Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyama 5. száma megidézi Barabás Zoltán költő, újságíró, szerkesztő, a Várad folyóirat egyik alapítója emlékét, aki hetven éve született Nagyváradon és 2015. május 24-én hunyt el szülővárosában. A lapindító Restitutio in integrum sorozatban a sokkötetes poéta egyik legjelentősebb verse, a Maradásom kell-e még? című olvasható.
Prózai írásokat Kötter Tamás, Tóth Ágnes, Kovács-Széles Andrea, Sütő Éva tollából közöl a folyóirat, vers Lipcsei Mártától, Debreczeny Györgytől, Müller Dezsőtől olvasható a számban, míg Márton Károly ezúttal aforizmákkal van jelen.
Goron Sándor érdekes tanulmánya azt veti össze, hogy Shakespeare Julius Caesar című tragédiájának magyar nyelvű fordításakor miként próbálták és sikerült megoldaniuk az angol drámaköltő szójátékainak átültetését Vörösmarty Mihály, Áprily Lajos, Illés László, Jánosházy György, illetve legújabban Forgách András és Fekete Ádám.
A folyóiratszám képzőművésze Jovián György, akinek most nyílt meg kiállítása a váradi barokk palotában. A szilágysomlyói születésű, művészként Nagyváradon, majd Magyarországon és Nyugat-Európában kiteljesedett alkotó Sic erat in fatis című tárlatának egyes munkái illusztrálják a Várad májusi számát. Amelynek másik két „vendége” Visky András és Fábián Judit, előbbinek a Posticumban lezajlott könyvbemutatójáról, utóbbinak pedig a Bihar Megyei Könyvtárban megtartott író-olvasó találkozójáról olvasható beszámoló. A kolozsvári író legújabb, Kitelepítés című kötetéről recenziót is közöl a folyóirat Fried Noémi Lujza tollából. Egy másik recenzió egy tavaly megjelent kötetről szól: A svájci Jura kanton autonómiája, harca az önrendelkezésért című munka fordítója Tolnay István volt, a kiadványról Csáky Zoltán ír. Lencar Péter ezúttal Todd Field Tár című filmjét ajánlja az olvasóknak-nézőknek.
Három helytörténeti jellegű írást is tartalmaz a friss lapszám. Teleki Béla székesfehérvári filológus tanulmánya adalék kíván lenni a Körösök völgyének történetéhez az ősi Garázda nemzetség politikai karrierjének és gazdasági felemelkedésének vázolásával, ami szervesen kapcsolódott a Teleki családok kelet-magyarországi és partiumi térnyeréséhez. Egy másik dolgozat Mezey Dezső lakatos és toronyórás mester kálváriája címmel azt a műszerészt hozza előtérbe, akinek az egyik legjobb állapotban lévő, ma is üzemelő, látogatható óraszerkezete éppen Nagyváradon, a városháza tornyában működik. Farkas László e havi „sajtótükrében” a Rimanóczy szálló és gőzfürdő körül a 20. század közepére kialakult bonyodalmakról olvashatni.
A Várad májusi száma megrendelhető a varadszerkesztoseg@gmail.com e-mail címen, amelyen előfizetés is eszközölhető. A megrendelők a folyóiratot postán kapják meg, az előző lapszámok a Varad.ro honlapon is olvashatók.
„Neked is szabadnak kellene lenned” – írja Demeter Szilárd a Petri György különbözése című kötet rendhagyó előszavában. A szabadság megszállottjának lenni mindig is kiváltságos helyzet volt a magyar irodalomban, Petri számára pedig ez maga az irracionalitás: „egzisztenciális döntéseim – társválasztásaim és pályaválasztásom – mindig irracionális ugrások voltak a sötétbe” – olvashatjuk az egyik vele készített interjúban. Hát ez Petri.
Az Országos Széchenyi Könyvtár és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös rendezvényére látogathatott el hétfő délután az érdeklődő közönség, melynek keretében az 550 éve, egész pontosan 1473. június 5-én befejezett első magyar könyvre, s ezen belül is főként Hess András munkásságára emlékeztek, a Magyar Kultúra magazin Könyv lapszámának bemutatóján. A rendezvény zenei közreműködője Heinczinger Mika, a Liszt-díjas Misztrál együttes tagja volt.
Hétfőn, június 5-én, 16.30-tól az Országos Széchényi Könyvtárban mutatják be a Magyar Kultúra magazin legújabb, májusi, Könyv címmel megjelent számát, amely – egyebek közt – izgalmas interjúkat is tartalmaz. A magazinban olvashatunk a nemzeti könyvtárban folyó munkáról, a Budai krónika friss hasonmás kiadásáról, olvasás-népszerűsítésről, de a könyvről mint fizikai tárgyról is.
Három ok miatt vagyunk ma itt az összenyitott Károlyi-kert avatóján.
1. Amikor lassan bő négy évvel ezelőtt átvettem a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatását, akkor még volt udvara. Vagyis ha egészen őszintén akarok fogalmazni: akkor itt egy kerítéssel elzárt zugparkoló üzemelt. Kinéztem az irodám ablakán, és néma autók gyűrűjében csak Petőfi szobrát láttam, mint akit a parkolóban felejtettek.
Mezey Katalin Kossuth-díjas, a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett költő, író 80. születésnapjára invitálta vendégeit a Magyar Írószövetség a Benczúr-házba, ahol többen is köszöntőt mondtak az ünnepelt tiszteletére. Az ünnepély első felében Mezey Katalin különböző alkotói korszakokból válogatott verseit hallgathatta meg a közönség Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek előadásában, amely Gere Attila pompás zenei műsorával egészült ki.
Teljes terjedelmében eddig még sosem publikált Petri György-interjúkötet jelent meg a Kertész Imre Intézet gondozásában a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK Alapítvány) és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös kiadásában. A kötet előszavát Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója írta.
A fenti mottóval vette kezdetét csütörtökön a Páskándi Géza író születésének 90. évfordulóján az a szoboravatás, amelynek helyszíne a Budapesti Unitárius Egyházközség belső udvara volt, a Nagy Ignácz utca 2. szám alatt. A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, a Gózon Gyula Kamaraszínház és a Petőfi Kulturális Ügynökség jóvoltából megvalósult emlékműállítás avatórendezvényén elsőként Elekes Botond, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének főgondnoka köszöntötte az egybegyűlteket.
Moralitását az ember adja – mondta Korom Gábor a tegnapi Magyar Kultúra közönségtalálkozón Szegeden. A Grand Café mozitermében izgalmas előadást hallgattunk, amelyen Bonczidai Éva főszerkesztő és Döme Barbara főszerkesztő helyettes mutatták be – Szegeden most először – a magazint.
Folytatódott a 20. századi szerzők köré épülő megemlékezés a MOM Kulturális Központban, melynek ez alkalommal, a 95 éve született Juhász Ferenc élete, alakja, illetve alkotói munkássága volt a téma. A bemutatón Csányi Vilmos, Féner Tamás, Zalán Tibor, Hámori Gabriella és a költő lánya, Juhász Anna voltak a színpadon.