A negyedik PesText nemzetközi fesztivál második napjának tematikáját a kortárs képregények különleges és sokszínű világa határozta meg. A programsorozatok első szemelvényén, a Három Holló rendezvénytermében látható képregény-kiállítás megnyitójára öt alkotó munkáiból válogattak.
Az összegyűlteket Szép Eszter köszöntötte, aki röviden jellemezte a kiállításra kiválasztott képregényrészleteket. Oravecz Gergő több évet felölelő oldalai arra mutatnak rá, hogy az önéletrajzi képregények folyamatosan átalakulhatnak egy társszerzős kollaboratív képregénykészítési gyakorlattá. Hannah Berrynek három képregénykönyve jelent meg; az alkotó egyedisége abból fakad, hogy sokféle műfajjal játszik. Cserkuti Dávid képregényei közül egy Petri György-versadaptációt is kiállítottak, de hasonló fontos munkájaként volt látható egy részlet a Hunyadi Mátyás ifjú koráról szóló képregény-sorozatából is.
A következő két képregényírót, Marjai Petrát és Marabut Szekeres Nikolett kérdezte témákról, alkotási folyamatokról, inspirációról. Szekeres Nikolett elsőként Marjai munkásságának két jellegzetességét emelte ki: az alkotónő képregényeinek egyszerre van festői és költői hatásuk. A kiállított darabok között szerepelt egy hosszabb sorozat két része, amely az erdélyi költővel, Győrfi Katával való közös projekt eredményeként készült. Marjai elmondta, főként a zine műfajában szeret és tud kényszerek és megfelelések nélkül alkotni, hiszen ott a hagyománybeli megkötések, a különböző elvárások – a szövegbuborékok és a panelek használata – nem számítanak elsődleges feltételeknek.
A kiállítás utolsó szegmenségben Marabu képregényírói munkásságát ismerhette meg jobban a nézőközönség. Az alkotó rögtön az elején tisztázta, ő nem hasonlítható össze az előtte megszólaló kolléganőjével, hiszen ő nem művészi érzésekkel alkot: „alkalmazott grafikus, alkalmazott karikaturista vagyok. Tehát nem keresem a megfelelő felületet, hanem van egy felület, ahova meghívnak, én meg rajzolok.” Egy ilyen munka és az ahhoz kapcsolódó témák az adott felkérésekhez igazodnak, amelyek többnyire – főként az utóbbi időben – a politikai életre fókuszálódtak. Ezért, bár Marabu maga is a médiának dolgozik, onnan gyűjti a gondolatokat, az inspirációt – de hozzátette, sajnos épp emiatt nem tud kimaradni a mindennapi hírözönből.
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.
A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.
A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.
Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.