A Petőfi 200 emlékév égisze alatt, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége (MVMSZ) koordinálásával megvalósuló vándorkiállítás bemutatja a Kárpát-medencei magyar örökséget. – 3,5 milliárd forintot különítettünk el a magyar vidéki múzeumok számára, az összegből a vándorkiállítás mellett megújulnak az intézmények tárlatai – mondta Demeter Szilárd, a Magyar géniusz program kuratóriumi elnöke, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, miniszteri biztos a csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Mint hangsúlyozta, a vándorkiállítás a vidéki múzeumok által kiválasztott legértékesebb és legreprezentatívabb tárgyakat tudja felvonultatni.
A Kecskeméten induló, majd Gyula, Debrecen, Győr, Szombathely, Szekszárd és Eger után Budapestre 2023 decemberében érkező vándorkiállításon a MVMSZ 67 intézményének 154 műtárgya látható. A 117 tagintézményt tömörítő MVMSZ előzsűrizte a vidéki múzeumoknak a Magyar géniusz programhoz benyújtott pályázatait.
A Petőfi 200 emlékév égisze alatt, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége (MVMSZ) koordinálásával megvalósuló vándorkiállítás bemutatja a Kárpát-medencei magyar örökséget. – 3,5 milliárd forintot különítettünk el a magyar vidéki múzeumok számára, az összegből a vándorkiállítás mellett megújulnak az intézmények tárlatai – mondta Demeter Szilárd, a Magyar géniusz program kuratóriumi elnöke, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, miniszteri biztos a csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Mint hangsúlyozta, a vándorkiállítás a vidéki múzeumok által kiválasztott legértékesebb és legreprezentatívabb tárgyakat tudja felvonultatni.
A Kecskeméten induló, majd Gyula, Debrecen, Győr, Szombathely, Szekszárd és Eger után Budapestre 2023 decemberében érkező vándorkiállításon a MVMSZ 67 intézményének 154 műtárgya látható. A 117 tagintézményt tömörítő MVMSZ előzsűrizte a vidéki múzeumoknak a Magyar géniusz programhoz benyújtott pályázatait.
„Azon vidéki múzeumok, amelyek korábban már jelentős kormányzati támogatást kaptak, ezúttal kevesebb támogatásban részesültek új időszaki és állandó tárlatok létrehozására a többiekhez képest. Szerettünk volna regionális szempontokat is figyelembe venni, terveink szerint idén ősztől, de 2023-tól biztosan a Magyar Turisztikai Ügynökséggel partnerségben a teljes Kárpát-medencét lefedő kulturális örökséget tudjuk bemutatni” – mondta Demeter Szilárd. Hozzátette: a globalizációval szemben Magyarország egyetlen esélye saját nemzeti kulturális identitásának erősítése, ezt szolgálja a Magyar géniusz program.
Csapláros Andrea, a MVMSZ elnöke, a vándorkiállítás főkurátora arról beszélt, hogy a szervezet elmúlt öt éve alatt megnégyszereződött a tagintézmények száma, jelenleg 117-en vannak. „A Magyar géniusz programmal soha nem látott hangsúlyt és lehetőséget kap a vidéki muzeológia.
A vidéki műtárgyak színe-java egy közös kiállótérbe költözve juthat el minden magyar emberhez.
A vándorkiállításon a nemzeti létünket, identitásunkat, a magyar tehetségek, lángelmék, tudósok, hősök, hazafiak és eredményeik példáját emeljük a mindennapjainkba” – mondta Csapláros Andrea.
Végh Katalin, az MVSZ Magyar géniusz program vezetője, a kiállítás főkurátora kitért arra, hogy a tárlat rendkívül sokszínű, hiszen megtekinthető lesz például Erkel Ferenc aranykoszorúja, a salgótarjáni sortűz áldozatának véráztatta inge, a csornai faragott borotvatok vagy a makói hagymás talicska, akárcsak egy Mednyánszky-festmény és Sisi-relikviák.
A tárgyak négy tematikus egységben a régészeti korokról, a magyar történelemről, a népi kultúránkról és a művészeti értékeinkről mesélnek.
„Szerettük volna megszólítani a fiatal közönséget is, amely ritkán jár múzeumba. Saját otthoni közegükben segítjük őket a népi kultúra értelmezésében, ezért kerülnek a paraszti kultúra tárgyai plázaenteriőrbe, a kalocsai paprikatermesztés évszázados hagyományát pedig neoncsövekkel ábrázoljuk” – mondta Végh Katalin.
Forrás: kultúra.hu
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.