Az idei Margó Irodalmi Fesztivál első napján Szöllősi Mátyás Szabad című verseskötetével is megismerkedhetett az olvasóközönség. A szerzőt és a kötet szerkesztőjét, Darvasi Ferencet Péczely Dóra szerkesztő és kritikus kérdezte a közös munkáról, a versgyűjtemény összeállításának különböző metódusairól.
A kötetcímadó vers felolvasása után Péczely a szabadság témakörhöz kapcsolódóan érdeklődött: mit jelent Szöllősi számára a szabadság terminusa, és mindez hogyan kötődik a címválasztáshoz? A költő bevallotta, a könyv eredeti címe a ciklus utolsó címével lett volna azonos, viszont Darvasival arra a megállapodásra jutottak, hogy a Szégyenlős álmok nem fedné le a teljes gyűjtemény egészét. Szöllősi a Gyulladás ciklust emelte ki mint szignifikáns egységet: „ezek a kötet legkorábbi versei, a betegség folyamatának elég szikár és lényegre törő dokumentációjaként tekintek én magam is rájuk. A betegségtől való megszabadulás vagy az ezzel való megküzdés meghatározó volt a többi vers megírásának szempontjából is.”
A beszélgetés során a szerző írói karrierjének egyes állomásaira is kitértek: Szöllősi lírai művekkel indította pályafutását, de viszonylag hamar átnyergelt a prózára, ennek ellenére – ahogy Péczely is kiemeli – eléggé nagy és átfogó verseskönyvről, verséletműről van szó, ahogy ezt már a Válogatott és új versek alcím is mutatja. Ennek apropóján a kritikus főként arra volt kíváncsi, milyen munkafolyamatokon ment keresztül a kötet szerkesztése, és milyen szempontok alapján történt a válogatás. Darvasi Ferenc elmondása szerint Szöllősi már egy alapválogatással fordult hozzá, amiből kiindulhattak – végül több kör lefutása után megegyeztek a ciklusokban, a versek sorrendjében.
A kötet tizenöt évet felölelő versanyaga – ugyan egy része hamarabb is megjelenhetett volna – most került abba az állapotába, hogy Szöllősi reményei szerint komoly munkává ért. Péczely Dóra – a több évet magába foglaló időszak ellenére – a könyv egységes nyelvezetét is kihangsúlyozta. A köztük lévő munkakapcsolat és barátság abban is megerősítette a kritikust, hogy a tudatos alkotói hozzáállásnak köszönhető mindaz, hogy kiteljesedni látszik a Szöllősi Mátyás művészete.
Két újabb vers elhangzása után a költő életművében megjelenő költészet és képzőművészet kapcsolatát is boncolgatták, amely főként az utolsó, már említett Szégyenlős álmok ciklusban mutatkozik meg leginkább. A képalkotás fontossága a szerző fotós intuícióival is szorosan összefügg, de hasonlóan közel érzi magához a rajz, illetve a festészet kínálta kifejezési formákat is. Így az sem meglepő, hogy a könyvborító is épp olyan hosszú gondolkodási és szerkesztési fázisokon ment keresztül, mint a kötet versei. Az összegyűjtött lehetőségek közül Szöllősi egyik saját fényképére esett a választás, a gyimesi völgyről készült fotó több értelmezési alternatívát is kínál az olvasóknak.
A beszélgetés egy szép kezdeményező gesztus bejelentésével zárult: Szöllősi két képzőművészt, Szabó Imola Juliannát és Brunszkó Lászlót kérte fel, hogy egy általuk kiválasztott versnek a képadaptációját bocsássák árverésre, a befolyt összeggel támogatva egy-egy kárpátaljai családot.
Február 18-án – Jókai Mórra emlékezve – ünnepeljük a magyar széppróza napját, s e napon ünnepelte idén a Magyar Írószövetség is a magyar irodalmat és prózaíróit: az intézmény egy egész délutáni programsorozattal készült a szépírók, ugyanakkor az irodalmat kedvelők számára, ahol többek között az írószövetség által kiadott novellagyűjtemény bemutatójának és ezzel párhuzamosan egy novellaíró versenynek lehettünk a szem- és fültanúi.
A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe: Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő poéta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
Teljes a Panoráma Színpad programja, és még három tucat előadót jelentett be a Művészetek Völgye, amely július 21. és 30. között várja a fesztiválozókat a nyár legszínesebb tíz napjára Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre.
A KMI 12 című program részeként a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága 2020 óta minden évben kiválaszt tizenkét kortárs szakmailag elismert szerzőt, illetve pályakezdő alkotót, hogy a program által nyújtott lehetőségekkel segítse irodalmi pályafutásukat, karrierjük építését.
Cristian Mungiu a kortárs román film egyik legfontosabb rendezője. Február 9. és 12. között, R. M. N. című új filmjének magyarországi bemutatójához kapcsolódva, az Uránia Nemzeti Filmszínházban négy filmből álló retrospektív vetítéssorozatot láthatnak Mungiu alkotásaiból az érdeklődők.
A kétszázéves jubileum alkalmából a Magyar Nemzeti Bank a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésével Himnusz megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérmék hivatalos kibocsátásának alkalmából megrendezett eseményen elsőként Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte az összegyűlt ünneplő közönséget.
A 2023-as esztendő több szempontból is ünnepi évnek számít, hiszen Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulója mellett Kölcsey Ferenc kétszáz éve befejezett alkotását, a Himnuszt is ünnepeljük, a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulójával egyetemben. A Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Honvédség közös ünnepségének a Szentendrei Helyőrségtámogató Parancsnokság Művelődési Központja volt a helyszíne.
Amint már arról beszámoltunk, január 13-án hivatalosan is megnyílt a Költő lenni vagy nem lenni című új és állandó kiállítás, melyet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából alkottak meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum színes, egész napon át tartó programsorozattal várja vendégeit január 14-én, a Petőfi szabadnapon. Portálunkon folyamatosan frissülő cikkel számolunk be a különböző előadásokról, foglalkozásokról és egyéb izgalmas eseményekről.