Kedd délután tartották az Anyanyelvápolók Szövetsége legnagyobb múltú rendezvénysorozatának, A magyar nyelv hetének beharangozóját, melyen az intézmény munkatársai ismertették a program fontosabb részleteit a sajtó képviselőivel.
Az ötvenhét éves, magyar nyelvet ünneplő, többnapos rendezvény célja, hogy tündöklő fénybe állítsa az anyanyelvet, avagy néhány nap erejéig a magyar kultúra főszereplőjeként emlékezzen meg róla. S valóban, a kultúránk legfontosabb alapeleme a magyar nyelv és annak használata. Ez a kulcsgondolat kísérte végig a sajtótájékoztatón megszólaló szakértők beszédeit is.
,,A nyelvünkben, szavainkban ott van a múltunk, ott vannak a történelmi tapasztalataink, az élményeink. Az anyanyelvi védelemnek az egyik sarkalatos pontja éppen ezért az, hogy meg tudjuk-e őrizni a szókincsünket, s ezzel a saját kultúránkat azzal, ahogyan a világot látjuk” – kezdte beszámolóját Nyiri Péter, a Magyar Nyelv Múzeumának vezetője és az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke. A fiatalok megszólítása, illetve az anyanyelvünk felé való irányitásuk – a szabatos, választékos szóhasználaton túl – a világ és a saját történeteink megismerését is segíti. ,,Kevesebb a szó, kisebb a lélek” – idézte Gál Sándor szavait az alelnök, hiszen ha a fiatalok nem értik meg saját történeteiket, akkor kénytelenek vagyunk lemondani a nemzeti azonosságtudatunkról is. Egy ilyen gondolatmenetre hivatkozva mondta ki: ,,A nyelv nemzedékek kézfogása.” A magyar nyelv hetét idén április 11-e és 18-a között tartják, viszont a Magyar Nyelv Múzeuma – ahol minden nap a magyar nyelv napja és minden hét a magyar nyelv hete – egy hónapos programsorozattal tiszteleg anyanyelvünk előtt. Ebben az időszakban több évforduló megünneplésére is alkalom lesz – a kétszáz éve született Petőfi Sándorra az Átrepülök hosszában hazámon című vándorkiállítással, a százötven éves Kazinczy Ferenc-emlékcsarnokra és a tizenöt éves Magyar Nyelv Múzeuma születésnapjára pedig különböző, izgalmas rendezvényekkel emlékeznek. Ennek részeként szervezik meg a Kazinczy lábnyomán című vetélkedőt is, ahol általános és középiskolás diákok – Kazinczy útját követve – átgyalogolnak Sátoraljaújhelyről Széphalomig, miközben különböző állomásokon nyelvi-irodalmi feladatokat oldanak meg.
A kisebbségi nyelvekkel foglalkozó Pusztai János szombathelyi nyelvészprofesszor a magyar nyelv rohamos eltűnésének veszélyeiről számolt be. ,,Látom, hogy a kisebbségben élő nyelvekre milyen veszélyek leselkednek – és hogyha a nyelvük veszélyben van, akkor a nép is veszélyben van, legalábbis ami az identitásukat illeti.” Kevés olyan kivétel van a világon, ahol a többségi nemzet partnerként fogadja a kisebbségi lakosságot és a nyelvüket – ez viszont azt is jelenti, hogy a legtöbb kisebbségi csoport nem tud megfelelően fejlődni, nem tudja használni nyelvét és gyarapítani, megőrizni kultúráját. Mindeközben ehhez hasonló veszély ugyan nem, de a magyar nyelvet fenyegető probléma a Magyarországon élőket is érinti. Vannak olyan területek, ahol egyre kevesebb értéke van az anyanyelvünknek. A természettudományok, a műszaki és orvostudományok nem tartják fontosnak, hogy magyar nyelvű kutatómunkákat adjanak ki. ,,Ennek a következménye az, hogy elkezdődik a nyelv eróziója, kopása' – magyarázta a professzor. Hozzátette: – Ha én egy bizonyos területen nem fogom tudni használni a nyelvemet, akkor egyre több területen lemondok a nyelvemről.” Pusztai János arra is kitért, hogy a kétnyelvűséget érintő információk, melyek szerint a kétnyelvű családba születő gyerekek mentális zavartsággal küzdenek, tévhitnek számít. A professzor hangsúlyozza: temérdek tanulmány, vizsgálat és kutatás mutatja az ellenkezőjét, és mondja ki: a kétnyelvűség sokkal inkább épít, mint rombol. A magyar nyelv hetén mindkét előadása ezekhez a témákhoz kapcsolódva épül majd fel.
Dr. Bóna Judit egyetemi docens a záróünnepség szakmai előadására készül, melynek címe a Generációk nyelvhasználatának kutatása a változó világban. A beszédkutatással és fonetikával foglalkozó egyetemi tanárnő – a beszédképző szervek és pragmatikai készségek fejlődése nyomán – a különböző generációk beszédkészségét és annak változásait figyeli. ,,Ami nagyon izgalmas, hogy egy-egy generációnak a nyelve történeti vagy társadalmi szinten is változik.”
A sajtótájékoztatót Kerekes Barnabás, az Anyanyelvápolók Szövetsége másik alelnökének gondolatai zárták. A különleges, anyanyelvünket őrző és ápoló mozgalmak – versenyek és táborok – számszerűsített felsorolását követően az Ismerős Arcok nevű együttes Fenyők című dalszövegét idézte: ,,Ameddig azok döntik / Mi ültetjük addig a fenyőt.” Emellett Deme László professzor Diófát ültetek című kötetét is felidézte – mondván, tudjuk: a diófát nem magunknak, a saját korosztályunknak ültetjük, hanem mindig az utánunk következőknek. ,,Legyen ez a két jelkép most itt nekünk: egy fenyő, és egy diófa.”
„Neked is szabadnak kellene lenned” – írja Demeter Szilárd a Petri György különbözése című kötet rendhagyó előszavában. A szabadság megszállottjának lenni mindig is kiváltságos helyzet volt a magyar irodalomban, Petri számára pedig ez maga az irracionalitás: „egzisztenciális döntéseim – társválasztásaim és pályaválasztásom – mindig irracionális ugrások voltak a sötétbe” – olvashatjuk az egyik vele készített interjúban. Hát ez Petri.
Az Országos Széchenyi Könyvtár és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös rendezvényére látogathatott el hétfő délután az érdeklődő közönség, melynek keretében az 550 éve, egész pontosan 1473. június 5-én befejezett első magyar könyvre, s ezen belül is főként Hess András munkásságára emlékeztek, a Magyar Kultúra magazin Könyv lapszámának bemutatóján. A rendezvény zenei közreműködője Heinczinger Mika, a Liszt-díjas Misztrál együttes tagja volt.
Hétfőn, június 5-én, 16.30-tól az Országos Széchényi Könyvtárban mutatják be a Magyar Kultúra magazin legújabb, májusi, Könyv címmel megjelent számát, amely – egyebek közt – izgalmas interjúkat is tartalmaz. A magazinban olvashatunk a nemzeti könyvtárban folyó munkáról, a Budai krónika friss hasonmás kiadásáról, olvasás-népszerűsítésről, de a könyvről mint fizikai tárgyról is.
Három ok miatt vagyunk ma itt az összenyitott Károlyi-kert avatóján.
1. Amikor lassan bő négy évvel ezelőtt átvettem a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatását, akkor még volt udvara. Vagyis ha egészen őszintén akarok fogalmazni: akkor itt egy kerítéssel elzárt zugparkoló üzemelt. Kinéztem az irodám ablakán, és néma autók gyűrűjében csak Petőfi szobrát láttam, mint akit a parkolóban felejtettek.
Mezey Katalin Kossuth-díjas, a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett költő, író 80. születésnapjára invitálta vendégeit a Magyar Írószövetség a Benczúr-házba, ahol többen is köszöntőt mondtak az ünnepelt tiszteletére. Az ünnepély első felében Mezey Katalin különböző alkotói korszakokból válogatott verseit hallgathatta meg a közönség Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek előadásában, amely Gere Attila pompás zenei műsorával egészült ki.
Teljes terjedelmében eddig még sosem publikált Petri György-interjúkötet jelent meg a Kertész Imre Intézet gondozásában a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK Alapítvány) és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös kiadásában. A kötet előszavát Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója írta.
A fenti mottóval vette kezdetét csütörtökön a Páskándi Géza író születésének 90. évfordulóján az a szoboravatás, amelynek helyszíne a Budapesti Unitárius Egyházközség belső udvara volt, a Nagy Ignácz utca 2. szám alatt. A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, a Gózon Gyula Kamaraszínház és a Petőfi Kulturális Ügynökség jóvoltából megvalósult emlékműállítás avatórendezvényén elsőként Elekes Botond, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének főgondnoka köszöntötte az egybegyűlteket.
Moralitását az ember adja – mondta Korom Gábor a tegnapi Magyar Kultúra közönségtalálkozón Szegeden. A Grand Café mozitermében izgalmas előadást hallgattunk, amelyen Bonczidai Éva főszerkesztő és Döme Barbara főszerkesztő helyettes mutatták be – Szegeden most először – a magazint.
Folytatódott a 20. századi szerzők köré épülő megemlékezés a MOM Kulturális Központban, melynek ez alkalommal, a 95 éve született Juhász Ferenc élete, alakja, illetve alkotói munkássága volt a téma. A bemutatón Csányi Vilmos, Féner Tamás, Zalán Tibor, Hámori Gabriella és a költő lánya, Juhász Anna voltak a színpadon.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyama 5. száma megidézi Barabás Zoltán költő, újságíró, szerkesztő, a Várad folyóirat egyik alapítója emlékét, aki hetven éve született Nagyváradon és 2015. május 24-én hunyt el szülővárosában. A lapindító Restitutio in integrum sorozatban a sokkötetes poéta egyik legjelentősebb verse, a Maradásom kell-e még? című olvasható.