Károlyi kert, gesztenyefák – a Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében három Térey János-ösztöndíjas mutatkozott be. Végh Attila, Száraz Miklós Görgy és Majoros Sándor szerzői estje indította útjára a PIM Estikék elnevezésű rendezvénysorozatot.
A címként szolgáló idézet Majoros Tamástól származik – az est moderátora, Mirtse Zsuzsa emelte ki. Majoros első novellája abszurd volt és szórakoztató. A Kotár fiúk, akik ikrek, de nem testvérek, a genetikában jártas bábaasszonyok és a TSZ vigyázó szeme számomra leginkább a Ki vágta fejbe Hudák elvtársat? vagy a Legényanya szocio-komikumát idézte.
Száraz Miklós György novelláiban komolyabb vizekre evezett. A kívánságok latin táját vezette fel, azt a helyet ahol egyszer egy vénséges vén apóka élt, hatalmas szárnyakkal, SZMGY ugyanúgy otthon találja magát ebben az országban, mint Márquez. Mit kívánnál, ha csak tíz kívánságod lehetne? Szükséged volna mind a tízre? Most már én sem tudnék válaszolni ezekre a kérdésekre.
Végh Attilát először prózaíróként ismertem meg. Aztán költőként. Később megtudtam, hogy eredetileg esszéista és kritikus volt. Na meg természetfotós és filmes. De úgy hírlik tanított ógörögöt kávézókban és üres tantermekben. Azt is mondta, hogy volt punk. Filozófusokkal megesnek hasonló apróságok.
A Károlyi kert hangulata mindig is különös hatással volt rám. Egyszerre érzem ott magam a múltszázad elején és a huszonegyedik századi Pesten. Amolyan igazi polgári hely, ha van ilyen még egyáltalán. Most – mint ahogy a PIM szabadtéri rendezvényein már olyan sokszor – ismét felmerült egy harmadik érzés, ami ebből az évből sokunknak hiányozhat. Szerda este úgy éreztem, egy fesztiválon vagyok a mécsesekkel megvilágított fák között, barátokkal a fűben ülve, fröccsözve és irodalmat hallgatva. Ilyen egy kicsi Könyvhét, ilyen egy kicsi Margó. Ilyen egy Estike.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.