Ruhák, irodalom, zene és rengeteg sok emlék – ezekből épült a Kattarzis Irodalmi Divatszalon októberi beszélgetése, melyet egy tudósításban elmesélni aligha lehet. Vannak olyan történetek, amelyeket megélni kell a lejegyzés helyett – s valahol ez az élmény is a létezésben, a jelenlevésben tudott valóban kiteljesedni. Mégis érdemesnek tartanám, hogy ennek az emlékképnek egy aprócska szeletét szavakba öntsem, hátha a következő alkalomra más is kedvet kap egy balatonfüredi kiránduláshoz.
Az est házigazdái – Zoób Kati, Bonczidai Éva és Kiss Ferenc – a meghívott vendéggel, Szikora János Jászai Mari-díjas rendező, színész, érdemes művésszel együtt a Magyar Kultúra magazin Emlék lapszámából kiindulva osztották meg, miért is fontosak azok a pillanatok, melyeket az idő múlásával sok esetben – akaratunk ellenére is, de – a feledés bugyrába taszítunk. Ez a kérdés közel sem olyan egyszerű, mint amennyire relevánsnak tűnik, s talán épp ezért nem is a megválaszolása, hanem épp e témakör körüljárása vált az est sarokpontjává. Olyan öntükröt, amit ez a négy kiváló ember állított elénk, kevésszer tapasztalhattunk életünk során. A Partitúra galériában ülők közül – azt hiszem, bátran kijelenthetem – nem volt olyan személy, aki a kétórai gondolkodás alatt legalább egyszer ne kereste volna fel gyerekkori énjét, aki ne kötötte volna össze a múltját a jelenével, s aki ne töprengett volna el a Szikora János és Zoób Kati egyik közös munkáján, Az eltűnt idő nyomában színpadra állításán keresztül megidézett prousti belső időfelfogás mikéntjéről.
Ebben a meghitt és idillinek mondható állapotban hangzott el az az eget rengető, de a maga egyszerűségében helytálló kérdés is: ki mit csomagolna el, az élete melyik darabkáját tenné bele egy ma készülő időkapszulába? Ennek a kérdésnek a megválaszolása pedig, úgy gondolom, megér majd egy újabb felütést, egy újabb nekifutást és közös gondolkozást.
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.
A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.
A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.
Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.