A Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös rendezvényére látogathatott el a közönség április 26-án este hét órakor a Nemzeti Színházba, ahol a forradalmár költő, Petőfi Sándor versei köré szerveződő előadás mellett fontos bejelentést is tettek a szervezők.
1967 óta április végén ünnepeljük a magyar nyelv hetét – emelte ki Balázs Géza –, méghozzá egy olyan nagy volumenű rendezvénysorozattal, amely korábban az egész országot felölelte, s bár mostanában mindez némiképp visszaszorulni látszik, azért még mindig vannak rendezvények, amelyek a magyar nyelv szépségeit hirdetik az ország számos pontján. Ilyen például az éppen induló programsorozat, a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhely nyelvstratégiai programjának új eleme, az Anyanyelvi piknik országjáró sorozata, amelynek részleteit Terdikné dr. Takács Szilvia, a Petőfi Kulturális Ügynökség szakértője ismertette a hallgatósággal. „Ezzel a mai nappal tehát útjának indul az Anyanyelvi piknik, innen Budapestről, és az ország különböző pontjaira fogunk ellátogatni, méghozzá olyan anyanyelvi rendezvényekkel, amelyek nem iskolai vagy konferenciaszerű programokat kínálnak fel, hanem sokkal inkább az élő, a lélegző nyelvet állítják a középpontba” – mondta Terdikné dr. Takács Szilvia. A tervezett helyszínek között pedig nagyvárosok és egészen kis falvak is szerepelnek, például Sátoraljaújhely, Berettyóújfalu, Nagyvárad, Aranyosapáti, Zamárdi, Ragály és Kiscsősz. Az Anyanyelvi piknik különlegessége, hogy a programokat mindig a helyi atmoszférához igazítják, izgalmas nyelvi kérdések, nyelvi játékok, irodalmi műsor és élő nyelvi tanácsadás is színesíti majd a repertoárt.
Ezt követően a Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves zenés színművész osztályának tagjai sorakoztak fel a színpadra, hogy bemutassák a Petőfi200 című előadásukat, amelynek alkotói között szerepel Szilágyi Enikő művészibeszéd-tanár, Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt osztályvezető tanárok, illetve Vidnyánszky Attila, az előadás rendezője.
Amikor kezdetét vette a Petőfi-bicentenárium, mindannyian tudtuk, hogy mostantól fogva egy jó darabig csupán az nem botlik a költőnkbe, aki tudatosan kerüli a vele való találkozást. Persze akaratlanul is fölmerül a kérdés, hogy egy mindössze 26 évet megélt költőt hogyan is lehet minduntalan újabbnál újabb nézőpontból megközelíteni, hogy az semmiképpen se váljék unalmassá, ismétlődővé. Szerencsénkre azonban Petőfi Sándor alakjának, élettörténetének, költészetének, illetve kultuszának sokszínűsége tökéletes alapul szolgál ahhoz, hogy minden egyes – ehhez hasonló – előadás segítségével újabb perspektívából szemlélhessük őt, közelebb kerüljünk lényéhez. A másodéves zenész osztály ez alkalommal pedig a forradalmár költőt és verseit helyezte a fókuszba, Petőfi leghíresebb forradalmi költeményeinek e nagyszerű előadása által mi magunk is az 1848–49-es szabadságharc atmoszférájába csöppenhettünk; A XIX. század költői, a Ha férfi vagy, légy férfi, a Megint beszélünk s csak beszélünk…, a Nemzeti dal, és az ehhez hasonló nagy Petőfi-versek mind párbeszédbe léptek egymással, s így együtt – a kiváló zenei aláfestéseket is ideértve – egy olyan előadást alkottak, amely méltán érdemelte ki a közönség vastapsát. Szívből gratulálunk hát a másodéves zenés osztály előadóinak, és velük együtt skandáljuk mi magunk is:
„Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!”
(Föltámadott a tenger)
„Neked is szabadnak kellene lenned” – írja Demeter Szilárd a Petri György különbözése című kötet rendhagyó előszavában. A szabadság megszállottjának lenni mindig is kiváltságos helyzet volt a magyar irodalomban, Petri számára pedig ez maga az irracionalitás: „egzisztenciális döntéseim – társválasztásaim és pályaválasztásom – mindig irracionális ugrások voltak a sötétbe” – olvashatjuk az egyik vele készített interjúban. Hát ez Petri.
Az Országos Széchenyi Könyvtár és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös rendezvényére látogathatott el hétfő délután az érdeklődő közönség, melynek keretében az 550 éve, egész pontosan 1473. június 5-én befejezett első magyar könyvre, s ezen belül is főként Hess András munkásságára emlékeztek, a Magyar Kultúra magazin Könyv lapszámának bemutatóján. A rendezvény zenei közreműködője Heinczinger Mika, a Liszt-díjas Misztrál együttes tagja volt.
Hétfőn, június 5-én, 16.30-tól az Országos Széchényi Könyvtárban mutatják be a Magyar Kultúra magazin legújabb, májusi, Könyv címmel megjelent számát, amely – egyebek közt – izgalmas interjúkat is tartalmaz. A magazinban olvashatunk a nemzeti könyvtárban folyó munkáról, a Budai krónika friss hasonmás kiadásáról, olvasás-népszerűsítésről, de a könyvről mint fizikai tárgyról is.
Három ok miatt vagyunk ma itt az összenyitott Károlyi-kert avatóján.
1. Amikor lassan bő négy évvel ezelőtt átvettem a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatását, akkor még volt udvara. Vagyis ha egészen őszintén akarok fogalmazni: akkor itt egy kerítéssel elzárt zugparkoló üzemelt. Kinéztem az irodám ablakán, és néma autók gyűrűjében csak Petőfi szobrát láttam, mint akit a parkolóban felejtettek.
Mezey Katalin Kossuth-díjas, a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett költő, író 80. születésnapjára invitálta vendégeit a Magyar Írószövetség a Benczúr-házba, ahol többen is köszöntőt mondtak az ünnepelt tiszteletére. Az ünnepély első felében Mezey Katalin különböző alkotói korszakokból válogatott verseit hallgathatta meg a közönség Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek előadásában, amely Gere Attila pompás zenei műsorával egészült ki.
Teljes terjedelmében eddig még sosem publikált Petri György-interjúkötet jelent meg a Kertész Imre Intézet gondozásában a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK Alapítvány) és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös kiadásában. A kötet előszavát Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója írta.
A fenti mottóval vette kezdetét csütörtökön a Páskándi Géza író születésének 90. évfordulóján az a szoboravatás, amelynek helyszíne a Budapesti Unitárius Egyházközség belső udvara volt, a Nagy Ignácz utca 2. szám alatt. A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, a Gózon Gyula Kamaraszínház és a Petőfi Kulturális Ügynökség jóvoltából megvalósult emlékműállítás avatórendezvényén elsőként Elekes Botond, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének főgondnoka köszöntötte az egybegyűlteket.
Moralitását az ember adja – mondta Korom Gábor a tegnapi Magyar Kultúra közönségtalálkozón Szegeden. A Grand Café mozitermében izgalmas előadást hallgattunk, amelyen Bonczidai Éva főszerkesztő és Döme Barbara főszerkesztő helyettes mutatták be – Szegeden most először – a magazint.
Folytatódott a 20. századi szerzők köré épülő megemlékezés a MOM Kulturális Központban, melynek ez alkalommal, a 95 éve született Juhász Ferenc élete, alakja, illetve alkotói munkássága volt a téma. A bemutatón Csányi Vilmos, Féner Tamás, Zalán Tibor, Hámori Gabriella és a költő lánya, Juhász Anna voltak a színpadon.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyama 5. száma megidézi Barabás Zoltán költő, újságíró, szerkesztő, a Várad folyóirat egyik alapítója emlékét, aki hetven éve született Nagyváradon és 2015. május 24-én hunyt el szülővárosában. A lapindító Restitutio in integrum sorozatban a sokkötetes poéta egyik legjelentősebb verse, a Maradásom kell-e még? című olvasható.