Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának meghívására tartott felolvasóestet áprilisban a friss József Attila-díjas költő, író Muszka Sándor, valamint a sepsiszentgyörgyi Evilági zenekar a szerző megzenésített verseit adta elő.
Online felületen követhették az érdeklődők a csíkszeredai Városháza dísztermében tartott eseményt. Az est közepén derült ki a városvezetés hátsó szándéka: Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere és Sógor Enikő alpolgármester köszöntötte a József Attila-díj kapcsán. „Egy vers, egy dal nagyon sokszor segít bennünket, megnyugtat, életerőt ad, és ha szükséges, akkor a nehézségeken is néha túlsegít. És mindez azért, mert a vers, a dal, a kultúra, a művészet, ami egyben egy csoda, az számunkra olyan életerőt és energiát ad, nemcsak egyénileg, hanem közösségileg is, ami szebbé teszi a mindennapjainkat és az életünket” – fogalmazott Korodi Attila polgármester. Muszka Sándor mondatai szikárak, szinte hétköznapiak, mégis belengi azokat valami titokzatos helyről érkező költészet – mutatott rá méltatásában Sántha Attila, lapunk felelős szerkesztője. „Zeneiség ez, méghozzá olyan, amely a legjobb versek sajátja. Nem tolakodó, magamutogató, ha nem olyan, amely ott van a hát térben és elviselhetővé teszi a legnagyobb tragédiát is, amiről a szöveg szól.” Ezután elismerő oklevelet nyújtottak át a szerzőnek, amelyen ez áll: „az erdélyi magyar irodalom színképének gazdagításáért és városunk jó hírének messzevitelében tett szolgálatáért”.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2021. májusi számában)
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.