A Törzsasztal Műhely, kihasználva az utolsó lehetőségek egyikét, november elején tartotta meg az év utolsó személyesen látogatható műhelyét és kötetbemutatóját a Jazz Kocsmában. Az irodalmi sorozat vendége ezúttal Pál Sándor Attila.
– A kötet három mottóval kezdődik, mind valamiképpen a múltat, az elmúlást, a korábbi korokat sűríti magába, viszont a kötet verseiben inkább kortárs helyzetek rajzolódnak ki. Milyen viszonyban vannak a mottók a Balladáskönyv szövegeivel?
– A mottók Rakovszky Zsuzsától, Arany Jánostól és idősebb Pál Sándortól származnak, és mindegyik valamiképpen a múltra, az eltűnt időre, az elmúltak valódiságára reflektál. Ha a versekből kirajzolódó történések, eseményfoszlányok kortárs helyzeteknek is tűnhetnek, mindig van bizonyos distancia, meg aztán kérdés az is, „kortárs helyzetnek” minősül-e még egy kilencvenes évekbeli történet? A szövegekben szereplő rekvizitumok szerintem inkább letűnt korokéi, még ha találkozni is velük itt-ott.
Bemégy a nagyszülők házába, és nézegeted a tárgyakat.
– Az első vers A falba épített asszony balladája címet viseli, és utalásaival Kőmíves Kelemen balladáját idézi fel, vagyis az olvasói elvárás népi (vagy a mottó miatt Arany-) balladák kortárs megközelítéseként kezdi értelmezni a kötetet. Miért éppen ezt a verset választottad nyitószövegnek? Milyen viszonya van a kötet verseinek a hagyományos balladákkal?
– A különféle balladáskönyvek, magyar népballadákat összegyűjtő kötetek általában típusonként közlik a szövegeket, variánsokkal együtt; különféle csoportok vannak, és az általam forgatott, ilyen jellegű könyvek szinte kivétel nélkül a falba épített asszony tematikával nyitottak, a Kőműves Kelemen-ballada szövegváltozatai sorjáztak, így valahogy evidens volt, hogy a saját variánsommal nyissam a kötetet. A kötet versei esetenként megidézik, átírják, szétírják, linkelik a hagyományos balladákat, de nem folyamatosan, és bízom benne, hogy nem erre az egy kulcsra jár a könyv. Nem bírt volna túlságosan nagy téttel, ha fogok egy magyar népballada-gyűjteményt és szépen átírogatom a szövegeket.
A teljes interjú a Tiszatáj oldalán olvasható.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.