Kertész Dávid: „…Modortalanság, ha unalmasan ír a szerző”

2020. augusztus 02., 10:30

Károlyi kert, gesztenyefák – a Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében három Térey János-ösztöndíjas mutatkozott be. Végh Attila, Száraz Miklós Görgy és Majoros Sándor szerzői estje indította útjára a PIM Estikék elnevezésű rendezvénysorozatot.

Forrás: Wikimédia

Károlyi kert, gesztenyefák – a Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében három Térey János-ösztöndíjas mutatkozott be. Végh Attila, Száraz Miklós Görgy és Majoros Sándor szerzői estje indította útjára a PIM Estikék elnevezésű rendezvénysorozatot.

A címként szolgáló idézet Majoros Tamástól származik – az est moderátora, Mirtse Zsuzsa emelte ki. Majoros első novellája abszurd volt és szórakoztató. A Kotár fiúk, akik ikrek, de nem testvérek, a genetikában jártas bábaasszonyok és a TSZ vigyázó szeme számomra leginkább a Ki vágta fejbe Hudák elvtársat? vagy a Legényanya szocio-komikumát idézte.

Száraz Miklós György novelláiban komolyabb vizekre evezett. A kívánságok latin táját vezette fel, azt a helyet ahol egyszer egy vénséges vén apóka élt, hatalmas szárnyakkal, SZMGY ugyanúgy otthon találja magát ebben az országban, mint Márquez. Mit kívánnál, ha csak tíz kívánságod lehetne? Szükséged volna mind a tízre? Most már én sem tudnék válaszolni ezekre a kérdésekre.

Végh Attilát először prózaíróként ismertem meg. Aztán költőként. Később megtudtam, hogy eredetileg esszéista és kritikus volt. Na meg természetfotós és filmes. De úgy hírlik tanított ógörögöt kávézókban és üres tantermekben. Azt is mondta, hogy volt punk. Filozófusokkal megesnek hasonló apróságok.

A Károlyi kert hangulata mindig is különös hatással volt rám. Egyszerre érzem ott magam a múltszázad elején és a huszonegyedik századi Pesten. Amolyan igazi polgári hely, ha van ilyen még egyáltalán. Most – mint ahogy a PIM szabadtéri rendezvényein már olyan sokszor – ismét felmerült egy harmadik érzés, ami ebből az évből sokunknak hiányozhat. Szerda este úgy éreztem, egy fesztiválon vagyok a mécsesekkel megvilágított fák között, barátokkal a fűben ülve, fröccsözve és irodalmat hallgatva. Ilyen egy kicsi Könyvhét, ilyen egy kicsi Margó. Ilyen egy Estike.