Nemzetközi irodalmi pályázat – új kiírás
Kortárs hangon írni, beszélni annyit jelent: üzenetet küldeni, mit látok, érzékelek az engem körülvevő világból.
Mi élteti immár 18. éve a Kortárs hangon nemzetközi irodalmi pályázatot, hogy az Egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem a Miskolci Egyetemmel közösen ezt a lehetőséget kínálja Észak-Magyarország, a Felvidék, Kárpátalja és Erdély magyar egyetemistáinak?
A mindannyiunkban létező közlési vágy lenne a mozgató erő?
A pályázatot működtetők szándéka szerint azt hiszem, ettől több. Az egyetemisták részéről a megmérettetés szándéka lehet a mozgató erő. Az pedig mindkét oldalon éltető szándék, hogy leendő értelmiségünk irodalmi nyelven is tudjon fogalmazni világunkról. Talán abban rejlik a pályázat ereje, hogy nem csak szakos irodalmárok versenyét hirdeti, hiszen az elmúlt év egyik nyertese egy erdélyi orvostanhallgató volt, de szép számmal jelentkeznek jogászok, mérnökök, művészeti egyetemisták is. A megmérettetés nem csak szándékként működik, hiszen a szakmai zsűri értékelése után a pályázók kisebbik felének írásai bekerülnek a költészetnapi válogatott kötetbe. A tehetséggondozás évi két alkalommal zajlik a Kortárs Hangon kreatív írásművészeti műhelyben is. A pályázat rangját biztosítja az a tény is, hogy a meghívott régiókból tíz rangos irodalmi-művészeti lap ad lapdíjat – közlési lehetőséget – az általa legjobbnak ítélt pályázóknak. Értékmérő az is, hogy az egykori pályázók közül már heten megélték első kötetük megjelenését és többen dolgoznak jelentős lapoknál.
Kortárs hangon fogalmazni izgalmas kaland, rang és érték ebben az évben is.
Ps.: A pályázatról részletes információ az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem honlapján található. A 2021-es költészetnapi válogatott kötet elérhető: http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/6899/.
A projekt menedzsere: Jónás Zoltán.
Április 25-én, kedd este hét órától Lövétei Lázár László József Attila- és Baumgarten-emlékdíjas költővel Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója beszélget. A 2021-ben a Kalligram Kiadónál megjelent Feketemunka című kötetére reflektáló estet a színház stúdiótermében tartják.
„A hetven éve született Szőcs Gézára emlékezünk. Azt gondoltuk, hogy nagyon-nagyon fontos beszélgetni, nagyon fontos egy életművet megidézni, nagyon fontos verseket és hozzá kapcsolódó zenét hallgatni” – Juhász Anna szavaival indult a XX. című sorozat harmadik, Szőcs Géza költőre emlékező estje, s a hangulat megalapozásaként Szilágyi Enikő színművésznő kitűnő előadásában hangzott el az Add rá a benned alvó gyanútlan kisgyerekre című Szőcs-vers.
Az a vers, amely képes önmaga jelentésén túlmutatni, az olvasóban elindítani valamit, nem hiábavalóan született meg. A kortárs költészet burjánzó ligeteiben megannyi egzotikus növény a csodálat tárgyát képezi, mégsem emlékszünk egy időn túl sem formájára, sem illatára, elmosódik.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyama idei negyedik számának képzőművésze Jakobovits Márta, akivel Tóth Hajnal beszélgetett el legutóbbi tárlatairól, sikereiről, törekvéseiről, a riport címe is vallomásos: Minden színnek és formának megvan a maga titokzatossága. A lapindító Restitutio in integrum sorozat ezúttal Petőfi Sándor két költeményét hozza előtérbe, a bicentenáriumi emlékév jegyében is.
Most már biztos, hogy programsorozattá növi ki magát a székelyföldi Etéd faluban útjára indított kezdeményezés, amelyet Szilveszter Attila polgármesterrel közösen indított el a Helyőrség.ma portál. Ma délután a sorozat második sikeres rendezvényét zártuk: a Magyar Kultúra magazin lapbemutatóján Bonczidai Éva főszerkesztő vendége Szász Mátyás méhészspecialista volt.
Alig egy hónappal ezelőtt a Helyőrség.ma sikeres közönségtalálkozót tartott a székelyföldi Etéden, nemsokára pedig a Magyar Kultúra lapbemutatója lesz ugyanazon a helyszínen, eleget téve a polgármester és a helyi közösség visszahívásának. A lapot Bonczidai Éva főszerkesztő mutatja be, vendége pedig Szász Mátyás méhészspecialista lesz, akivel a méhek szerepéről és fontosságáról fognak beszélgetni.
Kedd délután tartották az Anyanyelvápolók Szövetsége legnagyobb múltú rendezvénysorozatának, A magyar nyelv hetének beharangozóját, melyen az intézmény munkatársai ismertették a program fontosabb részleteit a sajtó képviselőivel.
A Szentendrei Régi Művésztelep alkotói éves kiállításának megnyitójára látogathattak el az érdeklődők péntek este a MANK Galériába, ahol elsőként Sipos Tünde művészettörténész osztotta meg gondolatait. „Egy nagyon különleges helyszínen vagyunk, és a megjelentek számából is látszik, hogy mennyire emblematikus ez a kert, ez a hely, a Szentendrei Régi Művésztelep, ahol minden évben megcsodálhatjuk az elmélyült alkotói tevékenységeket, illetve ezeknek a megjelenését, a műalkotásokat festmények formájában.”
Egy éve működik üzemszerűen az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitalizáló központja, amely – amellett, hogy Közép-Európa közgyűjteményei közül ott található a legnagyobb és legmodernebb eszközpark – most a Haydneum – Magyar Régizenei Központtal kötött együttműködést. Ennek a szövetségnek a gyümölcse az első tízezer oldal, amire mindannyian büszkék lehetünk.