A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
A prózai írások szerzőinek névsora már önmagában kuriózum: a kortárs mexikói Agustín Cadena, a székelyudvarhelyi Lőrincz György, a budapesti Kötter Tamás, a szegedi Domonkos László, a váradi Majoros Enikő. Verssel van jelen a lapszámban Lencsés Károly, Szilágyi Ferenc Hubart és Csávossy György István.
Szereti felfedezni és újraéleszteni a tetszhalott értékeket címmel Tóth Hajnal írt portrét Balázs Zoltán adjunktusról, a Partiumi Keresztény Egyetem Művészeti Tanszékének vezetőjéről; a vizuális művész alkotása látható a címlapon és a lapszám belső oldalain. Adalékok a nagyváradi színkör történetéhez címmel Farkas László idézi fel a múltat, Sütő Éva Farsang című összeállítása régi érmelléki szokásokról, hagyományokról szól.
A szatmárnémeti Szamos Diákirodalmi Körre és kiadványaira hívja fel a figyelmet két írás, de két filmkritika is található a lapban: Szombati-Gille Tamás Amikor a társadalom betör, hogy megbélyegezhessen címmel Woody Allen Zelig című filmtörténeti jelentőségű alkotásáról ír, Lencar Péter pedig Alkalom szüli a papot címmel Jan Komasa lengyel rendező Corpus Christijét méltatja.
Adrian Gagiu A süket zeneszerző mítosza című miniesszéje Beethovennel kapcsolatos tévhitetek oszlat szét Máté Zsófia fordításában. Kortárs tintamesék antik technikával címmel egy riportot közöl a Várad egy különleges műhelyről, az Ink Tales Letterpressről, ahol százéves, szépen felújított nyomdagépeken dolgozik egy ifjú házaspár. A Megszámláltattunk… című jegyzet miről is szólhatna másról, mint a tavaly lezajlott népszámlálásról.
Továbbra is megtalálható a folyóiratban Barabás Zsuzsa keresztrejtvénye, valamint a Régen és most helytörténeti sorozat következő része a hátlapon.
A folyóirat szabadárusításban megvásárolható: Nagyváradon az újságosbódékban, a Teleki utcai Illyés Gyula Könyvesboltban, a Libris Antica Garasos híd melletti bódéjában, a főutcai Tom Expres antikváriumban, továbbá a margittai könyvüzletben. Mindemellett a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítványhoz tartozó váradi kulturális intézményekben (például a Darvas-házban, a Teleki és Kossuth utcai zsinagógákban működő múzeumokban, a városháza tornyában) is kapható a lap.
Előfizetésre is van lehetőség: 3 hónapra 25 lejért, 6 hónapra 50 lejért, 1 évre 100 lejért. A lap előfizethető a Gheorghe Şincai Bihar Megyei Könyvtár pénztárában készpénzzel vagy postán pénzesutalvánnyal (mandat poştal) az „Abonament Várad” megjegyzésnek a feltüntetésével: Biblioteca Judeţeană „Gheorghe Şincai” Oradea; CUI 4687188; Cod IBAN: RO66TREZ07621G330800XXXX, Trezoreria Oradea. Az előfizetők a lapot postán kapják meg, ezért a pontos nevet és lakcímet tudatni kell a szerkesztőséggel személyesen, telefonon vagy elektronikus postán a következő elérhetőségeken: Nagyvárad, Armatei Române utca 1/A, C épület, II. em. 7. ajtó; telefon: 0259/431–257, 116-os mellék; 0771/ 269–647; postacím: 410087 Oradea, str. Armatei Române nr. 1/A, corp C; e-mail: varadszerkesztoseg@gmail.com.
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.
A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.
A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.
Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.
A címadó vers előadásával vette kezdetét a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából összeállított Költő lenni vagy nem lenni című kiállítás megnyitója, majd Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntő beszédében a reformkor évtizedeinek történetét tekintette át. Madách Imre szintén 200 évvel ezelőtt született, de arra is emlékezünk, hogy ekkortájt, 1823. január 22-én Kölcsey éppen a Himnusz kéziratát tisztázta le.