Az etédi irodalmi találkozók eddigi legnépesebb közönsége előtt tartották meg a Szilveszter Attila polgármester kezdeményezésére létrejött sorozat harmadik kiadását, melynek témája Szőcs Géza: A kolozsvári sétatér című hangoskönyve volt. A könyvet maga a szerkesztő, a Jászai Mari-díjas Szilágyi Enikő színművész mutatta be, aki Farkas Wellmann Endrével beszélgetve idézte meg Szőcs Géza alakját, majd előadott néhányat a költő verseiből. Mint kiderült, Szőcs Géza nem sokkal halála előtt járt Etéden, de rendszeresen részt vett az énlaki konferenciákon és a térség más rendezvényein.
A találkozó elején Szilveszter Attila polgármester bemutatta a község frissen elkészült címerét, amelyet épp ezen a napon hagyott jóvá a romániai Heraldikai Bizottság, ami azt jelenti, hogy az alkotás hamarosan használható lesz hivatalosan is. A közösségi identitást megjelenítő szimbólum központi eleme egy életfa, amely a múltat a, a jelent és jövőt jeleníti meg, a pajzs többi eleme: a Nap és a Hold a székely zászló szimbólumai, az öt csillag a község öt települését jelképezi, a három domb a község földrajzi jellegét meghatározó Firtos-hegy, a Küsmődi kő és a Siklódi kő, a pajzs fölött mintegy koronaszerűen elhelyezkedő várfal-részlet pedig a községi rang jelképe.
A sorozat következő találkozóján a Helyőrség antológiát fogjuk bemutatni, a júniusi dátumot időben közöljük.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.