Az idei Margó Irodalmi Fesztivál első napján Szöllősi Mátyás Szabad című verseskötetével is megismerkedhetett az olvasóközönség. A szerzőt és a kötet szerkesztőjét, Darvasi Ferencet Péczely Dóra szerkesztő és kritikus kérdezte a közös munkáról, a versgyűjtemény összeállításának különböző metódusairól.
A kötetcímadó vers felolvasása után Péczely a szabadság témakörhöz kapcsolódóan érdeklődött: mit jelent Szöllősi számára a szabadság terminusa, és mindez hogyan kötődik a címválasztáshoz? A költő bevallotta, a könyv eredeti címe a ciklus utolsó címével lett volna azonos, viszont Darvasival arra a megállapodásra jutottak, hogy a Szégyenlős álmok nem fedné le a teljes gyűjtemény egészét. Szöllősi a Gyulladás ciklust emelte ki mint szignifikáns egységet: „ezek a kötet legkorábbi versei, a betegség folyamatának elég szikár és lényegre törő dokumentációjaként tekintek én magam is rájuk. A betegségtől való megszabadulás vagy az ezzel való megküzdés meghatározó volt a többi vers megírásának szempontjából is.”
A beszélgetés során a szerző írói karrierjének egyes állomásaira is kitértek: Szöllősi lírai művekkel indította pályafutását, de viszonylag hamar átnyergelt a prózára, ennek ellenére – ahogy Péczely is kiemeli – eléggé nagy és átfogó verseskönyvről, verséletműről van szó, ahogy ezt már a Válogatott és új versek alcím is mutatja. Ennek apropóján a kritikus főként arra volt kíváncsi, milyen munkafolyamatokon ment keresztül a kötet szerkesztése, és milyen szempontok alapján történt a válogatás. Darvasi Ferenc elmondása szerint Szöllősi már egy alapválogatással fordult hozzá, amiből kiindulhattak – végül több kör lefutása után megegyeztek a ciklusokban, a versek sorrendjében.
A kötet tizenöt évet felölelő versanyaga – ugyan egy része hamarabb is megjelenhetett volna – most került abba az állapotába, hogy Szöllősi reményei szerint komoly munkává ért. Péczely Dóra – a több évet magába foglaló időszak ellenére – a könyv egységes nyelvezetét is kihangsúlyozta. A köztük lévő munkakapcsolat és barátság abban is megerősítette a kritikust, hogy a tudatos alkotói hozzáállásnak köszönhető mindaz, hogy kiteljesedni látszik a Szöllősi Mátyás művészete.
Két újabb vers elhangzása után a költő életművében megjelenő költészet és képzőművészet kapcsolatát is boncolgatták, amely főként az utolsó, már említett Szégyenlős álmok ciklusban mutatkozik meg leginkább. A képalkotás fontossága a szerző fotós intuícióival is szorosan összefügg, de hasonlóan közel érzi magához a rajz, illetve a festészet kínálta kifejezési formákat is. Így az sem meglepő, hogy a könyvborító is épp olyan hosszú gondolkodási és szerkesztési fázisokon ment keresztül, mint a kötet versei. Az összegyűjtött lehetőségek közül Szöllősi egyik saját fényképére esett a választás, a gyimesi völgyről készült fotó több értelmezési alternatívát is kínál az olvasóknak.
A beszélgetés egy szép kezdeményező gesztus bejelentésével zárult: Szöllősi két képzőművészt, Szabó Imola Juliannát és Brunszkó Lászlót kérte fel, hogy egy általuk kiválasztott versnek a képadaptációját bocsássák árverésre, a befolyt összeggel támogatva egy-egy kárpátaljai családot.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.