbenézek, azt látom, hogy Nemes Jeles László itt írja a Saul fia forgatókönyvét, az első oldal kint is van a falon, bekeretezve, dedikálva. A másik sarokban ott ül Lovasi András, és interjút ad, Caramel a menedzsmentjével beszéli meg, hol lépjenek fel legközelebb. Tarr Béla, ha Magyarországon jár, a teraszunkon szokott cigizni, de a Quimby is beugrik egy brunchra. A következő tíz-húsz év sztorijai róluk fognak szólni.

 

A teljes interjú a Kortárs Online oldalán olvasható.