A negyedik PesText nemzetközi fesztivál második napjának tematikáját a kortárs képregények különleges és sokszínű világa határozta meg. A programsorozatok első szemelvényén, a Három Holló rendezvénytermében látható képregény-kiállítás megnyitójára öt alkotó munkáiból válogattak.
Az összegyűlteket Szép Eszter köszöntötte, aki röviden jellemezte a kiállításra kiválasztott képregényrészleteket. Oravecz Gergő több évet felölelő oldalai arra mutatnak rá, hogy az önéletrajzi képregények folyamatosan átalakulhatnak egy társszerzős kollaboratív képregénykészítési gyakorlattá. Hannah Berrynek három képregénykönyve jelent meg; az alkotó egyedisége abból fakad, hogy sokféle műfajjal játszik. Cserkuti Dávid képregényei közül egy Petri György-versadaptációt is kiállítottak, de hasonló fontos munkájaként volt látható egy részlet a Hunyadi Mátyás ifjú koráról szóló képregény-sorozatából is.
A következő két képregényírót, Marjai Petrát és Marabut Szekeres Nikolett kérdezte témákról, alkotási folyamatokról, inspirációról. Szekeres Nikolett elsőként Marjai munkásságának két jellegzetességét emelte ki: az alkotónő képregényeinek egyszerre van festői és költői hatásuk. A kiállított darabok között szerepelt egy hosszabb sorozat két része, amely az erdélyi költővel, Győrfi Katával való közös projekt eredményeként készült. Marjai elmondta, főként a zine műfajában szeret és tud kényszerek és megfelelések nélkül alkotni, hiszen ott a hagyománybeli megkötések, a különböző elvárások – a szövegbuborékok és a panelek használata – nem számítanak elsődleges feltételeknek.
A kiállítás utolsó szegmenségben Marabu képregényírói munkásságát ismerhette meg jobban a nézőközönség. Az alkotó rögtön az elején tisztázta, ő nem hasonlítható össze az előtte megszólaló kolléganőjével, hiszen ő nem művészi érzésekkel alkot: „alkalmazott grafikus, alkalmazott karikaturista vagyok. Tehát nem keresem a megfelelő felületet, hanem van egy felület, ahova meghívnak, én meg rajzolok.” Egy ilyen munka és az ahhoz kapcsolódó témák az adott felkérésekhez igazodnak, amelyek többnyire – főként az utóbbi időben – a politikai életre fókuszálódtak. Ezért, bár Marabu maga is a médiának dolgozik, onnan gyűjti a gondolatokat, az inspirációt – de hozzátette, sajnos épp emiatt nem tud kimaradni a mindennapi hírözönből.
Vajon miként rezonál a Kárpát-medence és a diaszpóra kortárs magyar festőművészeinek lelkében a kétezer éves téma, Krisztus születésének misztériuma? Milyen képi világot álmodnak vászonra ma, 2023-ban, megidézve a szent szöveget? Ezekben a kérdésekben fogalmazódott meg a Krisztus-kiállítás létrehozásának alapgondolata.
Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.
A Magyar Írószövetség, az Orpheusz Kiadó és az Arany János Alapítvány kettős könyvbemutatóra invitálja az érdeklődő közönséget, melynek keretében Tallián Mariann Törvényen kívüliek és Lázár Balázs Karantén(y)ek című kötete kerül a fókuszba. A két alkotó – és Rózsássy Barbara szerkesztő – már több közös projektben is részt vett, nevükhöz tucatnyi versszínházi előadás köthető.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.