Utas és holdvilág – Bermuda című estet rendeznek az Irodalmi Szalonban. Az előadás háziasszonya, Juhász Anna irodalmár és vendégei, Mórocz Tamás, Urbán Dániel, illetve Havasréti József többek között a következő kérdésekre keresik a választ: ki volt a XX. század magyar irodalmában Szerb Antal? Minek a regénye az Utas és holvilág? Mi a Bermuda-regényzene? A kötetben megidézett városok miképp válnak dalszövegek fókuszává?
Az Utas és holdvilág című regény egyszerre szól valós és belső utazásról is. Szerb Antal egy olyan kultikus művet teremtett, mely a megírást követően, közel 80 év után is új utakat képes találni az olvasókhoz. Az író a következőképp számol be egy 1937 szeptemberében írott levelében olaszországi utazásairól, valamint a regény keletkezéséről: „Azt hiszem, semmi sem volt olyan jelentős a számomra, mint öt déli utam, négy Itáliában és egy (idén augusztusban) Dalmáciában. Nem is értem, hogyan élhettem úgy, hogy nem ismertem ezeket az országokat. A jövő hónapban jelenik meg regényem, amelyet itáliai benyomásaim felhasználásával írtam, mivelhogy, mint tudod, nagyon takarékos ember vagyok.”
A csupán 44 évet élt Szerb Antal kitűnő tudós, szellemes regényíró, novellista, illetve műfordító is volt egyben, mindemellett irodalomtörténészeink, irodalomtudósaink legkiválóbbjainak sorában is helyet foglal. „Propaganda a magyar irodalomnak – mondták róla, és valóban, leginkább az irodalom szakembere volt. Novelláival a Nyugat második nemzedékének legjobbjai közé tartozott. Az Utas és holdvilág, A Pendragon-legenda, A királyné nyaklánca című kultikus regényei mellett a Magyar irodalomtörténet és A világirodalom története Szerb Antal munkásságának sarokpontjai, amin azóta generációk nőttek fel” – olvashatjuk a program leírásában.
Az előadás április 18-án, 19.00 órakor kezdődik a MITZI-ben.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.