Pető István Kettős mozzanat című kiállítása tekinthető meg a MissionArt Galériában, ahol a hazai közönség hosszú évtizedek után először találkozhat a művész elmúlt 15 év terméséből válogató grafikai munkásságával; mindezt közel harminc művön keresztül. Néhány, szintén bemutatott festmény pedig vélhetően lehetőséget biztosít majd, hogy az egyes grafikákon létrejövő dialógus termékeny párbeszédet kezdeményezzen festészeti világával is.
Pető István festő- és grafikusművész 1955-ben született Mezőkövesden. Művészeti tanulmányait először Lenkey Zoltán és Máger Ágnes műtermeiben, majd a budapesti Iparművészeti Főiskolán kezdte, majd később pedig a párizsi École des Beaux-Artson folytatta. Még 1984-ben költözött Párizsba, s 38 éve Saint-Denisben lévő műtermében él és alkot. 1987 óta a Maison des Artistes tagja; számos egyéniés csoportos kiállítása volt Franciaországban, Magyarországon, de a világ más tájain is.
A Kettős mozzanat elnevezésű kiállítás tökéletesen ábrázolja Pető izgalmas grafikai gondolkodásmódját, amelyben a klasszikus grafikatcehnikai eljárásokat a fotóalapú sokszorosított grafikával ötvözteti. Grafikáinak kompozicionális megoldásai érzékenyen rezonálnak a festészetét is jellemző felfogásra: organikus eredetű, de szubjektívan átírt struktúrává szerveződő motívumrendszere alapvetően két különböző felületre osztott képtérben indít párbeszédet.
Pető kifejezetten kerüli a narratív történetmesélést; meditatív-filozofikus szemléletű, az elmélyült szemlélést megcélzó grafikái a sűrű, feszültséggel teli sötét felületek és az üres fehér papíron kibomló grafikai gesztus diskurzusára építenek: a tömörség és az üresség, a világ érzékelhető jelenségei és az ezekre adott érzelmi válaszok, az aktív és a passzív, a feszültség és a könnyedség áll egymással szemben. Miközben ezen ellentétek egymás nélkül nem is létezhetnének. Bár Pető stiláris orientációja valahol az absztrakt/lírai expresszionizmus vidékén fogant, gondolkozásmódja, művészi kifejezése jóval tágabb körből felidézhető analógiákat is megenged.
A kiállítás március 21-től április 2-ig várja az érdeklődőket, hétfőtől péntekig, 10 és 18 óra között. A kiállítást március 22-én, 18 órakor Révész Emese művészettörténész nyitja meg, a kiállítás kurátora Szabó Noémi művészettörténész.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.