Salvatore Quasimodo 1961-es balatonfüredi látogatása az utóbbi harminc esztendő egyik legmeghatározóbb és legkülönlegesebb irodalmi hagyománysorozatát eredményezte. A magyar és olasz nép közötti és régóta fennálló kulturális kapcsolatok révén egy olyan tradíciónak lehetünk részesei, amely 1992 óta minden évben több napos irodalmi és különböző összművészeti eseményekkel emlékezik a Nobel-díjas költőre.
Az idei rendezvény szeptember 15. és 17. közötti volt látogatható Balatonfüreden, amelynek a márciusban meghirdetett Quasimodo-költőverseny eredményhirdetése volt a fénypontja.
Az ünnepi díjátadón Cserép László többek között arról is beszélt, hogy a rengeteg pályázóból az arra érdemesnek ítélt szerzőket az emlékdíj mellett különdíjakkal és díszoklevelekkel is jutalmazták. A Quasimodo-költőverseny első díját Halmai Tamás kapta A túlélő című alkotásáért, a különdíjakat Márton Réka Zsófiának az Anyavizsgáló című verséért és Dimény H. Árpád Egy költő a cirkuszban című írásáért a Szörényi László képviselte héttagú zsűri ítélte oda.
A díszokleveleket az alábbi szerzők és alkotásaik érdemelték ki: Zsávolya Zoltán a Nagy medveanyához, Horváth Florencia Altamira, Bognár Anna Jób, Szabados Attila Névvel kifelé, Oláh András Változó szorzó, Fikker János Ma, gyógyulásért, Végh Attila Öregkori elégia, Fellinger Károly Vesszők, Török Nándor Odüsszeusz harmadik útja, Gál Csaba Látványhalhatatlanság és Fenyvesi Félix Légifelvétel.
Rendhagyó, kettős kötetbemutatónak adott helyet a Benczúr-ház, ahol az irodalomkedvelő közönség egy színész házastárs, Tallián Mariann és Lázár Balázs legújabb könyveivel ismerkedhetett meg. Már rögtön az est első felében kiderült, a két szerző ugyan a közös projektjeik, a versszínházi előadásaik révén sok időt tölt együtt, egy térben, az íráshoz, az alkotáshoz viszont mindkettőjüknek magányra, csendre van szüksége.
Új kiállítás nyílt december 1-jén a Magyarság Háza Galériában Krisztus születésének misztériuma címmel. Alapvetően Lukács evangéliuma révén, a festészet eszközeivel kapcsolódtak a művészek Krisztushoz, a születéshez és a misztériumhoz.
Kulturális öngondoskodás, szövetség, közösségépítés, válságálló struktúra kialakítása – ilyen kulcsszavak köré épül Demeter Szilárd vezetői koncepciója, melyet a szakmai bizottság a részletes meghallgatást követően egyhangúlag támogatásra javasolt.
Bánatot váltunk szerelemre – ezzel az idézettel szólította meg a Nagy László és Szécsi Margit szerelemtörténetét és kicsit élettörténetét is felidéző műsor a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, Juhász Anna, Vecsei H. Miklós, Hegedűs Bori és Tempfli Erik közreműködésével az irodalom iránt érdeklődőket november 29-én, a MOMKult Kupolatermében. A program egyik apropója, hogy idén lenne 95 éves Szécsi Margit költő, és 45 éve halt meg Nagy László költő.
Vajon miként rezonál a Kárpát-medence és a diaszpóra kortárs magyar festőművészeinek lelkében a kétezer éves téma, Krisztus születésének misztériuma? Milyen képi világot álmodnak vászonra ma, 2023-ban, megidézve a szent szöveget? Ezekben a kérdésekben fogalmazódott meg a Krisztus-kiállítás létrehozásának alapgondolata.
Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.
A Magyar Írószövetség, az Orpheusz Kiadó és az Arany János Alapítvány kettős könyvbemutatóra invitálja az érdeklődő közönséget, melynek keretében Tallián Mariann Törvényen kívüliek és Lázár Balázs Karantén(y)ek című kötete kerül a fókuszba. A két alkotó – és Rózsássy Barbara szerkesztő – már több közös projektben is részt vett, nevükhöz tucatnyi versszínházi előadás köthető.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.