Franciaország kulturális minisztere, Rima Abdul-Malak Tompa Gábor rendezőnek, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójának, illetve az Európai Színházi Unió elnökének a francia Művészeti és Irodalmi Érdemrend lovagi fokozatát (Chevalier de l’Ordre des Arts et des Lettres) adományozza. Franciaország egyik legfontosabb állami kitüntetése ez, melyet március 28-án Őexcellenciája, Laurence Auer nagykövet ad át a Francia Köztársaság bukaresti nagykövetségén.
Rima Abdul-Malak miniszter a cím odaítélése kapcsán a következőképp nyilatkozott: „Gratulálok önnek ehhez a kitüntetéshez, amely elismeri a francia nyelvű kultúra terjesztése iránti elkötelezettségét szakmai tevékenysége során. A kultúrához való hozzáférés érdekében rendezőként és igazgatóként végzett kitartó munkájával olyan színházi nyelvet támogatott, amely figyelemmel kíséri az aktuális francia, európai és nemzetközi trendeket. A Kolozsvári Állami Magyar Színház az ön irányítása alatt nagy hírnévre tett szert, és az ön által kezdeményezett Interferenciák Színházi Fesztivállal elkötelezettségét bizonyította a francia–román és európai színházi együttműködés mellett.”
Tompa Gábor 1981-ben végzett Bukarestben a Színház- és Filmművészeti Akadémia rendező szakán, a világszerte elismert romániai rendezőiskola kiemelkedő egyéniségeinek, Liviu Ciulei, Mihai Dimiu és Cătălina Buzoianu tanítványaként. 1981 óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház rendezője, 1990 óta igazgató és főrendező is egyben.
A kolozsvári színházművészeti kar alapítójaként 1991-től rendezést is oktatott, a későbbiekben pedig a limoges-i Académie Théâtrale de L’Union, a freiburgi Schauspielschule, a londoni Brunel University és a barcelonai Institut del Teatre vendégtanára volt. Munkássága egészen elképesztő, pályafutása során több mint nyolcvan színdarabot rendezett, és további nyolcvan előadás producere volt Romániában és szerte a világon, többek között Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Magyarországon, Írországban, Kanadában, Szerbiában, Csehországban, Szlovéniában, az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Koreában, Portugáliában és Luxemburgban.
Számos díjban részesült a Román Színházi Szövetség (Uniter) által; nem kevesebb, mint hat alkalommal tüntették ki az év legjobb rendezője díjjal, ezen kívül elnyerte az év legjobb előadása díjat is, 1989-ben Kao Hszincsien a Buszmegálló, 2009-ben pedig a Három nővér című előadásokkal. Pályafutásának számos megvalósítását az UNITER 2002-ben Kiválósági díjjal honorálta. Filmje, a Kínai védelem 1999-ben elnyerte a legjobb első film díját a salernói nemzetközi filmfesztiválon Olaszországban, ugyanabban az évben bekerült a berlini filmfesztivál hivatalos válogatásába is.
Irodalmi munkássága sem elhanyagolható, számos vers- és színházi esszékötetet is jegyzett, mint például A hűtlen színház. Esszé a rendezésről (Kriterion, Bukarest, 1987); Óra, árnyékok (versek, Bukarest, 1989); A késdöfés gyöngédsége (tanulmányok, Komp-Press, Kolozsvár, 1995); Aki nem én (versek, Mentor, Marosvásárhely, 1995); Készenlét (versek, Héttorony, Budapest, 1990); Lidércbánya (versek, Pallas Akadémia, Csíkszereda, 2004); Címke-függöny. Tompa Gábor színházi magánszótára (Bookart, Csíkszereda, 2010), Van még könyvtár Amerikában? (Kalligram, Budapest, 2020).
2006 márciusától 2008 áprilisáig (amikor a kolozsvári színház az UTE tagjainak sorába lépett) az Európai Színházi Unió egyéni tagja volt. 2007 és 2019 között a Kaliforniai Egyetem (San Diego) Színház és Tánc Tanszékén a rendezői program vezetője volt. 2018 májusától az Európai Színházi Unió elnöke.
Mindezek fényében pedig nem véletlen, hogy egy olyan kitüntetésben is részesül, mely csupán a legjelentősebb kulturális személyiségeket jutalmazza, s amely mintegy megkoronázza eddigi tevékenységeit. A Művészeti és Irodalmi Érdemrendend lovagi fokozatát ugyanis olyan személyiségek számára adományozzák, akik a kultúra területén kiemelkedő művészi alkotásokat hoztak létre vagy a művészethez és az irodalomhoz való fontos hozzájárulásukkal tűntek ki. S habár a Franciaországban 1957-ben alapított és 1965-ben Charles de Gaulle által a Nemzeti Érdemrend részeként elismert Művészeti és Irodalmi Érdemrendet többnyire a legjelentősebb francia kulturális személyiségeknek adományozzák, mégis eltérő nemzetiségű állampolgárok is megkaphatják, kik a francia és az egyetemes kulturális örökséget munkásságuk által gazdagítják.
A romániai kulturális élet személyiségei közül a francia Művészeti és Irodalmi Érdemrend lovagi fokozatát többek között Silviu Purcărete, Ion Caramitru, George Banu, Maia Morgenstern, Constantin Chiriac, Ilinca Tomoroveanu, Cristian Mungiu, Ioana Celibidache, Gabriela Adameşteanu, Mircea Cărtărescu, Andrei Pippidi, Neagu Djuvara, Gabriel Liiceanu, Ion Marin is megkapta korábban.
Gratulálunk Tompa Gábornak e jeles kitüntetéshez!
Április 25-én, kedd este hét órától Lövétei Lázár László József Attila- és Baumgarten-emlékdíjas költővel Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója beszélget. A 2021-ben a Kalligram Kiadónál megjelent Feketemunka című kötetére reflektáló estet a színház stúdiótermében tartják.
„A hetven éve született Szőcs Gézára emlékezünk. Azt gondoltuk, hogy nagyon-nagyon fontos beszélgetni, nagyon fontos egy életművet megidézni, nagyon fontos verseket és hozzá kapcsolódó zenét hallgatni” – Juhász Anna szavaival indult a XX. című sorozat harmadik, Szőcs Géza költőre emlékező estje, s a hangulat megalapozásaként Szilágyi Enikő színművésznő kitűnő előadásában hangzott el az Add rá a benned alvó gyanútlan kisgyerekre című Szőcs-vers.
Az a vers, amely képes önmaga jelentésén túlmutatni, az olvasóban elindítani valamit, nem hiábavalóan született meg. A kortárs költészet burjánzó ligeteiben megannyi egzotikus növény a csodálat tárgyát képezi, mégsem emlékszünk egy időn túl sem formájára, sem illatára, elmosódik.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyama idei negyedik számának képzőművésze Jakobovits Márta, akivel Tóth Hajnal beszélgetett el legutóbbi tárlatairól, sikereiről, törekvéseiről, a riport címe is vallomásos: Minden színnek és formának megvan a maga titokzatossága. A lapindító Restitutio in integrum sorozat ezúttal Petőfi Sándor két költeményét hozza előtérbe, a bicentenáriumi emlékév jegyében is.
Most már biztos, hogy programsorozattá növi ki magát a székelyföldi Etéd faluban útjára indított kezdeményezés, amelyet Szilveszter Attila polgármesterrel közösen indított el a Helyőrség.ma portál. Ma délután a sorozat második sikeres rendezvényét zártuk: a Magyar Kultúra magazin lapbemutatóján Bonczidai Éva főszerkesztő vendége Szász Mátyás méhészspecialista volt.
Alig egy hónappal ezelőtt a Helyőrség.ma sikeres közönségtalálkozót tartott a székelyföldi Etéden, nemsokára pedig a Magyar Kultúra lapbemutatója lesz ugyanazon a helyszínen, eleget téve a polgármester és a helyi közösség visszahívásának. A lapot Bonczidai Éva főszerkesztő mutatja be, vendége pedig Szász Mátyás méhészspecialista lesz, akivel a méhek szerepéről és fontosságáról fognak beszélgetni.
Kedd délután tartották az Anyanyelvápolók Szövetsége legnagyobb múltú rendezvénysorozatának, A magyar nyelv hetének beharangozóját, melyen az intézmény munkatársai ismertették a program fontosabb részleteit a sajtó képviselőivel.
A Szentendrei Régi Művésztelep alkotói éves kiállításának megnyitójára látogathattak el az érdeklődők péntek este a MANK Galériába, ahol elsőként Sipos Tünde művészettörténész osztotta meg gondolatait. „Egy nagyon különleges helyszínen vagyunk, és a megjelentek számából is látszik, hogy mennyire emblematikus ez a kert, ez a hely, a Szentendrei Régi Művésztelep, ahol minden évben megcsodálhatjuk az elmélyült alkotói tevékenységeket, illetve ezeknek a megjelenését, a műalkotásokat festmények formájában.”
Egy éve működik üzemszerűen az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitalizáló központja, amely – amellett, hogy Közép-Európa közgyűjteményei közül ott található a legnagyobb és legmodernebb eszközpark – most a Haydneum – Magyar Régizenei Központtal kötött együttműködést. Ennek a szövetségnek a gyümölcse az első tízezer oldal, amire mindannyian büszkék lehetünk.