A Viktória-tóban rengeteg a hal, miután túlszaporodott a nílusi sügérállomány, aminek a halászatból élő lakosság akár örülhetne is. A térség megélhetése ugyanis erősen függ a kontinens legnagyobb édesvízi tavától, s ezzel összefüggésben a benne élő halállománytól. De akkor mégis miért kell sürgősen nemzetközi segítséget kérni a tó megmentése érdekében? És miért összegzi ilyen kétségbeesve a helyzetet a helyszínre érkező kutatócsoport vezetője, a neves halbiológus, dr. Simon Péter, hogy ,,sok a hal, és éheznek az emberek.” Mi lehet az oka a látszólagos önellentmondásnak?
Oberczián Géza A küldöttek című, valós eseményen alapuló regénye Kelet-Afrikába, Tanzániába kalauzolja az olvasót, hogy egy tudóscsoport segítségével választ találjon olyan súlyosan egymásnak feszülő kérdésekre, mint például, hogy hol szab határt a természet kizsákmányolásának
a gazdasagi érdek? Képes-e határt szabni egyáltalán? És milyen hatalmi ágens kezében összpontosulnak az adott kérdésre adható válaszlehetőségek.
Az ökológiai regényként meghatározott mű lebilincselően izgalmasan tár elénk egy látszólag lokálisnak tűnő problémát, amely
egyre terebélyesedik, míg végül átlépve országhatárokon, kontinenseken, korunk egyik legjelentősebb ökokatasztrófáját sejteti.
A többkötetes szerző izgalmasan vetíti elénk azokat a képeket, amelyekből láthatjuk, egy-egy élőhely — adott esetben a Viktória-tó — megváltozása miként befolyásolja közvetlenül és indirekt a benne élő fajok alakulását, s az erre ráépülő halgazdaságot.
Oberczián Géza regénye ugyanakkor nem pusztán azokra a kölcsönhatásokra mutat rá, amelyek az ökoszisztémához kapcsolódnak.
Eltöprengésre alkalmas módon tárja elénk a szerző a gazdasági és poltikai döntéshozatal során felmerülő morális kérdéseket is, egy-egy karakterének megformálása közben. A küldöttek egy fanatikus tudós csoport — olykor kilátástalannak ígérkező — mentőexpedíciójába enged betekintést, miközben szövetségeseik és az ellendrukkerek akcióit is figyelemmel kísérhetjük.
Miközben a cselekmény kibontakozni látszik, felsejlenek a különféle döntések mögött meghúzódó érdekek, s ezzel párhuzamosan a fő karakterek is pőrére vetkőznek előttünk.
Vajon sikerül új egyensúlyi állapotot létrehozni élőhely és élőlény között? Vagy rezignáltan nyugtázhatjuk, hogy bekövetkezett a környezeti katasztrófa, s már nincs lehetőség lépéseket tenni ennek megelőzésére?
Oberczián Géza A küldöttek című ökológiai manifesztuma erre a kérdésre is választ ad, miközben a krimi és a fejlődésregény stílusjegyeit sajátosan és igencsak megkapó módon ötvözi legújabb könyvében.
A közelmúltban megjelent regényt a szerző november ötödikén öt órától a miskolci Feledy-házban mutatja be.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.