A Petőfi 200 emlékév égisze alatt, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége (MVMSZ) koordinálásával megvalósuló vándorkiállítás bemutatja a Kárpát-medencei magyar örökséget. – 3,5 milliárd forintot különítettünk el a magyar vidéki múzeumok számára, az összegből a vándorkiállítás mellett megújulnak az intézmények tárlatai – mondta Demeter Szilárd, a Magyar géniusz program kuratóriumi elnöke, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, miniszteri biztos a csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Mint hangsúlyozta, a vándorkiállítás a vidéki múzeumok által kiválasztott legértékesebb és legreprezentatívabb tárgyakat tudja felvonultatni.
A Kecskeméten induló, majd Gyula, Debrecen, Győr, Szombathely, Szekszárd és Eger után Budapestre 2023 decemberében érkező vándorkiállításon a MVMSZ 67 intézményének 154 műtárgya látható. A 117 tagintézményt tömörítő MVMSZ előzsűrizte a vidéki múzeumoknak a Magyar géniusz programhoz benyújtott pályázatait.
A Petőfi 200 emlékév égisze alatt, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége (MVMSZ) koordinálásával megvalósuló vándorkiállítás bemutatja a Kárpát-medencei magyar örökséget. – 3,5 milliárd forintot különítettünk el a magyar vidéki múzeumok számára, az összegből a vándorkiállítás mellett megújulnak az intézmények tárlatai – mondta Demeter Szilárd, a Magyar géniusz program kuratóriumi elnöke, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, miniszteri biztos a csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Mint hangsúlyozta, a vándorkiállítás a vidéki múzeumok által kiválasztott legértékesebb és legreprezentatívabb tárgyakat tudja felvonultatni.
A Kecskeméten induló, majd Gyula, Debrecen, Győr, Szombathely, Szekszárd és Eger után Budapestre 2023 decemberében érkező vándorkiállításon a MVMSZ 67 intézményének 154 műtárgya látható. A 117 tagintézményt tömörítő MVMSZ előzsűrizte a vidéki múzeumoknak a Magyar géniusz programhoz benyújtott pályázatait.
„Azon vidéki múzeumok, amelyek korábban már jelentős kormányzati támogatást kaptak, ezúttal kevesebb támogatásban részesültek új időszaki és állandó tárlatok létrehozására a többiekhez képest. Szerettünk volna regionális szempontokat is figyelembe venni, terveink szerint idén ősztől, de 2023-tól biztosan a Magyar Turisztikai Ügynökséggel partnerségben a teljes Kárpát-medencét lefedő kulturális örökséget tudjuk bemutatni” – mondta Demeter Szilárd. Hozzátette: a globalizációval szemben Magyarország egyetlen esélye saját nemzeti kulturális identitásának erősítése, ezt szolgálja a Magyar géniusz program.
Csapláros Andrea, a MVMSZ elnöke, a vándorkiállítás főkurátora arról beszélt, hogy a szervezet elmúlt öt éve alatt megnégyszereződött a tagintézmények száma, jelenleg 117-en vannak. „A Magyar géniusz programmal soha nem látott hangsúlyt és lehetőséget kap a vidéki muzeológia.
A vidéki műtárgyak színe-java egy közös kiállótérbe költözve juthat el minden magyar emberhez.
A vándorkiállításon a nemzeti létünket, identitásunkat, a magyar tehetségek, lángelmék, tudósok, hősök, hazafiak és eredményeik példáját emeljük a mindennapjainkba” – mondta Csapláros Andrea.
Végh Katalin, az MVSZ Magyar géniusz program vezetője, a kiállítás főkurátora kitért arra, hogy a tárlat rendkívül sokszínű, hiszen megtekinthető lesz például Erkel Ferenc aranykoszorúja, a salgótarjáni sortűz áldozatának véráztatta inge, a csornai faragott borotvatok vagy a makói hagymás talicska, akárcsak egy Mednyánszky-festmény és Sisi-relikviák.
A tárgyak négy tematikus egységben a régészeti korokról, a magyar történelemről, a népi kultúránkról és a művészeti értékeinkről mesélnek.
„Szerettük volna megszólítani a fiatal közönséget is, amely ritkán jár múzeumba. Saját otthoni közegükben segítjük őket a népi kultúra értelmezésében, ezért kerülnek a paraszti kultúra tárgyai plázaenteriőrbe, a kalocsai paprikatermesztés évszázados hagyományát pedig neoncsövekkel ábrázoljuk” – mondta Végh Katalin.
Forrás: kultúra.hu
Jótékonysági koncertet tartanak a Hagyományok Házában március 22-én 19 órától a törökországi földrengések áldozatainak megsegítésére. A kivételes esemény ötletgazdája és főszervezője a Misztrál együttesből is ismert Heinczinger Miklós, aki a természeti katasztrófa utáni napokban az elsők között igyekezett megtalálni a segítségnyújtás lehetőségét: hetek óta szervezi ezt a jótékonysági estet.
A Magyar Kultúráért Alapítvány a kétszáz éve született Petőfi Sándor emlékévének alkalmából egy különleges felhívásra bátorítja és ösztönzi a teljes magyar lakosságot. A felhívás elsődleges célja, hogy felidézzük Petőfi természetéhez való viszonyát, s együtt, a költőre emlékezve ültessük el Petőfi Sándor híres – Székelykeresztúron található – körtefáját szerte a teljes Kárpát-medencében. A hagyomány szerint Petőfi Székelykeresztúron, a Gyárfás-kúria kertjében egy hatalmas körtefa alatt töltötte utolsó estéjét.
„Tamás karaktere és emlékezete egyedülálló, mindannyiunk számára közös nevező” – olvashattuk a február 27-re szóló programleírásban. S valóban, mi sem mutatja ezt jobban, mint egy hatalmas terem, telis-tele emberekkel, akik még szívükben őrzik Cseh Tamás emlékét, és akik csupán azért gyűltek össze, hogy végig kísérjék a művész élettörténetét. S bár azt gondolnánk, hogy röpke másfél óra aligha elegendő egy hosszú és tartalmas életút feltárásához, mégis bátran kijelenthetjük, a Vecsei H. Miklós rendezésében előadott koncert tökéletesen rácáfolt erre.
Nemes Nagy Ágnes tájlíráját bemutató időszaki kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amely verseken, kéziratokon, archív felvételeken és interjúkon keresztül mutatja be a költő egész életművében megjelenő sajátos tájlírát. A Mindenek ellenére föld – Nemes Nagy Ágnes tájképei című időszaki kiállításon a költő rajzai is megtekinthetők. A kiállítás péntektől várja a látogatókat.
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.