Franciaország kulturális minisztere, Rima Abdul-Malak Tompa Gábor rendezőnek, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójának, illetve az Európai Színházi Unió elnökének a francia Művészeti és Irodalmi Érdemrend lovagi fokozatát (Chevalier de l’Ordre des Arts et des Lettres) adományozza. Franciaország egyik legfontosabb állami kitüntetése ez, melyet március 28-án Őexcellenciája, Laurence Auer nagykövet ad át a Francia Köztársaság bukaresti nagykövetségén.
Rima Abdul-Malak miniszter a cím odaítélése kapcsán a következőképp nyilatkozott: „Gratulálok önnek ehhez a kitüntetéshez, amely elismeri a francia nyelvű kultúra terjesztése iránti elkötelezettségét szakmai tevékenysége során. A kultúrához való hozzáférés érdekében rendezőként és igazgatóként végzett kitartó munkájával olyan színházi nyelvet támogatott, amely figyelemmel kíséri az aktuális francia, európai és nemzetközi trendeket. A Kolozsvári Állami Magyar Színház az ön irányítása alatt nagy hírnévre tett szert, és az ön által kezdeményezett Interferenciák Színházi Fesztivállal elkötelezettségét bizonyította a francia–román és európai színházi együttműködés mellett.”
Tompa Gábor 1981-ben végzett Bukarestben a Színház- és Filmművészeti Akadémia rendező szakán, a világszerte elismert romániai rendezőiskola kiemelkedő egyéniségeinek, Liviu Ciulei, Mihai Dimiu és Cătălina Buzoianu tanítványaként. 1981 óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház rendezője, 1990 óta igazgató és főrendező is egyben.
A kolozsvári színházművészeti kar alapítójaként 1991-től rendezést is oktatott, a későbbiekben pedig a limoges-i Académie Théâtrale de L’Union, a freiburgi Schauspielschule, a londoni Brunel University és a barcelonai Institut del Teatre vendégtanára volt. Munkássága egészen elképesztő, pályafutása során több mint nyolcvan színdarabot rendezett, és további nyolcvan előadás producere volt Romániában és szerte a világon, többek között Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Magyarországon, Írországban, Kanadában, Szerbiában, Csehországban, Szlovéniában, az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Koreában, Portugáliában és Luxemburgban.
Számos díjban részesült a Román Színházi Szövetség (Uniter) által; nem kevesebb, mint hat alkalommal tüntették ki az év legjobb rendezője díjjal, ezen kívül elnyerte az év legjobb előadása díjat is, 1989-ben Kao Hszincsien a Buszmegálló, 2009-ben pedig a Három nővér című előadásokkal. Pályafutásának számos megvalósítását az UNITER 2002-ben Kiválósági díjjal honorálta. Filmje, a Kínai védelem 1999-ben elnyerte a legjobb első film díját a salernói nemzetközi filmfesztiválon Olaszországban, ugyanabban az évben bekerült a berlini filmfesztivál hivatalos válogatásába is.
Irodalmi munkássága sem elhanyagolható, számos vers- és színházi esszékötetet is jegyzett, mint például A hűtlen színház. Esszé a rendezésről (Kriterion, Bukarest, 1987); Óra, árnyékok (versek, Bukarest, 1989); A késdöfés gyöngédsége (tanulmányok, Komp-Press, Kolozsvár, 1995); Aki nem én (versek, Mentor, Marosvásárhely, 1995); Készenlét (versek, Héttorony, Budapest, 1990); Lidércbánya (versek, Pallas Akadémia, Csíkszereda, 2004); Címke-függöny. Tompa Gábor színházi magánszótára (Bookart, Csíkszereda, 2010), Van még könyvtár Amerikában? (Kalligram, Budapest, 2020).
2006 márciusától 2008 áprilisáig (amikor a kolozsvári színház az UTE tagjainak sorába lépett) az Európai Színházi Unió egyéni tagja volt. 2007 és 2019 között a Kaliforniai Egyetem (San Diego) Színház és Tánc Tanszékén a rendezői program vezetője volt. 2018 májusától az Európai Színházi Unió elnöke.
Mindezek fényében pedig nem véletlen, hogy egy olyan kitüntetésben is részesül, mely csupán a legjelentősebb kulturális személyiségeket jutalmazza, s amely mintegy megkoronázza eddigi tevékenységeit. A Művészeti és Irodalmi Érdemrendend lovagi fokozatát ugyanis olyan személyiségek számára adományozzák, akik a kultúra területén kiemelkedő művészi alkotásokat hoztak létre vagy a művészethez és az irodalomhoz való fontos hozzájárulásukkal tűntek ki. S habár a Franciaországban 1957-ben alapított és 1965-ben Charles de Gaulle által a Nemzeti Érdemrend részeként elismert Művészeti és Irodalmi Érdemrendet többnyire a legjelentősebb francia kulturális személyiségeknek adományozzák, mégis eltérő nemzetiségű állampolgárok is megkaphatják, kik a francia és az egyetemes kulturális örökséget munkásságuk által gazdagítják.
A romániai kulturális élet személyiségei közül a francia Művészeti és Irodalmi Érdemrend lovagi fokozatát többek között Silviu Purcărete, Ion Caramitru, George Banu, Maia Morgenstern, Constantin Chiriac, Ilinca Tomoroveanu, Cristian Mungiu, Ioana Celibidache, Gabriela Adameşteanu, Mircea Cărtărescu, Andrei Pippidi, Neagu Djuvara, Gabriel Liiceanu, Ion Marin is megkapta korábban.
Gratulálunk Tompa Gábornak e jeles kitüntetéshez!
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.