Nemzetközi irodalmi pályázat – új kiírás
Kortárs hangon írni, beszélni annyit jelent: üzenetet küldeni, mit látok, érzékelek az engem körülvevő világból.
Mi élteti immár 18. éve a Kortárs hangon nemzetközi irodalmi pályázatot, hogy az Egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem a Miskolci Egyetemmel közösen ezt a lehetőséget kínálja Észak-Magyarország, a Felvidék, Kárpátalja és Erdély magyar egyetemistáinak?
A mindannyiunkban létező közlési vágy lenne a mozgató erő?
A pályázatot működtetők szándéka szerint azt hiszem, ettől több. Az egyetemisták részéről a megmérettetés szándéka lehet a mozgató erő. Az pedig mindkét oldalon éltető szándék, hogy leendő értelmiségünk irodalmi nyelven is tudjon fogalmazni világunkról. Talán abban rejlik a pályázat ereje, hogy nem csak szakos irodalmárok versenyét hirdeti, hiszen az elmúlt év egyik nyertese egy erdélyi orvostanhallgató volt, de szép számmal jelentkeznek jogászok, mérnökök, művészeti egyetemisták is. A megmérettetés nem csak szándékként működik, hiszen a szakmai zsűri értékelése után a pályázók kisebbik felének írásai bekerülnek a költészetnapi válogatott kötetbe. A tehetséggondozás évi két alkalommal zajlik a Kortárs Hangon kreatív írásművészeti műhelyben is. A pályázat rangját biztosítja az a tény is, hogy a meghívott régiókból tíz rangos irodalmi-művészeti lap ad lapdíjat – közlési lehetőséget – az általa legjobbnak ítélt pályázóknak. Értékmérő az is, hogy az egykori pályázók közül már heten megélték első kötetük megjelenését és többen dolgoznak jelentős lapoknál.
Kortárs hangon fogalmazni izgalmas kaland, rang és érték ebben az évben is.
Ps.: A pályázatról részletes információ az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem honlapján található. A 2021-es költészetnapi válogatott kötet elérhető: http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/6899/.
A projekt menedzsere: Jónás Zoltán.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.