Ilyés Krisztinka: Szöllősi Mátyás Szabad című verseskötetének bemutatója

2022. október 15., 09:19
Darvasi Ferenc, Szöllősi Mátyás, Péczely Dóra

Az idei Margó Irodalmi Fesztivál első napján Szöllősi Mátyás Szabad című verseskötetével is megismerkedhetett az olvasóközönség. A szerzőt és a kötet szerkesztőjét, Darvasi Ferencet Péczely Dóra szerkesztő és kritikus kérdezte a közös munkáról, a versgyűjtemény összeállításának különböző metódusairól.

A kötetcímadó vers felolvasása után Péczely a szabadság témakörhöz kapcsolódóan érdeklődött: mit jelent Szöllősi számára a szabadság terminusa, és mindez hogyan kötődik a címválasztáshoz? A költő bevallotta, a könyv eredeti címe a ciklus utolsó címével lett volna azonos, viszont Darvasival arra a megállapodásra jutottak, hogy a Szégyenlős álmok nem fedné le a teljes gyűjtemény egészét. Szöllősi a Gyulladás ciklust emelte ki mint szignifikáns egységet: „ezek a kötet legkorábbi versei, a betegség folyamatának elég szikár és lényegre törő dokumentációjaként tekintek én magam is rájuk. A betegségtől való megszabadulás vagy az ezzel való megküzdés meghatározó volt a többi vers megírásának szempontjából is.”

A beszélgetés során a szerző írói karrierjének egyes állomásaira is kitértek: Szöllősi lírai művekkel indította pályafutását, de viszonylag hamar átnyergelt a prózára, ennek ellenére – ahogy Péczely is kiemeli – eléggé nagy és átfogó verseskönyvről, verséletműről van szó, ahogy ezt már a Válogatott és új versek alcím is mutatja. Ennek apropóján a kritikus főként arra volt kíváncsi, milyen munkafolyamatokon ment keresztül a kötet szerkesztése, és milyen szempontok alapján történt a válogatás. Darvasi Ferenc elmondása szerint Szöllősi már egy alapválogatással fordult hozzá, amiből kiindulhattak – végül több kör lefutása után megegyeztek a ciklusokban, a versek sorrendjében.

A kötet tizenöt évet felölelő versanyaga – ugyan egy része hamarabb is megjelenhetett volna – most került abba az állapotába, hogy Szöllősi reményei szerint komoly munkává ért. Péczely Dóra – a több évet magába foglaló időszak ellenére – a könyv egységes nyelvezetét is kihangsúlyozta. A köztük lévő munkakapcsolat és barátság abban is megerősítette a kritikust, hogy a tudatos alkotói hozzáállásnak köszönhető mindaz, hogy kiteljesedni látszik a Szöllősi Mátyás művészete.

Brunszkó László, Szabó Imola Julianna, Szöllősi Mátyás, Darvasi Ferenc

Két újabb vers elhangzása után a költő életművében megjelenő költészet és képzőművészet kapcsolatát is boncolgatták, amely főként az utolsó, már említett Szégyenlős álmok ciklusban mutatkozik meg leginkább. A képalkotás fontossága a szerző fotós intuícióival is szorosan összefügg, de hasonlóan közel érzi magához a rajz, illetve a festészet kínálta kifejezési formákat is. Így az sem meglepő, hogy a könyvborító is épp olyan hosszú gondolkodási és szerkesztési fázisokon ment keresztül, mint a kötet versei. Az összegyűjtött lehetőségek közül Szöllősi egyik saját fényképére esett a választás, a gyimesi völgyről készült fotó több értelmezési alternatívát is kínál az olvasóknak. 

A beszélgetés egy szép kezdeményező gesztus bejelentésével zárult: Szöllősi két képzőművészt, Szabó Imola Juliannát és Brunszkó Lászlót kérte fel, hogy egy általuk kiválasztott versnek a képadaptációját bocsássák árverésre, a befolyt összeggel támogatva egy-egy kárpátaljai családot.