Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A sokszínű gálaműsort Pataki András, a művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár ünnepi beszéde nyitotta meg, melyben főként az irodalom fontosságáról, az irodalom a világot megváltoztató, a környezetünket és életünket jobbá és szebbé tevő jellemvonásáról mesélt néhány anekdotikus és egyben megható történetet. Azok az emberek, akiknek a mindennapjaiban helyet kap az irodalom, másképp látják a világot, akik találkoznak az irodalom szépségeivel egy biztos talajon álló identitást építhetnek fel maguknak, ugyanakkor az irodalom segítségével a divergens gondolkodáshoz szükséges kompetenciáinkat is fejleszthetjük. Számára ez a felismerés már ötödik osztályos korában egyértelművé vált, hiszen, mint mondta: Arany Jánosnak köszönheti, hogy ilyen fiatalon sírni tudott a hazaszeretet miatt, egy életrajzi regénynek köszönhetően pedig megismerte Albert Schweitzer életét. ,,Nagyon valóságos és izgalmas olvasmányok voltak. Kinyílt az egész világ. Megismertem egy részét a magyar irodalomnak, a magyar történelmet, a kultúrát, amelynek részesei vagyunk, és amelyet jó volna, ha nem kellene notóriusan minden ponton visszatanulnunk. Jó lenne, ha velünk született értékként, evidenciaként jönne velünk.” Az helyettes államtitkár Tamási Áron Hazai tükör című elbeszélésének előadásával zárta köszöntőbeszédét.
A Magyar Írószövetség elnöke, Erős Kinga a magyar széppróza napjának hagyományba ültetéséről beszélt, hiszen, ahogyan kiemelte, ez az ünnep hat évvel ezelőtt a Magyar Írószövetség kezdeményezéseként indult, viszont azóta ezt a nemes indítványt több – a magyar kultúrát őrző – intézmény kezdte magáénak érezni, így mára már több mint száz helyen is ezen a napon ünnepelhetjük a magyar prózát és alkotóit. Az ünnep időpontja Jókai Mór születésnapjához kötődik, melynek elsődleges motivációja talán nem szorul magyarázatra: ,,Ő az első olyan professzionális író irodalomtörténetünkben, aki példakép lehet. Nemcsak az életműve okán, nemcsak a közéleti szerepei okán, hanem írói magatartása okán is. Egyszerre válhat példaképpé az olvasónak, és egyszerre válhat példaképpé a mai tollforgató ember számára is.”
Az ünnepi és köszöntőbeszédek után megismerhettük a novellaíró verseny résztvevőit: Döme Barbarát, Gerencsér Annát és Juhász Kristófot, a szépírói megmérkőzés zsűritagja pedig Mezei Katalin Kossuth-díjas író, költő, Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író, Szilágyi-Nagy Ildikó, a korábbi évek egyik versenyzője, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója, Toót-Holló Tamás irodalomtörténész, a Magyar Nemzet főszerkesztője, illetve Szentmártoni János Babérkoszorú-díjas író volt.
A gálának ez a pontja már hagyományosnak tekinthető, ebben a részben – ahogyan azt Erős Kinga is kiemelte – a játék örömét, ugyanakkor a professzionalitásnak a nagyszerűségét tapasztalhattuk meg. A verseny menetrendje szerint a novella címét Toót-Holló Tamás sorsolta ki. A műfaji megkötöttségen túl ezt az egyetlen szempontot kellett figyelembe venniük az alkotóknak: A bűntárs címmel írták meg műveiket, mindössze két óra alatt.
Amíg a szomszéd dolgozószobában az alkotók novellájuk megírásával igyekeztek, Völgyi Tóth Zsuzsa vezetésével bemutatták Az év novellái 2023 című antológiát. Első ízben a kötet legfiatalabb szerzőjének, Sarnyai Benedek Máténak az Elfedték magukat című novellarészletét hallhattuk Tallián Mariann színművésznő tolmácsolásában.
Völgyi Tóth Zsuzsa Erős Kingát és Bíró Gergelyt, a kötet két szerkesztőjét kérdezte az antológia létrejöttéről és a válogatás szempontjairól. Bíró Gergely hangsúlyozta: a könyv koncepciója nem változott az előző évekhez képest, mint mondta, mindig egyfajta értékrend mentén válogatják az írásokat, ezt az értékrendet pedig annak idején Oláh János, a Magyar Napló főszerkesztője ültette el bennük. A főszerkesztő mindig azokat az írásokat kereste a folyóiratok és könyvkiadók számára, amelyeknek van társadalmi vetületük, ezáltal elmélyítik az olvasóközönségnek a kollektív önismeretet. A műsorvezető kérdésére, hogy pontosan hogyan is történik egy ilyen szerkesztői munka, Erős Kinga válaszolt – aki egyúttal megragadta az alkalmat, hogy felhívja a figyelmet a folyóirat-kultúra sokszínűségére és arra a jelenségre is, ami egyedülálló a magyar irodalomban, hiszen a magyar irodalom folyóirat-centrikus irodalom. Tehát a szakma színtere elsősorban a folyóiratokban lelhető fel.
Az antológiában szereplő írások mindig az előző év folyóiratterméseiből kerülnek ki. Bíró Gergely a kétheti gyakoriságú lapok átolvasását vállalta, míg Erős Kinga a havi- és a negyedévente megjelenő lapokat böngészte, hogy rátaláljanak a 2022-ben írt legjobb alkotásokra. ,,Ez a kötet az irodalmi életünk és a közösségi életünknek a pillanatnyi lenyomata. Nagyon jó ez, hogy évről évre van egy ilyen látlelet. És pont ezért van az, hogy a legfiatalabbak, a pályakezdők, a Kossuth-díjasok mind-mind egyforma eséllyel indulnak, hogy alkotói szerzői legyenek ennek az antológiának, mert itt ezek a szempontok fontosak: mi volt irodalmi szempontból és az életünk szempontjából a legfontosabb téma vagy témák az adott évben” – magyarázta Erős Kinga.
Hogy a novellaíróknak legyen idejük befejezni írásukat, közel egy órán át tartó zenés műsorszám, a Tálas Áron trió és Szalóki Ági koncertje szórakoztatta a prózairodalmat ünneplő közönséget. A gálaműsor utolsó felvonásában az elkészült novellákat Dányi Krisztián színművész előadásában hallgathattuk meg. A zsűri egyhangú döntése alapján a győztes novellák sorrendjének kihirdetésére is sor került: harmadik helyezett Döme Barbara, a második Juhász Kristóf, míg a verseny díjnyertes novellája Gerencsér Anna tollából származott.
