A Rákóczi Pincében tartott megnyitón Gáspár Tibor, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze Juhász Gyula Trianon című szerzeményét szavalta, majd Posta György, Tokaj polgármestere mondott köszöntőt, melyben a Tokaj a magyar irodalomban című könyvből idézett. A polgármester kiemelte, hogy Tokaj a nemzet jelképe, a Rákóczi Pincénél aligha találtak volna méltóbb helyszínt a megnyitóhoz, hiszen ott korábban királyi jelölőgyűlést is tartottak. – Itt sűrűsödik az az energia, ami nemzetünket, népünket élteti több mint ezer éve – tette hozzá. A polgármester felidézte, hogy a Tokaji Írótábor szabadságszeretetének, félelemmentességének, bátorságának és bölcsességének köszönhetően a nemzettudat, a nemzeti felelősség és a nemzeti gondolkodás egyik szellemi központjává vált.
Ezt követően Gáspár Tibor Karinthy Frigyes versét szavalta, majd L. Simon László mondott beszédet. Az írótábor elnöke kifejtette: nem tehetünk úgy, mintha a trianoni fájdalom nem lenne jelenvaló.
A Trianon 100 Kutatócsoport felmérésének adatait ismertetve megjegyezte: a magyarok többsége úgy gondolja, hogy a békeszerződés alapvetően igazságtalan volt, és ez volt nemzetünk legnagyobb tragédiája. Véleménye szerint arra kellene törekednünk, hogy politikailag stabil környezetben, a térség többi államaival együttműködve éljünk.
„Trianon kapcsán összeszorul a gyomrunk, egy-egy erdélyi templom, iskola sorsát látva a kezünk is ökölbe szorul" – fogalmazott.
L. Simon László szerint arra kell törekednünk, hogy ne alakuljanak ki újabb traumák, és hogy tanuljunk a nemzetünk történelmében traumaként megjelenő eseményekből. A megértés folyamatához hozzájárul a 48. Tokaji Írótábor is, melynek az elkövetkező években az lesz a küldetése, hogy újragondolják a kortárs szépirodalom lehetőségeit, nyissanak más művészeti ágak felé, továbbá az, hogy a huszadik század sorsfordító történeteit a művészeten keresztül feldolgozzák.
Az elnök úgy véli, hogy az írók alkotásaikkal, közszereplői tevékenységükkel most is sokat tehetnek a nemzetünkért. Végezetül elmondta: az ötvenedik évforduló felé haladva törekednünk kell arra, hogy mind tartalmilag, mind pedig külsőségében is megújuljon az írótábor.
A teljes beszámoló és az írótáborról szóló további tudósítások a Hajónapló oldalán olvasható.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.