A Petőfi-bicentenárium megannyi megemlékezését is figyelembe véve az a sommás megállapítás tehető, hogy az idén tízéves TulipánTündér Produkció, illetve a MySpace Produkció koprodukciójában színre vitt szabadakarat>>>> című koncertszínházi előadás méltán nyerheti el az emlékév egyik legkiemelkedőbb produkciójának címét. Nemcsak azért, mert a szabadakarat>>>> nyitó előadása – melyen általában áll vagy bukik egy produkció megítélése – bravúros sikert aratott, s nem is kizárólag a színészek, előadók páratlan teljesítményének köszönhetően – önmagában ugyanis ez még igencsak kevés lenne –, sokkal inkább a történetmesélés egyedisége határozta meg a sikerességet.
Almási-Tóth András, a szabadakarat>>>> rendezője, s egyben a szövegkönyv jegyzője, levetkőzve a hagyományos Petőfi-ábrázolást, három idősíkon, illetve különböző helyszíneken keresztül mutatta be a két fiatal, Petőfi és Júlia szerelmét és lelki vívódását. Váltakoznak az 1849 júniusától 1850 nyaráig, 1839–1841-ig és 1848 júliusától 1849 júniusáig zajló cselekmények, folyamatosan ugrálunk az időben, s ha az elején ez még egy kis zavart is eredményez, a szemfüles néző így is hamar össze tudja rakni a szerteágazó mozaikképet. Petőfi válaszút elé állítása – karddal vagy tollal szolgálhatja-e jobban a hazát? –, a döntésképtelenség, a megfelelési kényszer és a szabadság utáni vágy motívumai mellett Szendrey Júlia alakja és személyes története ugyanolyan hangsúlyossá válik. Júlia személye ugyanis nem pusztán Petőfivel való kapcsolatában értelmezhető; maga az előadás is rávilágított, hogy egy művelt és határozott nőről van szó, aki ha kellett, rázáratta az ajtót a karddal lövöldözni induló hóbortos férjre. A produkció tematikájának kulcskérdései mégis talán a következők lehetnek: miért és kiknek a hatására gondolta úgy a „lánglelkű, ám gyenge fizikumú” költő, hogy helye van a katonasorban vagy a csatatéren? És mégis hogyan valósulhat meg a „szabadság és a szerelem” utópikus képzete, ha épp a szabad akarat hiányzik? Az előadás persze számos más értelmezési lehetőséget is megenged. S talán pont ez a lényeg. Mindenki szabadon dönthet arról, hogyan rakja össze a történetet.
A darab különlegessége, hogy az Insta- és TikTok-videók látványvilágát megidézve a fiatal generáció zenei és prózai nyelvén kommunikál célközönségével. Az előadás prózai főszereplőit Staub Viktória és Tóth Mátyás alakította, míg zenei téren Júlia szerepében Schoblocher Barbarát, a Blahalouisiana együttes énekesnőjét, Petőfiként pedig Ember Márkot hallhattuk énekelni. Az említett főszereplők játékában tökéletesen kirajzolódott a fiatal reformkori celebpár korántsem hétköznapi élete; s a rajongótábor többszöri megjelenése mellett külön hitelessé tette a mai szemszögből felvázolt történetet a „haterek” kommentszerű gyűlölködése. Az ilyesfajta kortárs, formabontó darabok gyakori rákfenéje, hogy a szövegkönyvírók által megkreált szövegvilág talán távolabbra is esik a ló túloldalánál, s igencsak dicséretes, hogy a Szabadakaratban ez a negatívum sem érhető tetten. Így a „durcás vers” vagy a „Csokonai-style” kifejezés egyáltalán nem hat túlzóan, megfelelően illeszkedik az előadásba.
A prózai vonal mellett pedig éppolyan hangsúlyos a párhuzamosan haladó zenei történetmesélés is. Bella Máté, a darab zenei producere egy korábbi sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a legfiatalabb generáció zenei nyelvén megszólaló történet egyfajta kísérlet is egyben a magyar zenés színház műfaji kereteinek kiterjesztésére. S bár még nem tudni, milyen hatásai lesznek e kísérletnek a hazai zenés színház jövőjére, azt azonban bátran kijelenthetjük, a mai pop-rock és alternatív rock, csakúgy, mint az új hullámos magyar rap, AKC Misi (Vellinger Mihály) és Filo (Fuchs Benjámin) képviseletében, eddig nem látott színben tüntette fel a már legendássá vált reformkori történetet.
Összegezve, Petőfi és Júlia személyében – köszönhetően többek között a Kiss Márk által tervezett nagyszerű jelmezeknek – egyszerre volt jelen a rock & roll életstílus és a véleményformáló rapper; mi, nézők pedig néhol egy humoros show-műsor kellős közepében találjuk magunkat, majd tombolunk egy-egy nagyszerű zenére. Petőfi átdolgozott, de felismerhető megzenésített versei szintén különlegessé tették a darabot, s a nézőközönség végre-valahára úgy nyerhetett betekintést a reformkor eseményeibe, hogy közben otthonosan érezhette magát benne.
Az előadás bravúros és egyben felszabadító, mintha csak egy koncertről sétált volna ki az ember, de ennél mégis jóval többet kapott: megismerhette az útját kereső huszonévest, aki akár korunk fiatalja is lehetne, vagy azt az erős fiatal lányt, akinek hirtelen kellett felnőnie és komoly döntéseket meghoznia. De pontosan ez a szabadakarat>>>> szépsége; hogy mindenki maga döntheti el, mit visz haza belőle.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.