Ilyés Krisztinka: Emlékérme-kibocsátás a Himnusz 200. évfordulójára

A magyar kultúra napját 1989 óta január 22-én ünnepeljük, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz című versét. Így, a kétszáz éve született Petőfi Sándor és Madách Imre mellett, nemzeti imánk megszületésének 200. évfordulója is 2023. január 22-e.

A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget. Fontos időszakok megjelölésével idézte meg Petőfi Sándor, Madách Imre, Kisfaludy Károly – akihez egyébként a 175 éves honvéd szavunk is köthető – Erkel Ferenc, Vörösmarty Mihály alakját azzal a céllal, hogy érzékeltesse az elhangzott nevek nagyságát, hiszen munkálkodásuk 25 évnyi teljesítménye mind a mai napig meghatározza a modern magyar identitást. A pénzhordozó eszközön megörökített költemény kettős értékét is kiemelte a főigazgató: „A Himnusz nem csereszabatos. Kétszáz éve eszi befelé magát a magyar életbe, és úgy gondolom, a következő kétszáz évben is minden ünnepi alkalomkor, minden határhelyzetben ezzel a fohásszal fogunk fordulni a magyarok Istenéhez.”

Hergár Eszter, a Magyar Nemzeti Bank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója rövid beszédében összefoglalta, hogy az MNB meghatározó és jelentős feladatának tekinti az értékőrzés, a figyelemfelkeltés és az ismeretterjesztés kulturális missziójának felvállalását, s ez okból az intézmény már 1968 óta bocsát ki emlékérméket az ország kiemelkedő kulturális, történelmi és tudományos évfordulóira.

A szóban forgó emlékérem előoldalán Kölcsey félalakos portréja, egy – a költő szerzőségére utaló – korabeli toll, a Hymnus felirat és a vers keletkezésének évszáma szerepel. Ugyancsak ezen az oldalon fedezhetők fel a kötelező kellékek, többek között a Magyarország felirat, a verdejel, valamint az értékjelzés és a 2023-as verési évszám is. Az érem hátoldalán a nemzeti dal szövegének részlete és Magyarország ikonikus tájegységeire utaló képi elemek körpanoráma-ábrázolása látható.

Az emlékérmék hivatalos kibocsátása után átadták az emlékérmék első tiszteletpéldányait, melyet Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, az emlékérmék tervezője, Soltra E. Tamás szobrászművész és az emlékérmék tematikai szakértői, Kovács Ida irodalmi muzeológus, valamint Gyapay László irodalomtörténész vehetett át. 

Ezt követően Soltra E. Tamás, az emlékérem tervezője az érmék két oldalán feltüntetett motívumokról és az érmetervezés rejtelmeiről szóló szinopszisában ismertette a legfontosabb tudnivalókat, hogy milyen munkafolyamatok előzték meg a most már kézzelfogható érmék megalkotását. „Az emlékérme műfaja nagyon összetett, semmihez nem hasonlítható. Egyszerre felel meg a pénz hivatalos mivoltának és egy missziónak, hogy értékeket közvetít.” A pénzverés módszere izgalmas, hiszen annak lehetünk tanúi, ahogyan az ütésre reagálva az érem hidegen cseppfolyósodik, és szerkezete teljesen átalakul, de különlegessége abban is keresendő, hogy „a verés által az érem kilép az időből”.

Az ünnepélyt Gusztin Rudolf zenetörténész előadása zárta, mely a Kölcsey-vers keletkezésének történetét és a Himnusz zenemű sorsának alakulását mutatta be az érdeklődőknek. A zenetörténész a Magyar narancs című filmre, illetve a filmben elhangzott idézetre hivatkozva indította bemutatóját, ugyanis, mint mondta, hasonló kijelentés következtében született meg a Kölcsey-vers megzenésített változata, a mai magyarság himnusza: „Kiadtuk a jelszót, hogy legyen magyar nemzeti énekünk, és lett magyar nemzeti énekünk.”

A 19. századi embernek mindaddig nem volt saját himnusza, amíg 1844-ben Bartay András, a Nemzeti Színház korabeli igazgatója által meghirdetett pályázat nyertesét ki nem hirdették. A bírálóbizottság egyhangú döntése a Regélő Pesti Divatlap május 12-i számába jelent meg, ettől az időpontól datálhatjuk hivatalosan is himnuszunk megzenésített változatának megszületését. Erkel Ferenc eredeti pályaművének sikere főleg a magyaros, népies elemek használatának volt köszönhető, amelyek mára már teljesen lekoptak a zeneműről. „Erkel megírta, a nép pedig magához igazította” – mesélte Gusztin Rudolf.